Közép-Európa legnagyobb tavának, a Balatonnak vonzereje nemcsak a nyár perzselő melegében, hanem tavasztól késő őszig, a felvidék megannyi meglepetésével lüktet. Érdemes hát letérni a 71-es főútról és felfedezni a kistelepülések rejtett kincseit! Örvényest, Balatonudvarit, Balatonakalit, Dörgicsét, Mencshelyet és Vászolyt nemcsak a hasonló ezeréves történelmük köti össze, hanem... Közép-Európa legnagyobb tavának, a Balatonnak vonzereje nemcsak a nyár perzselő melegében, hanem tavasztól késő őszig, a felvidék megannyi meglepetésével lüktet. Érdemes hát letérni a 71-es főútról és felfedezni a kistelepülések rejtett kincseit! Örvényest, Balatonudvarit, Balatonakalit, Dörgicsét, Mencshelyet és Vászolyt nemcsak a hasonló ezeréves történelmük köti össze, hanem az a szőlőkultúra is, mely a rómaiak kora óta az itt élők megélhetését jelentette. Korabeli írások a honfoglalás után káptalanok, püspökségek szőlőbirtokaiként említik a tájegységet. A tótól felfelé kanyargó utak mentén régi legelők, erdők és szőlőskertek váltogatják egymást megannyi présházzal, pincével tarkítva. A területen az őshonosnak számító Rizling, Muskotály, Rizlingszilváni, Chaessla fajták mellett Chardonnay, Szürkebarát, Irsai Olivér, Tramini és néhány kékszőlő is karakteres illatú, tüzes, jól szállítható bort ad. A dörgicsei völgyből indulnak a környék turista útjai, melyek a hegytetőket is érintik, páratlan kilátást nyitva a Balatonra. Dörgicse területén a középkorban még hat falut jegyeztek, 500 évvel később már csak Alsó-, Felső-és Kisdörgicsét, melyek egyesítéséből lett a templom romjairól és boráról híres kis község. A XIII. századi alsódörgicsei templom romra 22 méteres oromfala és tartópillére emlékeztet. A román kori felsődörgicsei templom rom érdekessége a görögkeleti kereszt alakú nyílás. Kisdörgicsén pedig Szent Miklós tiszteletére emelték az Isten házát bazaltkőből, maradványai a Bere-árok mentén láthatók. A település már a középkorban is boráról volt híres. 

Aktív turizmus

Pálos kolostor - Nagyvázsony   |  
és között

A Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra alapított pálos kolostort a legendás törökverő hadvezér, Kinizsi Pál, és apósa, a szintén híres hadvezér, Magyar Balázs valamikor 1480-1483 között.

A kolostor története
A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült volna a kolostor. Az alapítók célja az volt, hogy ez legyen családi temetkezőhelyük. Az alapítók bőkezűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a hagyomány szerint 26 személy eltartására volt elégséges az alapítvány. Kinizsit valóban ide is temették (1494 végén). Sírját föltárták, sírköve a nagyvázsonyi vár kápolnájában látható. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték föl. Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor. Azóta (noha közben csaknem fél évszázad telt el) nemigen törődtek vele, bár védett műemlék.

A templom építészete, öröksége
Temploma nagyméretű (31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles), egyhajós, sokszögzáródású szentélyű. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak. Az egészet fal övezte, amelyet 1959-ben csak részben tártak föl az Éri István régész által vezetett ásatás során. A kolostorban művelt, buzgó szerzetesek éltek. Munkálkodásuk gyümölcsei közül máig fönnmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémi apácák számára íródott, kettő Magyar Benigna, Kinizsi Pál felesége számára készült, a negyediket a szomszédos Csepely faluban élt Simon nevű kisnemes kapta (1518 körül). Az ásatás tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Zánkai Tájház   |  
és között
Tájház és Galéria
 
Cím: Zánka Fő utca 13.
Megközelítés: A strandról a faluba felvezető út végén a kereszteződésnél jobbra.
 
 
Állandó nyitva tartás nincs. 
Csoportokat előzetes bejelentkezés alapján fogadunk: 
Mobilszám: +36 30 652 8285
+36 30 553 8477
 
Kiállításaink:
Zánka néprajzi gyűjteménye, egy a Zánka újratelepítésekor 1736-ban épült tornácos, szép boltívekkel tarkított egykori zsellérházban.
A Tájház udvarán található galériában megtekinthető Szekeres Károly keramikus kiállítása.
Időszaki kiállításunkban Nagy Tímea fotográfus Erdélyben készült fotósorozata látható.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!