Őrségi Nemzeti Park

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tízedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település határát öleli fel A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magában, ebből 7 a Vend-vidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. Nemcsak a történelmi Őrséget, hanem a teljes magyarországi tájegységet magában foglalja. A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a sárga liliom. A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak. A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Leltek itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten életveszélyes a járás. Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen ember nem avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy az Alpokalján ismert valamennyi rovarfaj megtalálható az erdőben. A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is. Szakonyfalu a Vend-vidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó. Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható. A terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Szent Péter templom |

őriszentpéter

és között

Őriszentpéter egyik fő látnivalója a román kori katolikus templom (Templomszer 17.). Műemlékvédelmi törzsszáma 7985, KÖH azonosító száma 8903. Szabadon álló, egyhajós téglaépület. A hajónál keskenyebb szentélye félkörívben záródik.
A később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A kövek faragásának stílusa a jáki apátsági temploméhoz hasonló. Kívülről szemlélve legfeltűnőbb jellegzetessége a nyugati fal közelében nyíló déli bejárat bélletes kapuzata. Ezt egykor előtető védte, de ez elpusztult, csak a nyoma maradt ránk a falban.
A szentély északi oldalán sekrestye áll. A főhajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A hajó nyugati végében egy középoszlopos, két nyomott íves, egyetlen pilléren nyugvó román karzat, aminek oldalfalain két, illetve három ülőfülke látható. A karzatra külső falépcső vezet fel az északi falon ezt az 1929. évi tatarozáskor építették.
Nyugati oromfalát a homlokzatból kilépő torony tagolja. Ennek harmadik szintjén körablak látható, a harangok szintjén félkörívben záródó középoszlopos ikerablakok, fölöttük vakívsoros párkány. A gúlasisakos tornyot cserép fedi.
Déli homlokzatán a román stílusú kapu egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörívben záródik. Ezt a homlokzatot különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák tagolják.

részletek

Őrségi csodák gyalogszerrel

Bajánsenye

MEGKÖZELÍTÉS
Őriszentpéter elérhető Zalaegerszegről vonattal, valamint közúton Körmend és Zalaegerszeg irányából.

ÚTVONAL
1. nap: Őriszentpéter – Bajánsenye (Dávidháza) – Kercaszomor – Magyarszombatfa
Táv: 17 km, 5 óra Szint: 170 m

Őriszentpéter központjából indulva, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát követjük Bajánsenye és Kercaszomor érintésével Magyarszombatfáig, ahonnan menetrend szerinti autóbuszokkal utazhatunk vissza kiindulási pontunkra.

LÁTNIVALÓK
Gázkút, Szőlőhegy, Szomoróci harangláb Őriszentpéter: XIII. sz.-i műemlék templom, középkori téglaégető kemence Szent Vencel-templomrom helye (történelmi emlékhely) Magyarszombatfa: fazekasház, vadászati kiállítás

ÚTVONAL
2. nap: Magyarszombatfa – Ritasi-domb – Gödörháza – Velemér – Szentgyörgyvölgy
Táv: 14 km, 4 óra Szint: 200 m

Őriszentpéterről Magyarszombatfára, illetve Szentgyörgyvölgyből Őriszentpéterre menetrend szerinti autóbuszokkal utazhatunk. A mai napon ismét a jelzéseket követjük, majd Veleméren a jelzésen teszünk rövid kitérőt a műemlék templomhoz.

LÁTNIVALÓK
Körkilátás a ritasi-dombi kilátóból Gödörháza: fa harangláb Velemér: XIII. sz.-i műemlék templom Szentgyörgyvölgy: fazekasfalu, műemlék református templom kazettás mennyezettel

NEHÉZSÉGI FOK
A kétnapos gyalogtúrát minden korosztály részére, elsősorban május–október közötti időszakban, őriszentpéteri szállással ajánljuk. Az egyébként könnyű túrák, a napi távolságok miatt több energiát igényelnek.

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra

Bábonymegyer

Túra hossza: 70 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Külső Somogy, Balaton

Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk. A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk első szakaszán áthajtunk a Viadukt alatt, Kereki, Pusztaszemes községeken hajtunk át, majd a falvak után Tab felé fordulunk. Mielőtt viszont az előbb említett települést megnéznénk egy balra tett kitérővel Zala nevű településre hajtunk. Miután itt szétnéztünk folytatjuk utunkat Tabon, Bábonymegyeren át Daránypusztáig. Itt a 65-ös utat elérve a Balaton felé hajtunk tovább Siófokig Som, Ságvár, Balatonkiliti településeken át. Siófoktól a balatonparti kerékpárúton tekerünk Szántódra Zamárdin át. A szántódi révtől a Móricz Zsigmond úton hajtunk a 7-es főútig. Azon átkelve a Kőröshegyi utca, illetve a mellette vezető kerékpárút vezet minket vissza Kőröshegyre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/somogy-megye/koroshegy-tab-siofok-kerekpartura

Lenti Gyógyfürdő és Szent György Energiapark

Lenti

A lenti fürdő vize Európa szerte ismert 40 000 éves nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, amely mozgásszervi problémák, gerinc (nyak, hát, derék), lumbágó, izületi (váll, könyék, kéz, csípő, térd, boka) gyulladásos és kopásos megbetegedések kezelésére alkalmas. A gyógyvízhez kapcsolódóan kúraszerűen alkalmazott gyógyászati kezelések is igénybe vehetők, amelyekhez előzetes orvosi vizsgálat szükséges.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Állatbarát-Ózon Biofarm

Felsőszenterzsébet

Felsőszenterszébet az őrség peremén található kicsiny kis falu, 15 fő lakossal mindösszesen. Itt működik az Állatbarát-Ózon Biofarm, ahol szeretettel várnak minden érdeklődőt, igény esetén szállás lehetőséggel is. A faluban megforduló vendégek egész nap megtekinthetik a biofarmon tartott házi állatokat (kecske-, birkanyájak, szarvasmarhák, szárnyasok stb.), valamint a házilag készített biotermékeket (többféle ízesítésű kecske- és tehénsajt, vegyszermentes zöldség, gyümölcs) is vásárolhatnak. Az őrségi táj számtalan kirándulási lehetőséget tartogat mindenkinek, de a pihenésre vágyó vendégek is elvonulhatnak ide a rohanó hétköznapok elől.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Kispáli

Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.

www.bfnp.hu

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Csácsi Arborétum

Zalaegerszeg

A Csácsi arborétum Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület. Az erdő a zalai klimatikus erdőtársulások, az illír gyertyános-tölgyesek, bükkösök, jellemző, fajgazdag reprezentáns képviselője. Helyén a zalavári apátság tulajdonában lévő csemetekert volt, amely már a második világháború előtt az egerszegiek kedvelt kirándulóhelye volt. A második világháború alatt a lucfenyvest hadicélra kitermelték, helyreállításakor 30-40 féle örökzöldet, illetve lombos fát ültettek. A csemetekert a hatvanas évek végén szűnt meg, akkor kerítették be és alakították át arborétummá. A bekerített védett területet 750 hektárnyi erdő veszi körül, amelyen keresztül 2001 novemberében egy 7,3 kilométer hosszú makadámút épült megkönnyítve a fakitermelést. Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította, amelynek célja „az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása.” Az arborétum a Csácsi-erdő Natura 2000 terület része. Nyitva: április 1-től szeptember 30-ig Szo-V: 9.00-19.00 Belépő: díjtalan

Kovács-hegyi bazaltutca

Vindornyaszőlős

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca". A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt.

Kulturális örökség

Göcseji Falumúzeum |

Zalaegerszeg

és között

A Göcseji Falumúzeumba a régi kisnemesi kúriák formáját idéző fogadóépületen keresztül lehet bejutni. A falumúzeum a Zala folyó holt ágánál, egy vízimalom mellett létesült. Falán emléktábla idézi Göcsej kutatóit. Az 1968-ban megnyílt múzeumban 40 épületet láthat az idelátogató, eredeti helyén egyedül a vízimalom van, a többit úgy hozták ide eredeti helyéről. Található itt kovácsműhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi pince, minden, ami e néprajzi táj anyagi kultúrájának emléket tud állítani az utókor számára. A falumúzeum mellett az 1969-ben megnyílt olajipari múzeum látogatható. A múzeum rengeteg műszaki-technikai eszközzel állít méltó emléket a magyar szénhidrogén kutatásnak és kitermelésnek. A kiemelkedő kutatók mellszobrai is láthatók egy szoborparkban, de megtekinthetők itt az iparág emlékezetes katasztrófáinak mementói is. A nyugat-magyarországi Zala megye 22 falvából, Göcsej vidékéről áttelepített 40 boronaépület (egy tető alatt található a lakóház, istálló, ólak, pajta, az egész gazdasági udvar építményei) a helyi népi építészet és lakáskultúra, a sok-sok generációval ezelőtti paraszti életmód bemutatására vállalkozik.

részletek

Batthyány-kastély

Körmend

A Körmend központjában található kastélyegyüttes főépülete - az egykori reneszánsz kastély valószínűleg a XV. században épült. A Batthyányiak tulajdonába került épületet 1610-ben, majd az 1650-es években építették újjá. Batthyány Ádám megbízásából a terveket a kor kiváló olasz hadmérnöke, Filiberto Lucchese készítette, mely alapján Carlo della Torre építőmester irányításával kezdődtek meg a munkálatok. Később a vár a birtokigazgatási központtá előlépő Körmenden barokk kastéllyá épül át, mely Batthyány Lajos - a későbbi országnádor - nevéhez fűződik. Az új épületegyüttes tervezője a szintén olasz Donato Felice de Allio, az osztrák barokk jelentős képviselője. A látvány megtervezése érdekében ekkor már a kastély távolabbi környezetét is bevonták a hatáskeltés körébe^ épületeit egyetlen észak-déli tengelyre fűzték fel, a már átformált főépületre több kilométeres távolságról fasorok vezettek rá. Érdemes megemlíteni a kétemelet magas dísztermet és a nagyszabású barokk lépcsőházat, ahol Mária Terézia lovasképe ma is látható, amely az 1740-es pozsonyi koronázáson ábrázolja a királynőt. A XIX. századi új építészeti divat Körmendet is elérte, s a klasszicizmus szellemében átépítették az egész kastélyt. Az 1790-1810. közötti időszak átépítésének feltételezett tervezője Hefele Menyhért, illetve az ő köréhez tartozó építész lehetett. A főépületben ma a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum működik, ahol a helytörténeti és a Batthyány családot bemutató kiállítások mellett Magyarország egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye is látható. Benne különböző ritkaságok között megtekinthető Erzsébet királyné báli cipellője is.

Őrségi Teleház

őriszentpéter

Az Őrségi TeleHáz - az első magyarországi teleházak egyikeként - 1997 augusztusában nyitotta meg kapuit az Őrség szívében, Őriszentpéteren. Többfunkciós, közösségi élettér, információs pont, informatikai, oktatási, szociális és kulturális funkciókat lát el. Fenntartója helyi civil szervezet: az Őri Alapítvány. Célja a helyi közösség szolgálata naprakész tájékoztatás útján, az Őrség idegenforgalmának fejlesztése, természeti és néprajzi értékeinek bemutatása, a helyi hagyományok ápolása, kulturális és művészeti programok összehangolása és szervezése, a civil kezdeményezések felkarolása és támogatása.

Csótár Rezső, Fazekas

Szentgyörgyvölgy

Szentgyörgyvölgy abban a szerencsés helyzetben van, hogy a népi fazekasság egyik jeles képviselőjének adhat otthont. Az őrséget meglátogató turisták egyik kedvelt célpontja Csótár Rezső gerencsér műhelye. A gazda egy fazekasdinasztia leszármazottja, a régi munkamegosztásnak megfelelően ő korongozza és égeti, a felesége pedig írókázza a munkákat. Ezen a portán nem csak a hiteles és szép cseréptárgyakban gyönyörködhetnek, hanem egy kitűnő őrségi emberrel is elbeszélgethetnek az utcáról betérők. S az Őrség legnagyobb értéke az őrségi ember.




Leíratkozás