Kevesen tudják, hogy Nagymaroson a szőlő valószínűleg ősnövény volt, de az elnéptelenedés hosszú ideje alatt kipusztulhatott. Az 1700-s években betelepített – döntően német ajkú - lakosság azonban újból megkezdte a szőlőtelepítést. A nagymarosi szőlőtermesztés és borászat a XIX. században élte fénykorát, amikor is kofahajókkal szállították a bort Pestre, Budára és Bécsbe.
Az évszázadok alatt borospincék sokasága épült, amelyek közül egyet vásárolt meg, bővített ki és újított fel a DekanTer-Plusz Kft. A háromhajós, impozáns pince a toBORzó nevet kapta, utalva küldetésére, mely szerint Nagymaros új találkozóhelye, agorája szeretne lenni.
A pince kínálatának különlegessége, hogy egy speciális, hazánkban még ritkaság számba menő újdonsággal jelentkezik: „Járja be Magyarország borútjait egy borpincében”. A borkóstolók során a látogatók ugyanis keresztmetszetet kapnak a hazai borrégiókról, huszonhat borászat borainak kínálatával.
A toBORzó természetesen kiemelten foglalkozik a térség boraival, borászaival, rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosít számukra.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a turisztikai tevékenységek ösztönzésére beadott sikeres pályázat segítségével új lendületet és piaci lehetőséget kap a Dunakanyar borászata.
A borkóstolások természetesen kiegészülnek borkorcsolyák felszolgálásával, ahol a pincészet nagymértékben támaszkodik a régió „gyümölcseire”. A Duna – Ipoly - Hanság speciális termékei kerülnek az asztalra: sajtok, egyedi pékáruk, pogácsák, sonkák, kolbászok, gyümölcsök, lekvárok, mézek.
A pince ugyanakkor helyet kíván biztosítani baráti társaságok összejöveteleinek, születésnapi rendezvényeknek, vállalati „barátság” partiknak. A kiemelt helyi események alkalmával – Sváb bál, Batyu bál, Locsoló bál, Majális, Kittenberger Kálmán napok, Sváb piknik, Márton napi felvonulás – a toBORzó egyedi ajánlatokkal jelentkezik majd.
Ott, ahol a kígyózó Bodrog folyó ezüstös víztükre rávetődik a Rudnok hegy lábára, ott található Sárazsadány kisfalu Tokaj hegyalján, családi pincészetünk otthona.
A Porgányi Családi Pincészetet 2004-ben alapítottuk, gazdagítva ezzel is Tokaj hegyalja mozaikszerűen épülő és szépülő szőlészetét és borászatát.
Feladatunk, a hagyományokhoz híven a kézműves borok előállítása, szőlőtermesztés, szőlőfeldolgozás, klasszikus fahordós oxidatív minőségi borérlelés, Tokaji borkülönlegességek, szamorodnik, aszúborok, eszenciák készítése és érlelése, valamint újabban reduktív minőségi borok készítése, készre kezelése, palackozása az érékesítés teljes vertikumával bezárólag.
A Söptei család szőlő és bortörténeti múltjának kezdete a filoxéra vész után, a XIX. sz. végére tehető. Ezt követően kisebb-nagyobb akadályokat leküzdve, mai formájában 1997-ben jött létre a szőlészetet, borászatot és a hozzá kapcsolódó gasztronómiát egybe fogó családi vállalkozás. A család filozófiája, hogy ebben a három szakmában, amely szerintük elengedhetetlenül közel áll egymáshoz, a siker alapja a közös akarat, az elszántság és a becsületes munka. Ezért a vidék adta lehetőségeket és szakmai tudásuk legjavát ötvözve próbálják elképzeléseiket valóra váltani, hogy helyet tudjanak teremteni maguknak a magyar borkultúrában.
"Alkotás, gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség"
(Zsirai Csaba 1961-2011)
Ezen irányelvek alapján nevelt minket Édesapánk, ezek alapján keltette életre a Zsirai Pincészetet, és ezek alapján törekszünk beteljesíteni az álmát, az örökségét. A természet és a természetesség szeretete, az értékek megőrzése, a magyar bor tisztelete vezérelték, amikor szőlő-, és pincebirtokossá vált és elindult az úton, amelynek köszönhetően ma három jelentős hazai borvidéken vagyunk jelen, és készítünk borokat.
2001-et írtunk, mikor is Csopak felső, erdők alatti részén a Szitahegyi dűlőben, első szüretével felavatásra került régóta dédelgetett álmunk a Petrányi Pince. A terület kiválasztásakor elvarázsolt minket a tóról visszaverődő „második” Nap fénye, mely kitűnő táptalajt adott a pince fölött és alatt fekvő Balatonra néző szőlőültetvényeknek, melyeket a forró nyári napokon az esti, erdőkből leáramló hűs parti szél üdít fel.
Már a régiek felismerték, hogy a közvetlenül az erdő alá telepített Tramini meghálálja a forró nyári napokat követő alkonyok hűvösebb, frissítő fuvallatait. Ízei, aromái így teljesednek ki. Kissé alacsonyabb fekvésben az Olaszrizling is igazán otthon érzi magát, bőségesen ontva az e tájra jellemző mandulás ízeket, zamatokat, finom illatokat.
Területünkön a kitűnő táptalaj jellegzetességét a fillit-pala adja, melyben idősebb vulkáni kőzetek is találhatóak, felsőbb rétegekben pedig karbonát kőzeteket találunk, így adva meg a kitűnő talajkombináció elegyét, melyből boraink finoman összetett, harmonikus savtartalmát nyerjük.
A csopaki táj éghajlatára leginkább a mediterrán szó illik, mivel a nyári forróságot víztömegéből eredő páratartalmával jól csökkenti a Balaton közelsége, de ugyanez a hatás megvédi szőlőinket az erősebb fagyoktól is.A víztükörrel is felerősített sok napos óra alapvetően befolyásolják szőlőink érését.
Szőlőnevelő és borkészítő gondolkodásunk mindig a terroir adta lehetőségekből indul ki, ehhez tesz nekünk kitűnő szolgálatot a 4,5 ha saját ültetvényünk, valamint néhány együttműködő szomszéd gazda mintegy 2 ha területéről vásárolunk fel szőlőt.
A visszafogott terhelés, a kellő termésválogatás, az igény szerinti óvatos napoztató levelezés sok kézi munkával jár ugyan, de a növény meghálálja. Megvédjük és segítjük a szőlőt, hogy a szürethez megérkezve legjobb formáját hozza.
bemutat-05Boraink Kézműves borok. Ugyanúgy, mint a szőlőben kézműves módon dolgozunk a pincében is. Minden egyes borfajtára külön figyelünk, nem siettetjük a bor fejlődését külön technológiai beavatkozásokkal. Kivárjuk az idejét a fejtéseknek, igényük szerint iskolázzuk minden borunkat. Míg több borunkat alaposan kiérleljük, addig az üde fajtáknál fő célunk a könnyed, vidám, még a szőlőre emlékeztető illatok és zamatok megőrzése. Évről-évre igyekszünk többet tanulni a körülöttünk változóban levő természettől, hogy jó válaszokat adjunk az új időjárás kihívásaira és boraink még szebbek legyenek.
Szőlőtermelő és borkészítési munkánkban fenntartjuk Csopak XX. századi múltjának fehérboros tradícióit. Ugyan akkor bátran nyitunk a mediterrán terroir adta vörösboros lehetőségek felé, ahogy XIX. századi őseink is tették, amikor e területen még több kékszőlő termett, mint fehér.
Érlelésre kisméretű magyar és francia hordókat használunk. A magyar hordókat azzal a céggel készíttettük, amelyik a néhány év előtti hordóversenyen az első 12 helyezésből hármat megszerezve, abszolút győztes lett. A zempléni tölgyből készült, több évig napon, esőn, szélben, fagyban érlelt dongájú hordók méltó közreműködők a szépen érlelt illatok és zamatok kialakulásában. A kisméretű ászokhordós érlelést követően értékelünk minden bort, majd a kiválasztott tételeket összefejtve egybeérleljük őket. Ez a módi különösen a több borfajtából készített cuvée-nél nagyon fontos.
Megméretettük borainkat több neves versenyen, köztük Nemzetközi borversenyeken is. Csopaki Rizlingünk az Európai Olasz Rizling versenyen első helyezést ért el. A Merlot-Kékfrankos Cuvéenk az olasz, osztrák, szlovén és magyar borok között magas pontszámmal nyert aranyat. Legfőbb termékeink a minőségi fehérborok, ezek közül is a Csopaki Tramini, az Olasz Rizling és a 2009-es évben Csopak Év Bora címet nyert Sárga Muskotály. Kínálatunkban szerepelnek vörösborok, melyek között a Merlot-Kékfrankos Cuvée, valamint a Cabernet Sauvignon is megtalálható. Az első évjáratból készült Rosék is nagy sikert arattak, a 2008-as évjárat például a Kőszegi Nemzetközi borversenyen bronzérmet nyert.
Ajánljuk tehát akkora szeretettel nedűinket, amekkora szeretettel, kitartással, odafigyeléssel készítettük Önöknek, és bízunk benne, hogy megízlelésük után Önök is tapasztalni fogják a Csopaki borok egyedülálló ízvilágát!
A Petrányi család nemcsak Ford gépjárművek forgalmazásával, hanem Csopak felső részén, az erdők alatti lejtőkön a Szitahegyi dűlőn 3 hektár területen szőlőtermesztéssel és borkészítéssel is foglalkozik. A Balatonra néző hegyoldal nemcsak a szőlők számára csodálatos élőhely, de fantasztikus panorámája kivételes hangulatot teremt a szép borok készítéséhez, álmaink kiteljesítéséhez. A présház és pince 2000 nyarán épült fel. Igyekeztünk, hogy a korszerű és hagyományos borászati technológiát befogadó épület belesimuljon az évezredes balatoni táj hangulatába.
Borászatunk először hobbinak indult és csak olyan mennyiségben termeltünk, hogy meg tudjuk ajándékozni autót vásárló ügyfeleinket saját borainkból. 2008-ra termőre fordultak az új telepítéseink is, s így idén már jóval többet palackoztunk. Ez a megnövekedett mennyiség már megkívánja a borkereskedelemben való részvételünket. Borkészítési elveinkben mindig a szőlő szerepét hangsúlyozzuk. Kicsiny méretünk miatt kézműves módon minden egyes borfajtára külön odafigyelve neveljük, és kellő időben palackozzuk őket.
Közel 4 hektár ültetvénnyel rendelkező borászatomat a Velencei-hegység kiváló szőlőire alapozva a 90-es évek óta vezetem. Véleményem szerint csak gondos szőlőműveléssel és megfelelő terméskorlátozással lehet minőségi boralapanyagot előállítani. Az ültetvények folyamatos fejlesztésével és a korszerű borászati eljárások, technológiák alkalmazásával igyekszem a terroir adottságait maximálisan kihasználva kiváló minőségű borkat produkálni. A borászati tevékenységem 2005-től vált főfoglalkozásommá. Ettől az időtől kezdve jelent megélhetést is a családom számára.
Borászati technológia
Pincészetemben a borokat a jelenleg is korszerű borászati technológiákkal készítem. A saválló acél szerkezetű tartályok alkalmazása mellett a fahordók használata is jellemző azokban az esetekben, ahol „kötelező” az érlelés. Így egyes borfajták, különösen a vörösborok hagyományos erjesztéssel készülnek, és tölgyfahordóban, barrique hordóban érlelődnek akár évekig is. A helyi sajátosságok figyelembe vételével, és azok hatására az évek során kialakult a jelenlegi, korszerű technológia, amely megfelel napjaink borkészítési eljárásainak, továbbá figyelembe veszi a helyi adottságokat is. Ennek alapja a zúzás-bogyózás, kíméletes préselés, must ülepítése, hűtött erjesztés, reduktív érlelés. Fehér és rozé boraimat szabályozottan 14-15°C-on erjesztem, így sok értékes íz- és illatanyag marad a végtermékben. A kész bor további sorsa a beltartalmi értéktől függ, egy része reduktív érlelésre tartályba, más része klasszíkus fahordóba kerül.
