Helyi termékek
Fekete Józsefné Seres Emília grillázskészítő Fekete Józsefné Seres Emília közel 30 éve foglalkozik grillázskészítéssel, amely különleges hobbinak indult, de mára vállalkozássá nőtte ki magát. Fekete Józsefné olyan szépnek és különlegesnek tartotta ezt a népi kismesterséget, hogy országos gyűjtés következményeként, összegyűjtötte az országban élő és alkotó grillázskészítőket, akikkel azóta is élő a kapcsolata, és könyvet jelentetett meg róluk, „Grillázstorták” címen. A könyv olyan jól sikerült, hogy Emília elhatározta, hogy 12 kötetes kézműves sorozatot ad ki. A sorozat második köteteként a „Mézeskalácsok” című gyűjtése jelent meg, harmadikként pedig a „Csuhé és gyékény” című könyve. Jelenleg a „Fafaragók” című gyűjtésén dolgozik, két grillázstorta készítés között.
Helyi termékek
Magyartarka a HÍRességek között A marhahús elkészítési kultúránk szegényes, egysíkú, alapvetően a hagyományos, hosszú idejű főzési eljárásokkal készíthető ételekre korlátozódik. Az igazi marhahús-kedvelők nem bíznak semmit a véletlenre. Csak olyan, korábban már kipróbált, vagy mások által ajánlott étteremben választanak marhasültet, ahol garantált a siker. Ennek oka elsősorban az, hogy megfelelő minőségű marhahús nem, vagy csak nagyon korlátozottan lelhető fel a boltjainkban. A hazai éttermek egy része inkább külföldön szerzi be a hozzávalót, ami persze nem feltétlenül külföldi eredetű, hiszen a hazánkban meghizlalt magyartarka növendék bikák jelentős hányadát határ-menti osztrák vágóhidakon vágják le, és innen kerülnek be a marhahús nagy- és kiskereskedelembe. Európában a minőségi marhahús iránti kereslet folyamatos, az árak stabilak. Ez a magyarázata annak, hogy a hazai termelés nagy részét külföldre értékesítjük, csak kisebb része kerül magyar éttermekben a vendégek asztalára.
Helyi termékek
Magyar Pékek a hagyományos termékek reneszánszáért A Magyar Pékek Rendjének elsődleges célja a hagyományőrzés. A Pékrend kutat a hagyományos sütőipari termékek után és még régebbi időkre visszanyúlva segíti az iparág magyar sajátosságainak előtérbe kerülését. Tíz év alatt felépített módszereivel segíti a fogyasztók véleményalkotását és a hagyományos termékek piacra jutását, a pékek ismereteinek szélesítését, erősíti a hagyományos termékek visszakerüléséhez szükséges marketing tevékenységet. Jellegzetes, hagyományos termékeik közül néhány: vesu, dübbencs, hőkön sült perec. Honlap: www.pekrend.hu
Helyi termékek
Penyigére kerülve hallottam először, hogy az általam „nemtudom” szilvaként ismert apró szemű, finom gyümölcsnek Penyigei szilva az igazi neve. Itt találkoztam először a házi kertekben termett sommal, a belőle készült lekvárral, szósszal. Ekkor kezdtem el a nagymamámat faggatni a szilvalekvárfőzés tudományáról, s kezdtem el gyűjteni a még évekkel korábban „elherdált” lekvár főzéshez szükséges eszközöket, mint például a rézüst, fateknő, cibererosta, lapicka, vitorla, cserépszilkék, stb. Jöttek az első sikerek, s baráti társaságoknak jelentett kellemes együttlétet, új ízek felfedezését, maradandó élményeket. Sorra szerveződtek a különböző rendezvények, ahol a penyigeiek aktív szereplők voltak. A szilvalekvár megismertetésének kiemelt eseménye a Szatmárcsekei Szilvalekvárfőző Verseny és a Penyigei Szenkeparti Nagyvásár volt. 2004 évben valósult meg Penyigén a Lekvárium , Magyarország első szilva- és lekvármúzeuma. A hely kiválóan alkalmas arra, hogy a fiataloknak bemutassák a lekvár főzés menetét, eszközeit. Somlekvár Ma a Tisza-háton, a házak körül vadon termő, őshonos som húsából cukor hozzáadásával készített és tartósított ízletes, pikáns krém, melynek felhasználása a korábban főzött lekvárral megegyező. A somlekvár a két penyigei somfajtától függően élénkpiros vagy bordó színű, szilárd, könnyen kenhető, savanykás, kellemes aromájú termék. Mint a lekvárok általában, üvegben tárolva évekig eláll. Hajdan Szatmárban a somlekvárt éppen úgy főzték, mint a más gyümölcsből készült lekvárt. Az 1940-50-es évek óta készítik a somlekvárt nyers kikavarással. A somot csak akkor lehet szedni és fogyasztani, amikor magától lepotyog. Ez augusztus végén, szeptember elején következik be, fajtától függően. A lehullott, érett szemeket a fa alól szokták felszedni. augusztusban, illetve szeptember elején szedik. Kosárba, vederbe gyűjtik, vagy egy nagy lepedőt terítenek a bokor alá, megrázzák, és a lehullott gyümölcsöt zsákban hazaviszik. Először odahaza a napon megérlelik, s ha nem elég édes, edénybe téve megcukrozzák, és csak azután főzik ki. A földről felszedett somot válogatás után alaposan megmossák, a vizet lecsepegtetik, a gyümölcsöt szitán vagy tésztaszűrőn átdörzsölik. Vékony héja teljesen feldarabolódik, "eltűnik", húsa pépesen átnyomódik, csak a kemény magvak maradnak fenn. Ez hulladék. A kipasszírozott, nyers somhoz kilónként azonos tömegű cukrot adnak, és addig kavarják, amíg a cukor teljesen feloldódik, elegyedik. A szép, élénkpiros somlekvár szinte habos, annyira laza. Ez a kavarási művelet hosszadalmas, akár egy napig is eltarthat (ha közben mást is csinálnak), de fél nap is elegendő elkészítéséhez. Az így kikevert, nyers lekvárt jól kimosott üvegekbe rakják, tetejére egy negyed búzaszemnyi szalicilt tesznek (ez akár el is maradhat). Celofánnal lekötve teszik a helyére. A somlekvár felhasználása széles körű. Sütemények, például hájas tészta, porlós (a környéken készített sütemény, amelynél két omlós, vastag tésztalap tölteléket fog közre^ a süteményt kisülés után négyzet alakúra vágva kínálják), linzer, zserbó, piskótatekercs kiváló ízesítője. Szatmári szilvalekvár A régióra jellemző penyigei szilvafajtából cukor hozzáadása nélkül főzött, tartós lekvár. A szatmári szilvalekvár sötét, csaknem fekete színű, keményre főzött, de még kenhető, pasztaszerű termék. Nagy öntöttvas üstökben, nyílt katlanon főzték a korábbi évszázadokban. Az idős asszonyok között lekvárszakértők voltak. Az elkészült, levét veszetett, sűrű lekvárt cserépedényekbe, az ún. lekváros szilkékbe fa merőkanállal merték ki már a XVIII- XIX, században, majd kihűlés után fehér vászondarabbal lefedték, és zsineggel átkötötték az edény száját. Hűvös kamrákban polcon raktározták, esetleg vásárban árulták az így készített lekvárt. Az utóbbi években kezdenek előkerülni a padlások mélyéről a régi szilvafőző üstök, és a családi szükségleten túl megindult az eladásra főzés is. Az őstermelők közvetlenül, ismerősökön keresztül értékesítik portékájukat, de a régió városainak piacaira is viszik.
Helyi termékek
Racka Juh A racka juh egyes szerzők szerint a honfoglaló őseinkkel együtt érkezett az országba. Őseink vagy Belső-Ázsiából, vagy Közép-Ázsiából vagy akár a Kaszpi-vidékéről hozták magukkal. A honfoglalás kori juhaink hozzáértő fajnemesítés eredményei. A racka egyedülállóan nemes és száraz fejét, nemes küllemét és színét a magyar állattenyésztők ízlésének, kitűnő szemének és jó állattenyésztő érzékének köszönheti. Ma a világon csak hazánkban található meg. Ma két változata ismert: a fehér és fekete színváltozat. Az egész testi felépítettsége tetszetős mégis a legszebb testtája a feje. Büszke tartása, fölfelé álló pödrött szarvai egyedülállóak a világ juhfajtái között. A bunda tincses, majdnem zsinóros szerkezetű, hullámos lefutású, egyes testtájakon akár 30 cm-t is elérő vagy meghaladó hosszúságú, majdnem földig érő, csak a nyakat és a törzset fedi. Nem lehet kócos, illetve nemezesedő. A juhászok subájának alapanyaga volt egykoron. További információt Dr Magyar Gábor racka juh tenyésztő honlapjain (www.magyarracka.hu, www.mentsdmegarackat.hu) talál.
Helyi termékek
Szentendrei-szigeti szamóca A szamóca vagy másik közismert nevén a földi eper általánosan elterjedt kerti gyümölcsféle. Fő termőterületi: a budai hegyvidék sík vidéki, Duna felé eső része, valamint a Szentendrei – sziget, Tahitótfalu környéke, amely nevet adott az értékesítésre termesztett szamócának. A sziget helységeiből – Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor – a gyümölcsöt a Dunán átkelve- a közeli Vác és Szentendre piacaira hordták a kofák kosarakban, a Kis- Dunán hetente közlekedő hajóval pedig Budapestre jártak. A Szentendrei- szigeten termelt, kiváló minőségű szamócával látták el a környező nagyobb városok, többek közt Budapest piacait és feldolgozóüzemeit. A fajták a piac és a termelők igényeinek megfelelően folyamatosan és viszonylag gyorsan cserélődnek. Ma számottevő szamócatermesztés a Szentendrei – sziget három településének (Tahitótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor) a határában található. A sziget éghajlata, valamint jó vízgazdálkodású, könnyen művelhető talaja kiválóan alkalmas szamócatermesztésre. Jövedelmezőségét a környező piacok közelsége előnyösen befolyásolja.
Helyi termékek
Mindennapjaink társa, a szikvíz Mindig foglalkoztatta az emberiséget a különböző halmazállapotú anyagok keveredése, így a gázoké és a folyadékoké, melynek a természetben legkönnyebben megfigyelhető formája a szénsavas ásványvíz. Az érdeklődés középpontjában álltak ezek a vizek azért is, mert fogyasztásuk és a fürdővízként való alkalmazásuk jótékony hatásait hamar felismerték és hasznosították. Nem is csoda tehát, hogy a természetet e téren utánozni akarták a felvilágosodás korában, és az elemző kísérletek elvezettek a szódavíz feltalálásához. Tudós papunk, Jedlik Ányos 1826-ban ért el újszerű eredményeket, amikor a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet egy friss, mesterséges szénsavas vízzel, a szódavízzel helyettesítette. Ezzel alapozta meg a magyar szikvízipar történetét. Noha maga is belekezdett a gyártásba 1841-ben, ezt hamarosan átadta unokaöccsének. Ő nem gazdagodott meg ugyan találmányából, de az elmúlt 175 évben nemzedékek sokasága és családok százezrei éltek meg e tisztes iparból.
Helyi termékek
Pannonhalmi törkölypálinka . A kiváló illat- és zamatanyagú Pannonhalmi törkölypálinka a különlegességeket kedvelők itala. A szőlőtörköly a szőlő magjából, a héjából és a kocsányából származó karakteres ízt és zamatot, a szőlőfajták gyümölcsösséget, a borseprő, pedig az aljborra és a boros erjedésre jellemző telt ízt kölcsönöz a törkölypálinkának. A pálinkát szobahőmérsékleten 19-22°C-on érdemes és kell fogyasztani, mivel a gyümölcs, a zamatok, az érleltség így érvényesül igazán. A pálinka aperitif és digesztív ital is egyben, étkezés előtt és után is fogyasztható. A pannonhalmi törkölypálinka Magyarország nyolcadik eredetvédett pálinkája. Az eredetvédelmet kérő eljárást a Győri Likőrgyár kezdeményezte.
Helyi termékek

A titok nem más, mint a "dobozba zárt minőség", melyből az évtizedek során soha nem engedett a hatvani Aranyfácán   konzervgyár. Csakis Magyarországon termett, megfelelően átválogatott paradicsom szolgál a termék alapanyagául, melynek előállítása tartósítószer és semmilyen más adalékanyag hozzáadása nélkül készül.  Legfontosabb célnak a gyár továbbra is azt tartja, hogy minden háztartásba eljusson a „dobozba zárt minőség”, a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom.

Az Aranyfácán Product Kft., Hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom terméke minden elvárásnak megfelelt így jogosulttá vált a HÍR védjegy használatára, amit természetesen a terméken, annak csomagolásán, illetve más kapcsolódó reklámanyagokban is feltűntethet.

A paradicsom által nyújtott egészséget és valódi tartósítószer-mentes magyar ízt adjuk minden vásárlónknak bel- és külföldön egyaránt. Mindent tudunk a paradicsomról!

Helyi termékek

Gulyás Mihályné friss tejből, a szüleitől és nagyszüleitől tanult módszerrel készíti a sajtkülönlegességeket. A mesterséges tartósítószerek és adalékanyagoktól mentes termék nem csak finomabb, de egészségesebb is bolti társainál.

Ezek a sajtok a hajdúdrogi Gulyás Mihályné kezei közül kerültek ki. Gyerekkorában kitanulta a sajtkészítés mesterségét, hiszen édesanyja mellett már 10 évesen foglalkozott tejtermékekkel.

Forrás: Hajdúdorogi Polgári Összefogás Egyesület, http://hpoe.gportal.hu/gindex.php?pg=21541629&nid=4946675

Helyi termékek
A Gyulahús Kft. folytatja az évszázados múltra visszatekintő gyulai húsipar tevékenységét. A cég Magyarország egyik legrégebbi gyökerekkel bíró húsipari vállalatának szellemében gyártja továbbra is termékeit. A gyulai húsipar elindulását 1868-ra datáljuk, ekkor adták át az első gyulai közvágóhidat. Az azóta eltelt lassan másfél évszázad alatt számos fejlesztésen, korszerűsítésen esett át. Rendelkezünk számos tanúsítási rendszerrel, mely garanciát jelent termékeink minőségére. 
A vállalat rendelkezik az MSZ EN ISO 14000 szabvánnyal, BRC tanúsítással. Legfontosabb azonban számunkra fogyasztóink szeretete, hisz a Gyulai márkanév jól cseng vásárlóink fülében. 
Cégünk termékválasztékában a szárazáruk - kolbász- és szalámifélék, valamint májas és töltelékáruké a főszerep. Gyártjuk a jól ismert Gyulai Kolbászt, Csabai Vastag Kolbászt, kínáljuk a csípős Pokol szalámit és Pokol kolbászt, a paprikamentes Gyulai Szalámit. Egy kutatás szerint minden 3. eladott májas készítmény Gyulai. Új fejlesztésekkel igyekszünk fogyasztóink kedvében járni, így házasítottuk két vezértermékünket, a kolbászt és a májast. A Gyulai Kolbászfűszeres Májas egyre népszerűbb vásárlóink körében. 
Gyulán és Békéscsabán működő márkaboltjainkban meggyőződhetnek mindenről! 
Várjuk Önöket sok szeretettel!!!
Helyi termékek
A sertés- és marhahús különböző fajtáinak feldolgozására és kereskedelmére szakosodott húsipari vállalkozásunk alapkövét 120 évvel ezelőtt Dónáth László mészáros- és hentesmester helyezte el. Az 1887-ben megkezdett munkát az alapító fia, Dónáth Ambrus és unokája, György folytatta. A húscéh az 1947-es államosításig mintegy hat évtizeden keresztül a legnagyobb megelégedésre biztosította a tradicionális alföldi kisváros, Nagykőrös húsigényének jelentős részét. Közkedvelt vállalkozásunkat az államosítás, illetve a vágási engedély hatósági megvonása igen nehéz helyzetbe sodorta: a gépeket és berendezéseket elszállították, az alkalmazottak kénytelenek voltak különféle állami cégeknél elhelyezkedni.
A tradicionális hentesmesterség továbbvitelére a 60-as évek legelején, a nagykőrösi kényszervágás jogának megszerzésével nyílt számunkra lehetőség. A magas színvonalú szakmai munkának köszönhetően 1972-ben - közösen Kecskeméti Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal - húsboltot nyithattunk Nagykőrösön.
1989-től, szinte a rendszerváltással egy időben vállalkozásunkat teljes egészében ismét a magánszektorban folytathattuk, mellyel a mai napig tartó sikertörténet vette kezdetét. Dónáth Ambrus, a dédunoka - 1999 óta, mint hentes és mészárosmester - közvetlen családtagjaival próbál megfelelni az elődök által felállított követelményeknek és színvonalnak...
Helyi termékek
A hagyományos módon készülő szegedi kenyérhez a XIX. század utolsó harmadától elterjedő pékélesztő alkalmazásáig, de sok eset­ben még azután is, a háziasszonyok különböző módon, saját maguk állították elő a szükséges erjesztő anyagot. Ismeretes volt a komló- vagy korpaélesztő (kevés vöröshagymát és árpát vagy korpát komlófőzet szűrletével gyúrtak össze). Algyőn, Ószentivánban akácfavirágot is adtak a komlóhoz. Tápén komlóvirágból, nád­bugából, csöves paprikából, búzaszárból, sóból és korpából tőzték, keverték, erjesztették, majd szárították. A borélesztő készítésénél a forrni kezdő must tiszta habjához búzakorpát gyúrtak. Amikor jól megkelt, kiszaggatták és megszárí­tották. Szintén házi készítésű kenyérélesztő a morzsóka vagy morzsoltka. Ez úgy készült, hogy dagasztáskor egy tél tányér kovászt meghagytak, majd a kidagasztott kenyér­tésztából is félretettek egy darabot. A kettőt liszttel elkeverték és tarhonya módjára felaprí­tották. Szárítás után vászonzacskóban tárolták. Bármelyik tartósított erjesztő anyagról is legyen szó, lényege, hogy egyaránt tartalmazza a tészta térfogatának növekedését eredményező élesztőgombát (Sacharornyces cerevisiae) és a kellemes aromát adó tejsavbaktériumokat.
A szegedi kenyér másik titka a dél-alföldi, jó minőségű, rugalmas sikérű búzából őrölt liszt. Ilyen búzafajta volt régen a híres magyar Bánkúti.
Ma már üzemi szinten sütik a tájra jellemző kenyeret. Készítésénél az ipari technológia megőrizte a házi kenyérsütés alapreceptjét és főbb lépéseit. A kovászolás egyes pékségekben ma is hagyományos módon történik, azonban terjed a porkovász használata is. A komlós szegedi kenyér visszatérése a piacra, választék­bővítési célzattal, folyamatban van. A kenyér alaki tulajdonságait, bélzetét a liszt minősége, valamint a közvetett hőközlésű gőzkemence­technológia biztosítja. A Szegedi Gabonakutató által nemesített Jubilejnaja vagy GK Öthalom búzafajták lisztjeinek nedves sikértartalma 30-35%, sütőipari minőségi értékcsoportja A2-B I közötti, kiváló kenyeret adnak. A tech­nológiában 30% BL 55 és 70% BL 80 lisztet használnak. A dagasztás nehéz munkáját a szegedi kenyér esetében is gép végzi. A kenyérsütésnél azonban az alkalmazott gőzke­mence sokban hasonlít a hagyományos magyar kemencéhez. A gőzkemence hőeloszlatása - a tapasztalatok szerint - a hagyományos, kissé vastagabb, ropogós kenyérhéj kialakulását teszi lehetővé, és ez megakadályozza a keletkező íz­és aromaanyagok eltávozását a kenyér belse­jéből a sütés során. Hátránya, hogy kézi bevetést igényel, tehát munkaigényes, de ezt a termék minősége ellensúlyozza.
Helyi termékek

Ez a különleges fajtánk, amelyhez hasonlót sehol a világon nem tenyésztenek, elsősorban Debrecen környékén, a Hortobágyon és a Kiskunságban terjedt el. Nehéz elképzelni, de a racka is, mint minden háziasított juhfajta, a muflontól (Ovis ammon) származik.

Mindig a magyarságtudat részét képezte, képezi,  s emiatt ma is sok kistenyésztő magángazda tart néhány példányt egyéb fajtájú juhai között. Egykor a pásztorok jellegzetes ruházkodásának (suba, guba, cifraszűr stb.) nélkülözhetetlen alapanyagait szolgáltatta. Természetesen húsát, tejét feldolgozva mindenkor szívesen fogyasztották. Az időjárás viszontagságaival, a mostoha tartási körülményekkel szemben igen ellenálló, élénk vérmérsékletű, büszke járású fajta. Különlegessége a pörge szarv, amelyet mind  az anyajuhok, mind a kosok viselnek. Kétféle színben, fekete és fehér változatban ismerjük.

A kifejlett állatok súlya: kosok 70-75 kg, anyák 40-50 kg, nyírósúly: 2-3 kg gyapjú. Az anyák egy szezonban átlag 60-100 liter tejet termelnek.

Helyi termékek

Zsírral és hajtogatással leveles szerkezetűvé tett változatos ízesítésű, fűszerezésű, kalóriadús, kemencében sütött kenyértészta. A paraszti portákon kenyérsütéskor készítették és frissen fogyasztották.

Más elnevezései: Kenyérlepény, dubbancs, dublitekercs, varjú, biblia, ördögbiblia.

Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!