• Pillanatnyilag nincs kiemelt program!

Programok

ONLINE SZÉP kártya

ONLINE Szép Kártya
Gasztronómiai fesztivál, főszerepben a pisztránggal - melyet helyben neveltek - és a Balaton-felvidéki borokkal.

Kedvenceink

A nyári szünet néha kihívást jelent a szülőknek, ha a programokra és kirándulásokra gondolunk. Szerkesztőségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek is megszeressék a vidékjárást, ezért most a vidék legjobb kalandparkjait gyűjtöttük össze. 

Az idei nyár gazdagabb a szabadtéri programokban, mint azt gondolnánk. Ideje felkerekedni, és megismerni a vidék rejtett kincseit a különleges helyi fesztiválokon keresztül, ahol a gyerekek játszva tanulhatnak. 

Ahogy a hőmérő higanyszála egyre magasabbra kúszik, úgy vágyunk egyre jobban egy kellemes vízparti kirándulásra, ahol a mártózás mellett különböző labdajátékokkal tudjuk elütni az időt. 

Az Országos Kéktúra egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. De vajon hányan ismerik a túrázók közül Makkoshotykát? 

hand
p
l
s
u

Válassza ki úti célját intelligens térképünk segítségével! "Megyék", "Tájegységek", sőt az Ön által kijelölt egyedi terület "Szerkeszthető terület" alapján térben és az időválasztókkal időben kereshet egyszerre a rendszerünkben programlehetőségeket, szállásokat, látnivalókat. A találatok melletti ikonra kattintva az adott szolgáltatás megjelentethető a térképen. A használathoz javasoljuk, hogy nézze meg a videót.
-tól -ig

Online Szállások

Akácliget Pihenőpark 
(Horgásztanya-Vendégház-Kemping)
Jánkmajtis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén helyezkedik el, közel a román és ukrán határhoz. Jánkmajtis a Szatmári-síkon, Nyíregyházától keletre mintegy 85 km távolságra található település. A községet érinti a Mátészalka Zajta vasútvonal. A településtõl észak-keletre folyik a Tapolnok-fõcsatorna, a csatornától délre fekvõ erdõ természetvédelmi terület, gazdag vadállománnyal rendelkezik.
Az Akácliget Pihenőpark ( Horgásztanya-Vendégház-Kemping) Jánkmajtison, a Jánkmajtis Horgásztó területén fekszik. Egy akácos erdő közepén, közvetlen tóparton kínálunk kikapcsolódási, pihenési lehetőséget Kedves Vendégeinknek.
Kelemen Majorság  |  Piliscsév

Ez az a hely, ahol bármerre nézünk, nyugalom árad szerteszét, ahol a zöld zöldebb és a kék kékebb, ahol az állatok az emberek, az emberek az állatok nyelvén beszélnek, ahol megáll az idő és az ember elfelejt hazamenni, mert úgy érzi, hogy otthon van és ahol elődeink bölcsessége és tapasztalata a követendő. Az állatsimogatóban kecskék, birkák, csacsik, nyulak, szárnyasok és egyéb háziállatok várják az idelátogatókat, a kecskesajtot és egyéb finomságokat készítünk.

Csendes falusias környezetben pihenhet. Zárt udvar, fedett kinti terasz, nyársaló, kemence. Gyerekeknek homokozó, babaház. 8 db kerékpár a vendégek aktív pihenését szolgálja.

Villa Rigo Panzió  |  Verpelét

Mediterrán harmónia a Mátra lábánál. Villa Rigo Panzió. Verpelét első kereskedelmi szálláshelye szeretettel várja a megújulásra vágyó vendégeket.

A hét térsége

A város hagyományos, halmazos szerkezetű központjában emelt, népi klasszicista stílusú épület. Az eredeti építmény a XIX. század első felében készült, melyet az 1970-es évek végén teljesen felújítottak. Mivel ez az egyetlen azonosítható fazekas ház a városban, itt nyílott meg 1980-ban a tiszafüredi fazekasságnak emléket állító tájház. A tájházat, a több fazekast is adó Nyúzó-család több generáción át gondosan megőrzött bútordarabjaival rendezték be.
MEGKÖZELÍTÉS
Szolnok elérhető kerékpárral, vagy vonaton szállított kerékpárral is.

ÚTVONAL
Szolnok (Szabadság tér) – – Szent István híd – – Vegyiművek – – Gejzír – – Paládics pusztai erdő – – 4. sz. főközlekedési út – – Sashalom – – Mária-szobrocska – – Abonyi úti vasúti megálló – – Szolnok–Jászberény műút – – Gazdák hídja – – Malomszögi erdőfolt – – Szolnok–Besenyszögi műút – – Szolnok–Kőtelki műút – – Feketevárosi átjáró – – Millér – – Szolnok (Szabadság tér)
Táv: 48 km Szint: 50 m

NEHÉZSÉGI FOK
A túra a gyakorlottabb kerékpárosok által teljesíthető, igaz a több rövidítési lehetőség miatt hobbikerékpárosoknak is ajánlott, tavasztól őszig. Szolnoki megszállással a 3/1-es és a3/2-es túrák látnivalóiból is lehet válogatni.

LÁTNIVALÓK
Tisza-híd: Itt 1562–1909-ig többször jég, tűzvész pusztította fa cölöphíd állt. 1911- ben a két mederpillérre emelt, többször elpusztított, átépített acélhíd helyén, az első híd 400 éves évfordulóján, háromnyílású, változó magasságú gerinclemezes főtartókkal, folytatólagos gerendahíd épült, 9 m-es kocsipályával, kétoldali gyalogjárdával. Hossza 189 m. Tiszaliget: Sportlétesítmények, víz- és biológiai laboratóriumok, vállalati üdülők, hotelés motel, kemping, strandfürdő, és nem utolsósorban a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola szolnoki tagozatának épületei helyezkednek el a fák között. Szent István híd: A 4. sz. főút Szolnok várost elkerülő szakaszának új Tisza-hídja. Paládics-pusztai erdőfolt: A Szolnok–Abony határútja jellegzetes két fasoros kocsiút, mely jellemző volt korábban minden község- és megyehatárra. A közelében található az 1847. szeptember 1-jén megnyitott második magyarországi vasútvonal. Sashalom: A dombról jó kilátás nyílik Abony, Újszász, Szolnok irányába. Mária-szobrocska: Kis facsoportban emlékhely.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/
Szállások

Nagykörűbe  a falut  ölelő Tisza folyó mentére a Cseresznyevirág Vendégházba invitáljuk kedves vendégeinket. A vendégház nyugodt pihenést nyújt, finom helyi ételekkel csábít, és a falu sos-sok nevezetessége teheti kíváncsivá az ide látogatókat. Kerámikus, kosárfonó,  sajtmester, festőművészek, halászok, vadászok, madarászok   örömmel  mutatják  be "tudományukat".  A vidéki élet  szépségeit  tárjuk Önök elé a Tisza menti  ízekkel ,  zenével,   tánccal   és a  falusi  hagyományokkal.

Hortobágyi Nemzeti Park  |  Jászapáti
Nemzeti Parkok Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.
Kézművesek A Gyöngyösház több mint 100 éves parasztház. Berendezését a korra jellemző bútorok és használati tárgyak együttese alkotja. A kemencés szobában a tulajdonos – Nagyné Sallai Erzsébet gyöngyfűző alkotásaiból készült állandó kiállítás látható.
Cimbalom Csárda  |  Jászberény
Csárdák 2001. év novemberében nyílt tájjellegű reprezentatív csárdánkban egyedi bútorzattal, magyaros ételekkel és élő cigány zenével várjuk kedves vendégeinket! A kulináris élvezetek mellett zöldövezetben kellemesen kapcsolódhat ki, gyermekei pedig az uniós szabványnak megfelelő játszóterünkön tölthetik el játékos perceit. A belső dizájn kialakításában nagy segítséget nyújtott a Jász Múzeum. Az étterem szinte minden részében megtalálhatóak a Jász motívumok. A Cimbalom csárda vállalja parti szervizek lebonyolítását 1000 főig, akár kitelepüléssel is. Kérem, hogy referenciánkat is tekintse meg! Sok szeretettel várja régi és új vendégeit a Cimbalom csárda kollektívája.   Jászberény, Felsőmuszáj tanya 22.
Helyi termékek

Elásott kincsek, titkok, táltosok, szerelmek, boszorkányok, hun, török, tatár - sorolhatnánk még az Alföld legendáiban megelevenedő szereplőket, hősöket. Az Alföld 50 településére utazhatunk a legendák útján az Alföldi legendárium első kötetének segítségével. 130 oldalnyi mese, monda és legenda Oszter Alexandra színművész, képzőművész alkotásaival illusztrálva. Az impozáns kiadvány hiánypótló alkotás, amely évezredes, évszázados - mára szinte már feledésbe merült történetekkel ismerteti meg az olvasót.

http://shop.alfoldilegendarium.hu 

Kapros dübbencs  |  Szolnok
Tájjellegű receptek Hozzávalók: 20 dkg írós vaj, 2 tojássárgája, 3 dkg élesztő, 50 dkg liszt, csipet só, 1 kávéskanál cukor, 1 dl tej, 1 csomó friss kapor, 5 dkg zsír, 1 dl tejföl. *  A hozzávalókból keverjünk egy lágy tésztát, majd háromnegyed órai kelesztés után félujjnyi vastagra elnyújtjuk, zsíros–tejfölös–kapros–sós lével áthúzzuk, majd négyszög alakúra felvágjuk, kis cipókat formálunk belőlük. Zsíros tepsibe téve újra kelesztjük, és utána forró sütőben megsütjük. Borozgatáshoz kitűnő „korcsolya”.
Komáromi erődrendszer  |  Komárom
Kulturális örökség Ez Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye. Építészeti és katonai szempontból is remekmű - a komáromi erődrendszer legnagyobb létesítményeként a "Duna Gibraltárjának" is nevezték. Az erőd 1850-1871 közötti épült, egyetlen összefüggő épületegyüttes, melyben 14 épületrész különíthető el kb. 640 helyiséggel. Osztrák hadmérnökök tervezték a kor legmodernebb építészeti és hadászati elvei alapján. Leghatalmasabb épülete a Parancsnoki torony, ez a Duna felől látható, s egyben döbbenetes hatást kelt három szinten sorakozó, fenyegetően és üresen tátongó 78 ágyúlőrésével. A Komárom katonaéletét bemutató, Várak, erődök, katonák című kiállítás az erőd egyik fő attrakciója - a számos program mellett. Vezetést márc. 15. és nov. 15. között hétfőnként, illetve a nov. 16. és márc. 14. közötti időszakban csak bejelentkezés alapján tudnak biztosítani. Az erődrendszer: A komáromi erődrendszer történetét, végleges kialakítását a török, majd a napóleoni háborúk határozták meg. Mai formáját I. Ferenc osztrák császár és magyar királynak köszönheti, aki 1809-ben elrendelte, hogy a birodalom legnagyobb erődjévé építsék ki Komáromot, mely szükség esetén 200 ezer fős hadsereg befogadására képes. Az építkezések azonnal megkezdődtek, és 1877-ig tartottak. A Duna két partján összefüggő rendszert alkotó komáromi erődrendszer észak-komáromi (ma Szlovákia) tagjai az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és Vágvonal; dél-komáromi tagjai a dunai hídfő (a Csillagerőd), az Igmándi és a Monostori erőd. A védműgyűrű legkorszerűbb tagjai ma is Magyarországon állnak. Bővebben a Monostori erődről: Az 1848-49-es szabadságharc után közvetlenül, 1850-ben kezdődött az egész rendszer legnagyobb létesítményének, a várost nyugat felől védő Monostori erődnek a kiépítése, s 1871-ig tartott. Az építmény a Duna déli partján, mintegy a Nádor-vonal meghosszabbításában helyezkedik el. Méretei megközelítik az Öreg- és Újvár együttes nagyságát. Területe 58 hektár, a hozzá tartozó úgynevezett Árkász-táborral együtt pedig több mint 67 hektár. Hasznos alapterülete több mint 34 ezer m?, az épületek által lefedett terület pedig 39 ezer m?. Az összes beépített térfogat 270 ezer m?. Az adatok szerint 2000 kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott itt. Az építéshez szükséges kőanyagot a néhány kilométerre fekvő süttői, tardosi és dunaalmási bányákból szállították a "császári és királyi lóvasúton". Az erőd belsejébe érve, jobb kéz felől, a keleti szárnyon az istállókat, északi részén a földszinti legénységi épületet (ezt úgy építették, hogy szükség esetén 300 ágyas kórházzá lehessen átalakítani), az udvarba benyúlva az emeletes, alápincézett tiszti épületet pillanthatjuk meg; bal kéz felől pedig az egykori kantin, s a pékség helyezkedik el. A tiszti épület kivételével a helyiségek külső oldalai védőfolyosókhoz csatlakoznak, melyek vonalát, a sáncárokba beékelődve, nyugatról és délről egy-egy emeletes, azonos elrendezésű bástya (caponniere) töri meg. A külső kaputól a főbejáratig vezető utat oldalazó tűzzel az ún. Flankierungsthurm fedezi. Ebben található az erőd legszebb helyisége, a boltíves pillérekkel tagolt levente oktatóterem. A védelem fő ereje a sáncokon és az épületek tetején elhelyezkedő tüzérség volt. Az erőd közvetlen ostromának megakadályozását és a tüzérség védelmét szolgálta az erődöt csaknem teljesen körülvevő, 9 méter mély, 9,5 m (5 öl) széles és kb. 1800 m hosszú sáncárok. Ennek külső- és belső oldalában 1,9 m (1 öl) széles falazott, lőréses folyosók futnak. A külső kazamatákból járatkezdemények biztosították az aknák fúrását a vár előterébe. Az árok vonalvezetését oldalazó művek szakítják meg, melyek az árok hosszanti pásztázását, s a kereszttűz lövését is lehetővé tették. Csillagerőd Az 1586-ban épített Szent Péter-palánk négyágú csillag alakja miatt viseli a Csillag-erőd nevet. Az építmény mai formáját az 1850-70 közötti felújítás-újjáépítés során nyerte el. A XIX. században a kor hadi építészeti szellemének megfelelően a laktanya- és raktárépületeket magas földtöltéssel látták el, kívülről meg földsáncokkal takarták. A másik két erődtől annyiban különbözik, hogy ezt nem lőréses folyosó, hanem széles vizesárok védte körben. A várost délről övező sáncrendszer tagja. Kevésbé ismert, hogy a Csillagerőd 1938-ban, a komáromi öregvárral együtt lőszerraktár lett. Napjainkban raktározási célokat szolgál, de hétvégenként ez is látogatható. Igmándi erőd A szabadságharc földerődje helyén épült fel 1871-1877 között a város déli bejáratának védelmére, az új erődrendszer elválaszthatatlan részeként. Középkori lesüllyesztett, olasz rendszer szerint építették fel. Száraz árok veszi körül,külső lesfolyosókkal. Az erőd elzárta a városba délről vezető utat, biztosította, hogy a rendszer egyes tagjai kölcsönös tűz-összeköttetésben legyenek egymással. Elkészültével befejeződött a hatalmas komáromi erődrendszer építése. Nevét a közeli Nagyigmánd és Kisigmánd községekről kapta. Méretei a Monostori erődnél jóval szerényebbek: 106 helyisége van, hasznos alapterülete 4600 m?, a beépített alapterülete 6200 m?, beépített térfogata több mint 33 000 m?. Kialakításának alapelvei megegyeznek a Monostori erődével. Érdekessége, hogy az ellenséges tűz szilánkhatása elleni védelmet szolgáló ún. harántsáncok is megépültek, s ma eredeti állapotukban tanulmányozhatók. Még néhány érdekesség: • A teljes (észak- és dél-komáromi) erődrendszer kerülete megközelíti a 15 km-t. • A rendszer az utolsó hadrendi várak közé tartozik. Gyulafehérvárat 1911-ben törölték a hadrendből, így az utolsónak megmaradt két működő erődítmény Pécsvárad és Komárom. • Béke idején az erődrendszer védelmét a 6. Vártüzér Ezred látta el, kb. 400 ágyúval. • Az erőd udvarában és épületeiben 13 ásott kút található, ezek nagy részét már betemették. • A szovjet csapatok kivonulása után közel két évig tartott az erőd tűzszerészeti felülvizsgálata.
Tiszaigari Arborétum  |  Tiszaigar
Természeti értékek A 19 hektáros arborétumban - természetvédelmi terület - található a Közép-Tisza-vidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye. Az arborétumban közel 400 féle fa és cserje él, mint például mamutfenyő, kaukázusi jegenyefenyő, mocsárciprus, liliomfa, ámbra, gránátalmafa, mocsárciprusokból egész erdő, a vidéken őshonos kocsányos tölgy és tulipánfa. Az arborétum alapjait Széky Péter teremtette meg, 1880-tól faiskola működött a területén. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges. Nyitva tartás: Ápr. 1. - okt. 30.: H-P 8-17, Szo-V 8-17, nov. 1- márc. 31.: H-P 8-15.30, Szo-V: zárva
Üllőparti Ökotanya  |  Berekfürdő
Bio- és ökogazdaságok Az ökológiai gazdálkodás életszemlélet, melynek köszönhetően a gazda tevékenysége során organikus módon, vegyszerek, műtrágyák és szintetikus anyagok felhasználása nélkül termeli növényeit, neveli jószágait (szürke szarvasmarha, mangalica, magyar nagyfehér sertés). Az ellenőrzótt ökológiai gazdálkodás során termelt alapanyagokból szintén adalék és vegyi anyagok felhasználása nélkül készülnek az ellenőrzött öko/bio élelmiszerek. Az Üllőparti Gazdaszövetkezet beszállító biogazdaságai 1997-től folytatnak elkötelezetten ökológiai gazdálkodást, biogazdálkodást, 2004 óta pedig Bio-dinamikus gazdálkodást, azaz a Demeter márkanév alatt fémjelzett öko élelmiszer előállítást. Az Üllőparti Ökotanya gazdái a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkoznak. A gazdaság az előállított termékek igen szélés skáláját saját bioboltjában értékesíti.

Gasztró

Nemesvámos egyik legismertebb nevezetessége a Vámosi (vagy tán még ismertebb nevén: Betyár) csárda. A népies barokk stílusú, XVIII. századi épültet 1831-ben átalakították.

Már jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt; kedves helye a hírhedt bakonyi betyárnak, Savanyó Jóskának. A csárda konyhája, berendezése emlékeztet az egykori betyárcsárdák fénykorára, maga az épület is műemlék.

A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el ezt a feladatot, s kapták is a nevüket Nemesvámos. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska már a betyárvilág alkonya, de nem a csárdáé.

A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János  ezermester/gépjavító volt. A képen látható Indián motorját ma a Közlededési  Múzeum őrzi. Felesége, Babos néni zugkocsmáját is sokan felkeresték. A csárdát még ma is „Babos” csárdaként emlegetik.

Marhapörkölt bundában  |  Nemesvámos
Falusi vendégasztal A húst megtisztítom hártyáitól, majd kockákra feldarabolom. A hagymát megpucolom és apróra szelem, zsíron üvegesre sütöm, megszórom piros paprikával, köménnyel, és a húst hozzáadom, sózom, és sütöm egy kicsit. Aztán vizet öntök rá, annyit hogy elfedje és fedő alatt kb. 2 órát párolom. Állandóan ellenőrzöm, hogy a levét nem fője el. Ha mégis akkor pótlom. Közben adok hozzá zöldpaprikát, paradicsomot. Ha teljesen megpuhult, akkor zsírjára sütöm. Az 1kg krumplimból burgonyapürét készítek. Ezzel egy kizsírozott tepsit vastagon kibélelek, közepére öntöm a pörköltet, és a tetejét is burgonyapürével borítom be. Forró sütőbe teszem és megpirítom. Paradicsommártással, vagy savanyúsággal tálalom.
Jókai bableves  |  Orosháza
Mi van a spájzban? A megtisztított tarkababot 1,5 liter hideg vízben feltesszük főni. Hozzáadjuk a füstölt csülköt, és mérsékelt tűzön főzzük. Amikor a bab puhulni kezd, beletesszük a hasábokra vágott sárgarépát, fehérrépát és zellert. Apróra vágott vöröshagymával, fokhagymával pirított zsemleszínű rántást készítünk, megszórjuk pirospaprikával, majd tejföllel és hideg vízzel simára keverjük. Ezzel a levest besűrítjük. Addig főzzük, amíg a bab teljesen megpuhul. A füstült csülköt kiemeljük, kisebb darabokra vágjuk, és a húst visszatesszük. A debrecenit kevés olajban ropogósra sütjük, majd a csipetkével együtt a levesbe tesszük.
Profik nyomában

A Tanyacsárda ajánlásával 

Hozzávalók: 3,00kg nyúlgerinc, 0,03kg só, 0,02kg fűszerkeverék, 0,05kg füstölt szalonna, 0,20kg alma, 0,05kg vöröshagyma, 0,001kg babérlevél, 0,20l tramini, 0,20l tejszín, 0,10kg liszt, 0,05kg citrom, 0,05kg cukor. Juhtúrós puliszka: 0,40kg kukoricadara, 0,30kg juhtúró, 1cs. Kapor, 0,02kg só, 0,05kg vaj, 1,00l víz. A nyúlgerincet megtisztítjuk, lehártyázzuk, feldaraboljuk, sóval és univer fűszerkeverékkel jól bedörzsöljük. Kevés füstölt szalonnát kockára vágunk és kisütjük, a zsírjában reszelt vöröshagymát aranysárgára pirítunk, beletesszük a feldarabolt nyúlgerinceket, babérlevelet, reszelt almát és együtt pároljuk. Később tramini borral felengedjük, fedő alatt puhára pároljuk, ezután a gerinceket kiszedjük a párolóléből, amit tejszínes habarással besűrítünk, majd átszűrjük, ha kell kevés citrommal és cukorral ízesítjük. Juhtúrós puliszka: A kukoricalisztet enyhén sós, forrásban lévő vízben felfőzzük közepes sűrűségűre. Ezután alufóliára kiöntjük és elnyújtjuk ujjnyi vastagságúra. Végül kaporral ízesített juhtúróval megtöltjük és felcsavarjuk, pihentetjük és tálalásnál a fóliát eltávolítjuk, szép szeleteket vágunk és a mártásos nyúlgerinc mellé tálaljuk.  
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!