Kisterenye szép műemléke a XVIII. századi barokk Gyürky-Solymossy-kastély. A téglalap alakú egyemeletes épület nyugati főhomlokzatának sarkain egy-egy kör alakú, zömök torony helyezkedik el. Innen nyílik a főbejárat is. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak. Déli oldalbejárata az épület tengelyében elhelyezkedő folyosóra nyílik. Mindkét szinten öt-öt, részben teknőboltozatos helyisége van. Széles, háromkarú lépcsőzete az emeleti folyosó kosáríves árkádjaihoz vezet. A földszinti dél-keleti sarokszobájában régebben kemence állt, ma a legtöbb szoba cserépkályhával van ellátva. Nagyobb méretű, részben fallal övezett park veszi körül, melynek nyugati és déli bejáratát kovácsoltvas kapuk őrzik. A parkban a déli, Árpád utcai kapu mellett helyezkedik el az egykori gazdatiszti lakás épületcsoportja, sarkán zömök, kör alakú, egyemeletes toronnyal. Néhány lakóépület, a valószínűleg gótikus eredetű római katolikus templom és a Solymossy-féle egykori lovarda épülete tartozik még a műemléki környezethez. A kastélyt körülölelő hatalmas, ősfás, arborétumszerű, botanikai ritkaságokban bővelkedő park 1975 óta természetvédelmi terület.

A Csuha – Kállay Kúriát a XVIII. század végén emelték, majd 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. Műemlékvédett épület 2005-től. A Csuha – Kállay Kúriát a XVIII. század végén emelték, majd 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. Itt született 1794-ben Csuha Antal, az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka..." Itt töltötte gyermekkora egy részét Dr. Kállay Miklós volt miniszterelnök. A Kállay család tagjai is szívesen látott vendégek, ha a városban járnak és meglátogatják a családi kúriát. A Kúria épülete és parkja a város legszebb közösségi színtere, gyöngyszeme, konferenciáknak, megyei rendezvényeknek is helyszíne. A város vezetésének minden igyekezete, hogy egyre szebbé varázsolja az épületet, előkertjét. Hosszú távú terveik között szerepel a kúria mögötti, jelenleg gépudvarként funkcionáló terület megvásárlása, bővítése mivel régen ehhez az épülethez tartozott, gyümölcsfákkal, virágoskerttel volt beültetve. A Kúria épületében jelenleg több kiállítás tekinthető meg: - Csuha-Kállay család emlékkiállítása a nyíregyházi Kállay Múzeumnak, és a Kállay családnak köszönhetően.(a tűzzománcból készült Kállay címer, és a családfa, nagylelkű adománya Kállay Dénesnek és családjának) - Tárgyak és eszközök Nagyhalász népi életéből - Rádiótörténeti kiállítás - Szép Tárgyak Dicsérete

kép: http://www.panoramio.com/photo/49191181

Páratlan természeti környezetben lévő XVIII. századi barokk kastély. A XVII. században már ismertek a kastély előzményét képező radványi udvarházra, kúriára vagy kastélyra (castellum) vonatkozó adatok. Füzér várának pótlására szolgált, földesúri lakóhelyül. Jelenlegi formáját 1857-ben nyerte el, miután gróf Károlyi Ede kívánsága és vázlatai alapján az Operaházat is alkotó neves építész, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban építették át, illetve bővítették. A rendkívül tagolt, lényegében F alaprajzú épület, az ország egyik legnagyobb kastélya. Kelet-északkelet felé néző homlokzatának nagy része loggiás, ezen az oldalon található a nyolcszögletű torony is. A déli oldalon lépcsős terasz épült, nyugat felé alakították ki a díszudvart. A földszinten 150 négyzetméteres díszterem található. A falsíkokat osztópárkányok, rusztikázott szakaszok, falitükrök, ablakpárkányok és szemöldökök, keretelések, armírozott sarkok, kőlapborítású lábazatok tagolják és díszítik. 100 hektáros védett parkját rendszeresen gondozzák, a csodálatos arborétumban az ország nevezetes fái közé sorolt platánóriások és számos külhoni fenyőfajta is található. Minden egész és fél órakor indul vezetés. 6 terem látogatható, korhű bútorokkal berendezve. A kastély és parkja egész évben nyitva tart. A kastélyparkban álló apartmanházakban, 5 db teljesen felszerelt apartmanban összesen 21 fő elszállásolására is lehetőség van. A kastély rendezvények helyszíneként is működik, így pl. báloknak, konferenciáknak és esküvőknek is helyet adnak a kastély legszebb termeiben.

A hatalmas parkban megbúvó kastélyt terebélyes fák ölelik körül, nyáron szinte alig látni a parkban méltóságteljesen elterülő kastélyt. Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt itt, Károlyi Mihály. A Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől. ?A kapuban libériás hajdú helyett úttörősapkás gyermekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása. Mióta az úttörőket szolgálja ez a különben valóban regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár.? - írja az 1960-as évek elején megjelent Budapest -Gyöngyös-Mátra útikalauz. Ma azonban ismét régi fényében pompázik a Károlyi kastély, immár Kastélyhotel Sasvár néven, ötcsillagos szállodaként, minden igényt kielégítő wellness szolgáltatásokkal: élménymedencével, szaunával, bowling és fallabda pályával. Két évi felújítás után 1998 őszén nyitotta meg kapuit. Érdekesség, hogy itt forgatták a Meseautó c. film modern változatát néhány évvel ezelőtt.

Építette a Luzsénszky család az 1790-es évek elején. Nevét az előtte húzódó lánckerítésről kapta. Kivitele egyemeletes, egytraktusos, 16 tengelyes, sátortetős épület. 2 kosáríves, vörösmárvány keretelésű kocsibehajtója van, a bal oldalin 2 címer, a jobb oldalin gótizáló copf ajtószárny. Középen 3 páros oszlopon triglifes párkány hordozta kőbábos vörösmárvány erkély. Az épület két végén U alakban hátranyúló rövid szárny helyezkedik el, a belső oldalon hengeres lépcsőtornyokkal. A hátsó homlokzat teljes hosszában a földszinten és az emeleten árkádos folyosó. Az épületben működik a polgármesteri hivatal.

A kastélyt - a bejárat feletti feliratos - tábla és írott források tanúsága szerint 1581-ben emeltette Mágócsi Gáspár és unokaöccse, Mágócsi András, ez utóbbi felesége Alagi Judit lakóhelyéül. A Mágócsiak halálával 1590-ben Alagi Ferenc kezére jutott, aki 1591-ben folytatt építését. Alagi Ferenc halála után, 1612-től 1631-ig Alagi Menyhért volt a kastély birtokosa. 1697 körül hozatta rendbe a pusztuló épületet Sennyei István. Az 1960-as években elvégzett kisebb tatarozás jellegű helyreállítás után, 1977 és 1987 között, széles körű régészeti kutatás eredményei alapján az épület XVI. századi formája került visszaállításra, a mai műemléki felfogásnak megfelelő, jól megkülönböztethető kiegészítésekkel. Téglalap alakú, kéttraktusos, déli sarkain kiugró szabálytalan hatszögletű tornyokkal bővített, egyemeletes manzárdtetővel fedett épület. A déli oldal kivételével változó magasságban álló várfal veszi körül, a sarkokon kerek, kúpos fedésű tornyokkal, illetve délnyugaton egy földszintes, téglalap alakú melléképülettel. A kastély déli főhomlokzata háromtengelyes, aszimmetrikus elrendezésű, a nyugati szélső tengelyben címeres-feliratos kőtáblával díszített, földszinti bejárattal.

Nádasdladányban a Nádasdyak a XVIII. században épült barokk kastélyt 1873-ban impozáns arányú, romantikus stílusú kastéllyá építtették át. Ekkor egy kétszintes új szárnyat emeltek, amelyhez torony csatlakozik. A kastély homlokzatán, a főbejárat felett a Nádasdy-címer látható. A kitűnő ízléssel, előkelően berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívül szép belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás famennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert. A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos, családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Az épületben különös hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol a nagyszerű elődöknek a hazáért és a közügyek szolgálatában folytatott tevékenységüket bizonyító dokumentumokat is őrizték. A képgyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi kastélymúzeum tulajdonában van. Nádasdyak A csarnokot az ősök képei díszítették, köztük három pap, Nádasdy Ferenc kalocsai érsek, Miklós pozsonyi prépost és László csanádi püspök, aki fehérvári őrkanonok korában restauráltatta a Szent Anna-kápolnát. Címere, a nádasból felrepülő vadkacsa a kápolna oltára fölött ma is látható. Látható volt a falakon Nádasdy Ferenc, a fekete bég és neje, Báthory Erzsébet, Nádasdy Tamás nádor és Nádasdy Ferenc országbíró képe is. De helyet kaptak itt a család nevezetes nőtagjai is, köztük Nádasdy Lipótné Forray Júlia, az irodalom, a nevelés és oktatás, a jótékonykodás jeles XIX. századi képviselője.

Gyöngyös jelképeinek is tartják azokat a kőoroszlánokat, amelyek az Orczy-kert kapuját őrzik. A szép kerítésről az járja, hogy a napóleoni háborúk idején zajló utolsó nemesi felkelés puskacsöveiből kovácsolták. Az eredetileg barokk Orczy-kastély későbbi átalakítások, bővítések során, 1826-ra nyerte el mai, klasszicista stílusát. Nevezetes lakója volt 1814-ben I. Sándor orosz cár. Az épület ma a Mátra Múzeum otthona. Természettudományi anyaga nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő értékű, helytörténeti gyűjteménye pedig a város és környékének életével ismerteti meg a látogatót.

A legelső világi barokk kastély Magyarországon. Savoyai Jenő herceg építtette a bécsi Belvedere építészének, J.L. Hildebrand tervei alapján. Alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, míg az épület maga a bécsi Rennwegen álló Belveder palotára hasonlít. Homlokzati részletei olasz hatást tükröznek. Az épület hangulatos belső udvart zár közre. A herceg halála után (1736) a birtok a koronára szállt. A kastély a XIX. században elvesztette funkcióját^ volt raktár, magtár és az 1960-as években az összedőlés fenyegette. Az 1970-es években megkezdett helyreállítás korabeli tervrajzok híján analógiákra és a megmaradt elemekre támaszkodott. Az épület jelenleg kastélyszállóként üzemel. A reprezentatív belső térben konferenciákat, rendezvényeket tartanak. A kastély zárt udvara egész évben kedvelt helyszíne különböző fogadásoknak.