Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tízedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település határát öleli fel A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magában, ebből 7 a Vend-vidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. Nemcsak a történelmi Őrséget, hanem a teljes magyarországi tájegységet magában foglalja. A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a sárga liliom. A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak. A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Leltek itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten életveszélyes a járás. Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen ember nem avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy az Alpokalján ismert valamennyi rovarfaj megtalálható az erdőben. A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is. Szakonyfalu a Vend-vidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó. Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható. A terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.

A Chernel-kert Arborétum (Kőszeg, Arborétum u. 2.) a város északkeleti részén, a Címerpajzs dűlőben található. Egykor a Chernel-család mintegy 1,5 hektáros gyümölcsöskertje volt, majd Chernel István ornitológus emlékkertté, madárvédelmi mintateleppé alakította. Az arborétum kialakításához 1898-ban fogott hozzá, amikor nemzeti ünnepeinken, jelesebb napokon (mint például Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatalakor) és családi eseményeken emlékfákat kezdett ültetni. Később sűrű sövényeket telepített, hogy a madarak jó fészkelő- és búvóhelyeket találhassanak. Baráti kapcsolatot ápolt számos közeli arborétum gazdájával, és a növények egy részét is Kámonból, Szelestéről szerezte be. A kert előtti emlékművet 1931-ben állították^ Chernel István portréját Mayer Sándor szombathelyi szobrászművész faragta meg. Chernel István utódai többé-kevésbé megpróbálták a park értékeit megtartani, de eközben ismét gyümölcsfákat ültettek. A II. világháború után államosították, és gazdálkodóknak adták bérbe. A pusztulástól végül Horváth Ernő, a Vas Megyei Múzeumok igazgatóhelyettese mentette meg^ az 1965-ben a múzeum birtokába került. Még abban az évben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, és a nagyközönség számára is megnyitották. A kertet Retkes József tervei alapján rekonstruálták. A szomszédos kertek megvásárlásának köszönhetően területe 1972-re 2,6 hektárra nőtt. 1972-ben, egy kis faházban megnyitották a Chernel István Múzeumot, ahol a Chernel-hagyatékon túl Kőszeg környékének élővilágát is bemutatják. Az arborétumot és társintézményeit 1992-ben bezárták, és csak két év múlva nyitották meg újra, amikor a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésébe adták. 1998-ban alakították ki a védett növényeket bemutató tanösvényt. A múzeumot új épületbe költöztették. 2002-ben az intézményeket az akkor alakult Őrségi Nemzeti Parknak adták át, és ekkor elkezdték a besűrűsödött kert felújítását. Hangulatos úttal feltárták a kert korábban gyümölcsösként használt részét, amit Horváth Ernő díszfákkal ültetett be. 2002-ben készült el kert különleges kapuja, Tornai Endre András kőszegi szobrászművész munkája.