Kézművesek
A Tűforgatók lelkes kis csapata 2007 szeptemberében alakult meg Szegváron. Taglétszámuk változó, általában 8-10 fő. Mindenkit szeretettel várnak, akit érdekelnek a különböző varrási technikák, a gobelin készítés fortélyainak elsajátítása, kedvet érez a horgoláshoz, kötéshez, kreatívkodáshoz. Mai modern kézimunkákat készítenek: kötnek, horgolnak, gobelint varrnak, keresztszemes technikákat alkalmaznak. Elsősorban maguknak készítik munkáikat, vagy családtagjaiknak, ismerőseiknek ajándékba. Az elkészült alkotásokból kiállításokat szerveznek időnként.
Kézművesek
Munkáimmal igyekszem népszerűsíteni, megörökíteni a régi, főleg zalai öltözeteket népviseleti babákon, hogy a ma élő emberek is képet kapjanak a falu összetartozást kifejező öltözködési rendjéről. Textilből készítem a babák testét, és textilből készítem az arcukat is.
Készítek hagyományos és újabb típusú textil játékbabákat, melyek a régi otthon készült rongybabák mai változatai.
Foglalkozom gyöngyös neccek fűzésével is. Ez az asszonyi főkötő a Kis-Balaton környéki falvakban volt ünnepi fejfedő az 1970-es évekig.
Kézművesek
Hivatásom óvónő, így aztán sokféle kézműves technikát kipróbáltam. Immáron 15 éve készítek textiljátékokat és lakásdíszeket. Ismerőseim szerint minden alkotásom egy külön egyéniség, érződik rajtuk, hogy az anyagokon túl a lelkem egy darabkáját is belevarrtam ezekbe a szerethető figurákba. Akiket érdekel hogyan dolgozom, szívesen átadom tudásomat a már-már hagyománnyá vált varródélutánjaimon.
Csak természetes anyagokat használok munkáimhoz. Pamut, gyapjú, lenvászon, növényi rostok, fa. Visszafogott pasztellszíneket és mintákat próbálok illeszteni a figurákhoz, vonzódom a rusztikus, country és mediterrán stílusokhoz.
Kézművesek
A bőrfeldolgozás mestersége - mely a legősibb foglalkozások egyike - lehetőséget teremt számunkra, hogy ma is jól használható tárgyak: erszények, táskák, övek, ékszerek készítésével ismertessük meg tanulóinkat.
Kézművesek
Munkáim kizárólag kézii megmunkálással, saját tervezés alapján készülnek. Használati tárgyakat (táskák, tarsolyok, övek, szütyők, tartók, tokok, mellények, bundák, lábbelik) készítek. Ragaszkodom a használhatósághoz, a minőséghez, az esztétikumhoz és az egyediséghez egyaránt. Egyéni megrendeléseket, oktatást is vállalok a nemezkészítés és bőrdíszművesség területén.
Kézművesek
Bútoraim két motívumvilág köré épülnek: -hagyományos, magyar festett parasztbútorok -régi formakultúrán alapuló, gyógynővényekkel díszített portékák:fiókosszekrénykék, polcok, ládikák, órák, tükrök, háziáldás,házszám stb. Szívesen készítek egyedi igényeknek megfelelően is.
Kézművesek
20 helyszín - 20 festett szekrény és komód A bútorok tartalma: a palóc kézművesség remekei, ajándékok és emlékek a Palóc Útról. Viseletek, ékszerek, szőttesek, hímzések, faragások, patkolt tojások, fonott kosarak, csipkék, csuhé figurák, babák, kerámiák, helyi ételek és italok. A festett szekrényeket és komódokat Sasvári János és Kovács Szabolcs bútorfestő népi iparművészek készítették. A bútorok megkapták a legmagasabb - vörös A - minősítést a szakamai zsűritől.
Kézművesek
A Kovács család egy mezőkövesdi népművész család . Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere, felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön . A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézihímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel.
Kézművesek
Harta bútorfestészetének több mint 200 éves hagyománya van. Kék alapon színes virág-csokor jellemzi. Díszítése, színhasználata egyedi. Motívumok szerkesztése pontos és szimmetrikus. Jellegzetes motívuma a kosárból vagy kehelyből kiinduló virágcsokor,
melyet szivárványkoszorú fog össze.
Magyar Kézműves Remek címet nyert alkotásunk Hartai festett bababútor A garnitúra 6-db.- ból áll.: Egy kétajtós ruhásszekrény, ágyikó, egyenespad, asztal és 2 db. faragott szék.
A garnitúra a jellegzetes formával és díszítéssel készült.
Kézművesek
A Hunnia csipke megalkotója Fáy Aladárné született Edvi Illés Gizella, aki 1871-ben született, a Nógrád megyei Tolmácson. Ifjú gyermekkorától kezdve kézimunkázni tanult. Bántotta, hogy a magyar lányok, asszonyok csupa külföldről jött minta alapján készítették kézimunkáikat, mintha valódi magyar minták nem is lennének. Népművészetről akkoriban nemigen eset szó, nem ismerték a népi hímzéseket, az erdélyi és felvidéki vert csipkéket, de még a régi úri hímzéseket sem. Fellendülést az 1906-os úgynevezett „tulipán-korszak” hozott. Ennek hatására készítette el Fáy Aladárné az első szabadrajzú csipkéjét, egy tulipános mintájú zekét.
Kézművesek
"A csipke tulajdonképpen egy olyan díszítés, mely mintázatát a kontúrok övezte "űrökből" nyeri: szerkezete leginkább a sejtek elrendezésére hasonlító fonalháló. A csipke abban tér el a többi díszítésre szolgáló textíliától, hogy míg a többi mintát a kész anyagra viszik fel (pl. hímzéssel, festéssel), hanem az anyagból magából készül a minta. Ilyen értelemben a csipke az origami távoli "rokona", legalábbis abban az értelemben, ahogy az origamiban a papír, azaz a hajtogatás anyaga válik egyben az alkotás tárgyává."
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/csipkeveres
Kézművesek
Helyi csipkekészítő népi iparművész. Fantasztikusan szép terítőket készít, melyek készítését meg is mutatja a vendégeinek.
Kézművesek
Családomban hagyomány volt a kézimunka szeretete, itt ismerkedtem meg vele (Nagymamám még rokkán font, édesanyám gyönyörûen azsúrozott). Kötöttem, horgoltam szaklapokból. Hímzõ tanfolyamra jártam, majd csipkeverést tanultam, itt egyesületi tag is lettem. Egy kiállításon megismerkedtem a gépi tûfestés mûvészével, Révai Imrénével, akinek számos kiállítása volt, már az ország határain túl is. Budapesten él, jelenleg is a mesterem, a távolság miatt azonban ritkán találkozunk. A kalocsai riseliõt egy Szekszárdon élõ hajósi asszonytól tanultam.
Szívesen tanulnék, tanítanék, hasznosnak tartok mindenféle kézmûves találkozót, hisz a bemutatott munkák stílusa, ornamentikája tapasztalatot, ihletet ad más stílusú munkákhoz is.
Kézművesek
Csongrád város Csongrád megye "legészakibb" városa a Tisza jobb partján. A település a Tisza és a Körös torkolatánál fekszik. Patináns régi belvárossal rendelkező, jellegzetes alföldi település. A városka központjához közel, egy csöndes utcában lévő családi házban lett kialakítva a Kézművesház, amelyben Tisza Sándor fafaragó és játék-készítő népi iparművész alkot. Egyben tovább is adja, oktatja a fafaragás ősi mesterségét. Műhelyében népi kisbútorok, gyermekjátékok, faragott fatálak, használati és dísztárgyak, konyhai eszközök készülnek.
Kézművesek
Simmer Sándor 1993. tavaszán faragta meg első "köztéri" szobrát Pécsre, egy magánpanzió elé. A szobor egy szőlősgazdát ábrázol. Eleinte csak magának faragott, illetve alaklomszerűen értékesítette ezeket. Később egyre több köztéri szobrot rendeltek nála az ország szinte minden részébe. Rendszeres résztvevője a különböző fesztiváloknak, többek között a "művészetek völgyében", a csongrádi borfesztiválon. Folyamatosan szerepel a Szeptember Feszt budapesti rendezvényén, a visegrádi Palotajátékokon, az egri Végvári Napok rendezvénysorozatán, a gyulai Végvári Estéken, ahol helyszíni faragással csábítja oda a nézősereget, miközben rendkívül színesen el is magyarázza a tudománya lényegét. 2005-ben készült el a Magyarok Asztala óriás Gasztrokódex borítója, melynek méretei 160x103cm nyitott állapotban. Ez lett a világ leg nagyobb szakácskönyve! A borítóján szerepel a magyarok bejövetelétől napjainkig a magyar gasztronómiai szokások ábrázolása. Tanyáján rendszeresen fogad gyermekcsoportokat, cserkészeket, ahol lehetőséget biztosít az íjászat és egyéb más korabeli harci eszköz megismerésére, számháború és egyéb régi gyermekjátékok felelevenítésére.
