Kulturális örökség
Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 52 kilométerre északkeletre, a Zempléni-hegység nyugati részén, a Hernád völgyének peremén. A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült, Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére, a környező vidék Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. A vár magja a XIII. századi négyzet alaprajzú egykor ötszintes öregtorony volt. Ettől északra emelték a kétszintes palotaszárnyat. A palota déli vége és az öregtorony között mély ciszterna látható. A fellegvár délnyugati részén a XV. században négyszögű épületet emeltek. Ennek emeletén volt az Úr háza, földszintjén a sütőház, pincéjében pedig a szárazmalom. A felső várhoz a XIV-XV. században, a nyugati vároldalban kialakított sziklateraszon emelt, külső vár csatlakozott. Ez alatt, a lankás nyugati domboldal tetején palánkkal körülvett elővár épült. Ebből az elővárból vezetett a feljárat a felvonóhidas bejárathoz. Feltárása és konzerválása 1963-64-ben történt. Jelenleg is látogatható, az újra lefedett palotaszárnyban turistaszállást tartanak fenn. Nyitvatartás: Hétfő: 10.00 - 18.00 Kedd - Vasárnap: 09.00 - 18.00 • A szezon áprilistól- október végéig tart. • Ettől eltérő időpontokban csoportos bejelentkezés esetén hétvégi nyitva tartást biztosított előre megbeszélés alapján.
Kulturális örökség
A Gellérthegy története több ezer éves múltja a keltákig és rómaiakig nyúlik vissza. Régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban őrtorony állott itt, később boszorkánytanyaként és a legenda szerint Szent Gellért püspök mártíromságának helyszíneként vált híressé és hírhedté is egyben. A mai erőd közvetlen elődje a Pesti Királyi Egyetem csillagvizsgálójának épülete volt, a XIX. század első felében. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A 'citadella' olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. Buda várának 1849. évi ostromából tanulva a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré, hogy a belső forradalomra hajlamos magyar lakosságot megfékezze. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megépíteni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben, és négy év múlva már berendezkedtek a 220 méter hosszú és 12-16 méteres falmagasságú építménybe az osztrák katonák. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése Komárom városa körül épített inkább korszerű erődöt. Valójában a Citadella már keletkezésekor sem felelt meg a modern hadviselési követelményeknek, és inkább csak a magyarok elrettentésére szolgált a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter magas falú erődítmény. 60 ágyút állították ide. A Habsburgokkal való kiegyezés után a magyarok a Citadella lerombolását követelték, de a helyőrség csak 1897-ben vonult ki, és ekkor jelképesen megrongálták a főkaput. Az 1960-as években sok vita után határozták el a turistaközponttá alakítását. A teraszokról és a Citadella falairól gyönyörű kilátás nyílik a városra.
Kulturális örökség
Palócföld egyik érdekes vára a Bujáki vár. Kimagasló falai még ma is hirdetik a régi múltat, a dúló csatákat, török küzdelmeket kiáltó büszkeséggel. Hogy a vár mikor épült, azt nem lehet megállapítani. Érdekes, hogy egy nógrádi várról sem lehet tudni, hogy pontosan mikor épült. Buják közvetlen környékén nyolc vár van, melyek a bányavárosok védelmére épültek. A késői bronzkortól lakott település várának alapjait valószínűleg a tatárjárás után rakták le. Az erődítmény és környéke az 1300-as évek elején királyi tulajdonban volt. Csák Máté csapatai sikertelenül ostromolták. Mária királynő 1386-ban a Garaiaknak adományozta. A település a XV-XVI. század fordulóján mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. A Bujáki várat 1303-ban,egy oklevélben említették először, de a legrégebbi pontja az Öregtorony a tatárjárás után épült. 1317-ben Ibur fia, István sikertelenül próbálta bevenni a várat. 1386-ban Garai Miklós kapja ajándékba Mária királynétól, ezt Zsigmond király is megerősíti 1393-ban. Később a Pásztohi család kezébe kerül. 1424-ben Zsigmond a feleségének adományozza. 1438-ban Báthori István kapja,majd 1528-ban Szapolyai János király Werbőczy Istvánnak juttatja. Az északi rondella 1551 környékén épült, a várat Báthory András megerősítette. 1552.július 19-én Ali budai basa foglalta el és csak 1593-ban foglalja vissza Báthori István. A bécsi béke után újra királyi kézbe került. 1663-ban a törökök ismét elfoglalták.1666-ban a törökök a várat felrobbantották. A bujáki várban ma is látható a török mecset falainak maradványa. Egy alkalommal Evlia Cselebi, a neves író is megfordult falai között, és tanúként hiteles képet festett az akkori állapotokról.
Kulturális örökség
Oroszlánytól délkeletre, Csákvártól északnyugatra, a Kőhányás-puszta közelében, a Vértes hegység erdejében, Kőhányáspuszta és Vértesszentkereszt közt található, egy bokrokkal benőtt 207 méter magas hegy csúcsán az Oroszlánkő várának romjai más néven a Csákvár, Csáki vár. A felszínen látható falmaradványokból a vár alaprajzát nem lehet megállapítani. Anonymus szerint a vár építője Szabolcs vezér unokája Csák volt, mert mint írja: “Árpád vezér pedig innen (ti. Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyben Szabolcs unokája, Csák sok idő múltán várat emelt.” Amíg a vár állt, a Csák nemzetség birtoka volt. A hagyomány szerint 1038-ban Béla herceg, a későbbi I. Béla királyt, Csák fia György innen kísérte Lengyelországba. 1188-ban III. Béla által győri püspökké kinevezett Csák Ugrin birtoka lett, aki itt is halt meg 1204-ben. Csák Máténak a rozgonyi csatában történt veresége után, az ismeretlen körülmények között és idővel rommá lett vár a király birtokába került. Volt a Rozgonyiaké, majd a Török családé. Még a török időkben is védelmi szerepet töltött be, végül a geszetesi vár tartozéka lett. A vár lassan az alapjáig elpusztult. A tatárjárás előtt feltehetően megerősített menedékhely volt, de utána kővárat építettek itt, és a Kompolti család erős lovagvára lett. Később lerombolták a törökök, csak maradványaira bukkanhatunk.
Kulturális örökség
Veszprém megyében, a Bakonyon keresztül, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a Vár-hegy Kelet-Nyugati irányában húzódó, dachsteini mészkőszirtjének éles gerincén áll a még romos állapotában is páratlanul szép XIII. században épült gótikus Cseszneki Vár. Ez az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. A több mint 700 éves Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a XV. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat. Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben Veszprém eleste után betagozódott a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába- majd később, a Rákóczi szabadságharc idején kapott, mikor is kezdetben a kuruc csapatok fészkelték be magukat a Várba, ahol egy ellátó központot létesítettek a Dunántúlon harcoló alakulataik számára, ill. néhány labanc főtiszt őrzéséről is itt gondoskodtak. Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk Várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a Vár végső leromlását. A Cseszneki Vár pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kiránduló-helyei közé tartozik.
Kulturális örökség
A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté. A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A csobánci vár története: A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően a várat egyik török ostrom sem tudta bevenni. Csobánci vár Evlija Cselebi történetíró a vesztes török sereg elvonulásakor említést is tesz a várról. A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én ért véget. A várat Jean-Louis Rabutin császári tábornagy próbálta elfoglalni, ismét sikertelenül, ezer főből álló serege ellenére. Ebben a korban(igaz rövid ideig) a várat egy félig finn kapitány, Wrippinody Károly védte. A várat körülbelül 30 főnyi helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védték, Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar ostromlókból álló sereg majdnem 400 főt vesztett el a csata során, köztük 52 tisztet. A vár 1709-ben került ismét császári kézbe, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása. A vár feltárására 1953-ban indultak meg régészeti, feltárási kutatások, ám a vár napjainkra rettenetes állapotba került, megóvása, felújítása sürgős tennivalókat kíván. E célból egy helybeli baráti társaság létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt 2003 májusában. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.
Kulturális örökség
Székesfehérvártól északnyugatra, a Vértes hegység szélén, 479 m tengerszint feletti magasságon, egy sziklaplatón épült vár. Stratégiailag kedvező fekvésű, mivel a mai 81-es út elődjét, a Gaja-patak völgyében haladó utat ellenőrizte. Ez az út volt az, amit a tihanyi alapítólevélben "hadút" - ként említettek. A vár gyönyörű helyen fekszik, a kilátás csodálatos. Feltárása Az 1850-es években Rómer Flóris ismerte fel a vár régészeti jelentőségét, első felmérésére azonban csak 1885-ben végezte el Könyöki József. Őt Csernó Géza követte 1897-ben. 1953-ban a várat műemlékké nyilvánították. 1956-ban jelent meg Fitz Jenő történeti jellegű kismonográfiája. 1960-ban új régészeti feltárás és helyreállítás indult, amely azonban 1963-ban félbe maradt. A 20. század második felére a gazdátlan vár igen romossá, életveszélyessé vált, melyen csak az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társasága tudott változtatni, így jelentős anyagi támogatásukkal megindultak a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek napjainkban is folytatódnak. Leírása A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész az úgynevezett felsővár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap alakú, kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal. A 15. században, a Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna, amelyből a szentély pillérei maradtak fenn. A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában.
Kulturális örökség
Csővár az azonos nevű vár alatt jött létre az évszázadok során. A várat egy 1319-ből származó oklevél említi először „Castrum nostrum Cheewar” néven, mikor Károly Róbert a hűtlen István, Chunta László fiainak, valamint Ördög Andrásnak és Botos Miklósnak birtokait elvette és Elefánti Dezső várnagynak ajándékozta. 1423-ban Zsigmond király kérése, hogy a vár Garai János kezébe jusson meghiúsult, Chapy András miatt. A husziták (144-ben?) elfoglalták Giskra parancsnokságával, a vár ekkor került romos állapotba. 1448-ban helyreállítatta a Ráskay család, akiknek a birtokába került a vár. Ráskay Ferenc királyi főlovászmester és budai várkapitány tulajdonát képezte 1484-ben. Később, 1490. június 17-én az országnagyok több más kastéllyal együtt Corvin János kezében hagyta a várat. 1562-ben I. Ferdinánd király Vicmándi Tamás és Gáspár nemeseket, Persei Meleg Boldizsár és Szilassy Györgyöt nevezi meg új birtokosnak. A vár jelenlegi elpusztult állapotába valószínűleg a török hódoltság alatt került. A XV. századból ismert várúr és a falu birtokosa Csövi Miklós, aki rablólovagként garázdálkodott a környéken. A török időben rommá vált a kis erődítmény, és elnéptelenedett a falu is. A XVIII. században szlovák telepesekkel indult újra az élet a településen leszármazottaik a Cuvar nevet adták a településnek. A ma önálló községnek hosszú ideig közös közigazgatása volt a szomszédos Acsával. A hegyek kiváló kirándulási lehetőséget biztosítanak, de horgászni is lehet a közelben, a Csővár és Acsa közötti Sinkár-tónál.
Kulturális örökség
A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, amely királynék jegyajándéka volt századokon át. Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke. A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú, hatalmas épületéből a négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll. A tágas belső udvar kulturális rendezvények színhelye, és innen juthatunk be a látogatható tornyokba, a Rondellába, illetve le az udvar szintje alatti egykori helyiségekhez. Panomtikum, pénzverde, panoráma Az egyenként 100 négyzetméter alapterületű tornyok közül az északkeletiben az 1381-es, a velencei háborúkat lezáró turini békekötés ratifikálását megörökítő panoptikum látható, illetve innen juthatunk be a Rondellába, ahol a középkori Európa fegyver- és páncéltörténetét bemutató kiállítást talál a látogató. Az északnyugati torony teteje látogatható, a csodálatos panoráma megéri a lépcsőzést. A toronyban vártörténeti kiállítás látható, az alatta lévő teremben azok a speciálisan kialakított tárolók kaptak helyet, amelyekben a vár feltárásai során előkerült, több mint félmillió csont-, kerámia-, üveg- és vastárgy illetve töredék leletet helyezték el. És itt látható, illetve próbálható ki az éremverő golyósprés is. A vár külső fala körbejárható. A kazamatában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a XIV. századi középkori életet. Rekonstruáltak egy régi kemencét, és természetesen van egy mély kút, ahová a látogatók aprópénzt dobálnak a visszatérés reményében.
Kulturális örökség
Döbrönte a Bakony nyugati oldalának völgyében, Ajkától és Veszprémtől 27-30km-re fekvő kicsiny, jelenleg megközelítőleg 280 fős település, már a római korban is lakott volt. Neve a szláv Dobrete személynévből származik. 1941-ben 549 lakost számlált a falu, ebből 64 magyart. A II. Világháború után 390 személyt kitelepítettek Németországba, helyükre azóta az ország több településéről érkeztek új lakosok... A település nevezetessége Szarvaskő vára és a klasszicista stílusban épült római katolikus templom. A vár romjai a falu fölé magasodó, meredek domboldal tetején állnak. A középkori vár maradványainak nagy részét a föld mélye rejti, az ég felé törő, látható kőfalakat a XXI. század elején restaurálták. A környék kitűnő túrázási lehetőséget tartogat a kirándulók számára. Kellemes sétával elérhető innét az Ödön-forrás is. Nyáron a Bittva patak völgye, télen a várhegy oldalában kialakított sípálya vonzza Döbröntére a nyugalmat, festői tájat kedvelő túristákat. A vár rövid történelme 1367-ben Himfy Benedek bán emeltette, aki Nagy Lajos király kedvelt hadvezéreként kapott erre engedélyt döbröntei uradalmának területén. Az idők során birtokaik bevétele erősen lecsökkent, emiatt a Himfy család a rablólovagok szintjére süllyedt. 1464-ben fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi apátságot is. (Pannonhalma) Hunyadi Mátyás a Himfy familia birtokait ezután elkoboztatta, és Kanizsai László bárónak adományozta. Röviddel ezután ismét a Himfy-ek birtokába került. Himfy Imre 1499-ben Orsolya nevű lányát Essegvári Ferenchez adta hozzá feleségül, aki a házasságkötéssel egyidejűleg zálogba vette a döbröntei várbirtokot. Az 1526-os mohácsi csata utáni belháboruk miatt vastag falú rondellával erősítették meg a várat, melynek lőréseiből vették ágyutűz alá az ellenséget. 1555-ben Nádasdy Tamás nádorispán még Döbrönte épségéről számolt be jelentésében. A kis létszámú védelemmel rendelkező vár pusztulását valószínűleg egy portyázó török csapat okozhatta, a romokból származó köveket a lakosság elhordta.
Kulturális örökség
A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára. A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia - Demeter nemes úr - lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne. Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató "pogány" lovasportyázókkal. 1544-ben nevezte ki Várday Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerődíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat. A történelmi emlékhely roskadozó várfalait az 1990-es években létrehozott Drégelyvár Alapítvány jóvoltából régész szakemberek tárják fel, hogy helyreállítása után még sokáig tanúhelye lehessen az itt életüket feláldozó vitézeknek. - Drégelypalánk településről a „Drégelyvár felé”útjelző táblák alapján.(Ez egyben az „Apródok útja „tanösvény is). Az út a falut elhagyva makadám minőségű, de az u.n. Schaffer kútig személygép- kocsival járható. (Onnét mintegy 40 perces gyalogtúra).
Kulturális örökség
Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek. Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században – a reneszánsz korban – élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott. Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekszünk feleleveníteni.
Kulturális örökség
A különleges és védett vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, ami a XIV-XV. században épült ki. Legkorábbi és legszebb fekvésű váraink egyike. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse Zaránd építtette. 1264-ben említik először oklevélben, de egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt és 1235 előtt a király, II. András birtokába került. Hajdan a hegy lábától felvezető utat és a csúcs alatti szűk fennsíkon emelt elővárat palánk védte. Onnan lépcső vezetett fel a várfelvonó¬hidas (rekonstruált) kaputornyáig. E torony az őrhely mellett egykor tömlöcöt is magában foglalt. A vár szabálytalan, tojásdad alaprajzú falai a sziklatető körvonalait követik. Az udvart jobbról a várfalhoz épült gazdasági épületek szegélyezték: a sütőház, konyha és deákház. Az udvart délről négyszög alaprajzú, boltozatos pince fölött emelkedő gótikus kápolna zárja le. Ez a vár legépebben ránk maradt épülete. Völgyre néző hosszoldalán két, a végfalakon egy-egy nagyméretű csúcsíves ablak nyílik. Fülkéjüket alul kőpadok fogják közre. Megmaradtak a kápolna keresztboltozatainak karcsú falpilléreken nyugvó bordaindításai is. Alattuk a csipkés faragású baldachinok egykor szobrokat tarthattak. Az udvarnak a kaputoronnyal átellenes oldalán íves körvonalú bástya emelkedik. Valaha itt volt a porkoláb és az őrség szállása.
Kulturális örökség
A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, amely Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14.-15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A belső vár köré épített védmű volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg. A kastély közelében tört fel a gyógyvíz, és az egykori lovardában nyitották meg az első uszodákat, így a várfürdő is szorosan része az együttesnek. Az égetett téglából épült belső vár 60x27 méteres komor tömb, fala 14 méter magas. Két bejárati kapuja van: délnyugati oldalán a boltíves, ún. Kerecsényi kapu a vár udvarába vezet, a másik kapuhoz, a 20 méter magas kaputorony bejáratához a vár hosszanti, délkeleti oldalán egy emelkedőn kaptatunk fel. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.
Kulturális örökség
Hollókő Várának első írásos említése a XIII. századból származik "Castrum Hollokew" néven. A Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárást követően kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény ötszögletű öregtornyát. A Kacsicsok leszármazottai az Árpád-ház kihalása után a felvidéki kiskirály, Csák Máté hívei voltak, ezért Károly Róbert elkobozta birtokaikat, s Hollókőt 1313-ban Széchenyi Tamásnak adományozta. 1552-ben kerül török kézre, és végleges felszabadítására mindössze 1683-ban került sor. A csaknem teljes egészében helyreállított vár 1996-ban megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Eredetlegendája szerint a Pusztavárhegyen álló földvár ura, Kacsics András szépasszonyt rabolt, akinek dajkája boszorkány volt. A boszorkány dajka pedig szövetkezett az ördöggel, hogy a fogságból kiszabadíthassák a lányt. Így történt, hogy az ördög parancsára az ördögfiak holló képükben elhordták a vár épületköveit, és mai helyén, a hatalmas sziklán felépült a Hollókői Vár, mely 1987-től - a védett Ófaluval együtt - része a Világörökségnek. Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!