Az író szavaival a Cserhát: „nem hegyvidék, mert nem völgyek süllyednek a hegyek közé, és nem alföld, mert sehol sem sík és minden honnan látni hegyeket. E vidék lelkét nem érti meg senki első pillantásra.” (Szabó Zoltán, 1939. Cifra nyomorúság) A Cserhát Nógrád megyében, a Börzsöny és a Mátra között fekszik, északról az Ipoly folyó völgye, délről már az Alföld határolja. Az, igen összetett, egymástól erősen különböző földrajzi tömböt összefogó táj három nagyobb egységre bontható: legkeletibb része a Keleti-Cserhát lepusztult vulkanikus dombjai, központi területeit a belső-Cserhát rétekkel, szántókkal, legelőkkel tarkított lankái alkotják, míg a Börzsöny felé a dombságot a Nyugat-Cserhát erdős dombjai zárják. Régen kihunyt tűzhányók, és eltűnt tengerek emlékeit őrzi ez a sokak által látogatott, mégis alig ismert vidék. A Cserhát jelentősen meghatározza egész Nógrád megye arculatát. A térség aprófalvas. A települések között, hasonló helyzetük ellenére, alig-alig van együttműködés, melyet a közigazgatási lehatárolódások is akadályoznak. A Zöldút programhoz csatlakozva ezen az elszigeteltségen is változtatni kívánnak a Zöldutat kezdeményező szervezetek. A Cserháti Zöldút létrehozását a szentei Zöld Szerpentin Kht. mellett szorgalmazza a Dél-Cserháti , Ökológiai Tájközpont Kht. (Bercel) és Zöld Pihenő Alapítvány (Kozárd) is. A Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpont Kht. Bercel-Jákotpusztán működik. A tájközpont bemutató gazdasága a magyar őshonos állatok extenzív tartását, a környezeti szempontból érzékeny területek hasznosítását, valamint a vidék fejlesztésének elősegítését mutatja be., Oktatási helyet tart fenn az oktatási intézmények tanulói, hallgatói számára, szakmai csoportokat fogad (egyetemek, főiskolák, gazda-körök, középiskolák) az ökológiai állattartás bemutatására. Szaktanácsadást nyújt a gazdálkodók számára, szakmai előadásokat, rendezvényeket szervez, nyári gyermek és ifjúsági táboroztatást nyújt a környezet- és természetvédelem, állatvédelem és etológia szakterületekkel összefüggésben. A nemzetiségi örökség életben tartása érdekében hagyományőrző rendezvényeket szervez, megóvja és fenntartja a vidéki élet kulturális örökségét, térségi összekötő szerepet tart fenn. A 150 lakosú Kozárdon működő Zöld Pihenő Alapítvány célja a környezettudatos társadalom kialakulásának elősegítése. A természeti, környezet kímélése jegyében célozza meg a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését. Népszerűsíti a kisléptékű turizmust, a helyi tradíciókat, ezáltal is hozzájárulva a vidéki közösségek kulturális, szociális és gazdasági életképességéhez. A természeti környezet értékeinek tiszteletét és védelmét a személyes tapasztalat erejét használva erősíti, választ adva globális környezeti problémákra. Az Alapítvány a fenntartható és fejlődőképes társadalom irányába mutató turisztikai termékek minősítési rendszerének kidolgozásával, azok minősítésével, reklámozásával, piacra jutásuk segítésével és értékesítésével foglalkozik. A Cserháti Zöldút létrehozását kezdeményező, apró falvakban működő civil szervezetek közös értékrendje és gondolkodásmódja segíti, hogy a zöldutak számára ideális, számos értéket rejtő, vadnak nem nevezhető, de mindenképpen „regényes” cserháti tájban új értékként olyan zöldút szülessen, amely összeköti az összetartozót, és elvezeti az igazi, rejtett értékekre nyitott érdeklődőt eddig ismeretlen uticéljához.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

A Pilis vidéke különleges hely. Mészkő és andezit hegységet, homokos sóder alkotta hordalékszigetet zárnak itt szív alakú egységbe a Duna vadregényes kanyarulatai, a Kenyérmezői- és az Aranyhegyi-patak völgye. A táj rendkívüli szépsége és formagazdagsága ősidők óta vonzza a Kárpát-medence népeit. A bronzkor embere, később a kelták, a rómaiak, az avarok és az utolsó évezredben államot alapító magyarok mindig is nagy becsben tartották, kultikus helyükként tisztelték a környéket uraló hegyormokat, varázslatos hangulatú völgyeket. Az utóbbi néhány száz évben a sváb és cigány lakosság mellett szláv népek – törökök elől a Dunán felfelé menekülő szerb és dalmát vagy épp a törökdúlás után néptelenné vált pilisi falvakba Felvidékről érkező szlovák családok – tették a mai napig változatossá a térség etnikai térképét. Talán létezik valami soha el nem múló erő, amiért a sokféle ember mind a Pilis környékére települt, s amiért korábban a magyar királyok is évszázadokon át itt vezették udvartartásukat, innen irányították országukat. Ki tudja, nem ebből az erőből merítettek-e hajdanán a pálosok, amikor a Pilisben hozták létre az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet? Számunkra, akik ma itt élünk a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget 26 településének valamelyikén, vagy barangolásaink során gyakran megfordulunk errefelé, rengeteg hangulatot, képet idéz ez a csodás vidék. Evezős túrán a Szentendrei-sziget északi végét kerülve fölnézni a visegrádi Fellegvárra. Dobogókői síelés után fürkészni a Dunakanyar szokatlan, téli arcát. Pilisvörösvárról vagy Pomázról kerekezve a Pilis-csúcs zord mészkőorma felé meredni. Egy szamárhegyi macskaköves séta során, mediterrán háztetők fölött elmerengeni a parti fák közt tovatűnő Szentendrei-Duna hullámainak játékán. A Zöldút kezdeményezői, több tucat együttműködő Pilis vidéki civil szervezet, intézmény, önkormányzat és vállalkozás, rájöttünk, hogy valamit kezdenünk kell a ránk bízott hatalmas örökséggel, meg kell találnunk a kincseknek ebben a rengetegében azt az ösvényt, amely mindnyájunk számára járható. A kezdő lépéseket már megtettük. Egyéves intenzív munka – térségi vonzerő leltár és intenzív kapcsolatépítés – után létrehoztuk a Pilis Vidéke Helyi Akciócsoportot, amely a zöldút-módszertant vidékfejlesztési tevékenysége központi elemének tekinti. Kistérségi turisztikai kerekasztal-beszélgetések során elhatároztuk, hogy kialakítjuk a Föld Szíve Pilisi Zöldutat, melynek előkészületeire az Ökotárs Alapítványhoz benyújtott pályázatunkkal nyertünk támogatást. Rendszeresen részt veszünk az országos zöldutas eseményeken és rendezvényeken. Térségi partnerségben folyamatosan azon gondolkozunk, hogyan tudnánk vonzó ajánlatokkal idecsábítani azokat a turistákat, akik valóban meg tudják becsülni értékeinket. Közeli terveink közt szerepel egy intenzív médiakampány a zöldút-szemlélet pilisi meghonosítása érdekében, valamint zöldutas turisztikai csomagjaink kialakítása a hozzájuk tartozó nyomvonallal. A nagy létszámú és igen színes partneri kör jelentős része külön-külön már nyújtott ökoturisztikai vagy más hasonló szolgáltatást a hozzánk látogatóknak – ezek a számos kidolgozott útvonaltervvel együtt zöldúthálózatunk részévé válhatnak. A pilisi hegyek, a Duna és a sziget kiváló terep a zöldutazás szinte összes lehetséges válfaja számára: gyalogos turisták, kerékpárosok, evezősök, lovasok és síelők egyformán megtalálhatják itt a maguk zöldútját és kedvenc helyeiket. Nekünk már „csak” annyi a feladatunk, hogy rábukkanjunk a kincserdőben arra a bizonyos járható ösvényre, azaz megvalósítsuk saját zöldút-fejlesztésünket, hogy majd így szólhassunk az itt élő vagy erre vendégeskedő embernek: Érezd magad otthon a Föld Szíve Pilisi Zöldúton!

MEGKÖZELÍTÉS
A Moszkva térről 56-os villamossal, vagy 56-os autóbusszal, illetve személygépkocsival a BKV Hűvösvölgyi végállomásig. (Fizetős parkoló.)

ÚTVONAL
Hűvösvölgy BKV végállomás – – Határ nyereg (2 km) – – Újlaki hegy (0,8 km) – – Virágos-nyereg (2 km) – – Tök-hegy – – Rózsika-forrás (5 km) – Alsó-Jegenye- völgy – Solymár „Téglagyár” 64-es busz megálló (1,5 km)
Táv: 12 km Szint: 280 m, 4 óra
Visszatérés a gépkocsihoz a 64-es busszal

Kiegészítési, vagy rövidítési lehetőségek:
1. leágazás: Határ-nyereg – – Glück Frigyes út – – Árpád-kilátó – Nagybányai út 11-es busz végállomás.
Összesen 4,5 km, 140 m szintkülönbség, 1,5 óra.

2. leágazás: Újlaki-hegy – – Hármashatár-hegy – – Fenyőgyöngye 65-ös busz végállomás.
Összesen 5,8 km, 290 m szintkülönbség, 2 óra.

3. leágazás: Virágos-nyereg – – Gercsei templom – Pesthidegkút, Dózsa György utca 64-es buszmegálló.
Összesen: 7,6 km Szint: 250 m, 2 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Minden évszakban családoknak (gyerekek 4-5 éves kortól), 60+ korosztály, könnyű túra.

LÁTNIVALÓK
Egykori vadaskerti emlékmű, Alsó-Jegenye-völgy, Rózsika-forrás, Vitorlázórepülő-tér, Gercsei templom, Árpád-kilátó.