Etyek Fejér megye északkeleti peremén, az Etyeki-dombság kezdetén fekszik. Adottságai szinte megegyeznek Champagne-éval. A viszonylag szeles, kevés csapadékkal és bőséges napsütéssel jellemezhető klíma, valamint a löszös, mészköves talaj karakteres borok készítésére rendelték a területet. Nem csoda hát, hogy a környéken már a rómaiak idejében is foglalkoztak szőlőműveléssel, azonban a szőlőtermesztés ma ismert hagyományait az 1700-as évek elejére vezethetjük vissza.  1720 és 1770 között 112 német családot telepítettek a községbe, akik felszántották a letarolt földeket, kiirtották az erdőket és néhány évtized alatt felvirágoztatták a mezőgazdaságot. Etyek az 1860-as évek közepétől vált igazán a főváros szőlőskertjévé. Több száz, kőből rakott pince épült, amelyek jelentős része most is használatban van. Fejlődtek a szőlőtermelés, szüret és feldolgozás speciális eszközei, monumentális, ma is működőképes bálványsajtók készültek. Az etyeki bort – felfedezve annak kiváló tulajdonságait pezsgő készítéséhez – a századforduló után szinte kizárólagosan Törley József budafoki pezsgőgyára vásárolta fel. A II. világháború után a helyi szőlőkultúra is válságba jutott. A fordulatot az 1955-ös év hozta meg, amikor megalakult a Hungarovin borgazdasági kombinát etyeki célgazdasága. A Bicskétôl Pákozdig húzódó 1600 hektárnyi szőlőültetvény 1990-ben emelkedett borvidéki rangra. Az Etyeki Borvidék megnevezést az 1997. évi bortörvény Etyek-Budai Borvidékre változtatta. A történelmi jelentőségű Körpince pinceegyüttes, a Kecske-gödör, a Sóskúti úti pincesor, az egyedülálló présházak, a gyönyörű szőlőhegyek, a szőlőművelés és borkészítés tárgyi örökségei a múltról tanúskodnak, és kiváltják belőlünk a bor és a szőlőkultúra hagyománya iránti megbecsülést. Látogasson el a borútra, kóstolja meg a finom borokat, párlatokat, falusias ételeket, házi sajtokat. Tegyen egy sétát Etyeken a Magyar-kút és a Kálvária, a botpusztai kápolna és a halastó körül, fedezze fel felújított szobrainkat, nézzen le a falura az öreghegyi kilátóból. Töltsön el egy hétvégét félórányi autóútra a fôvárostól, mégis távol annak forgatagától.

Aktív turizmus

Árpád-kori temetőkápolna   |  
és között

Budajenő ma is álló legrégebbi épülete – a település egykori középkori temploma – ma római katolikus temetőkápolna (Szent Mihály-templom). A falu északkeleti dombján emelkedő, 2007-ben helyreállított, kora gótikus, csúcsíves, támpilléres építményt az Árpád-korban állították. A sekrestyeajtó feletti, Árpád-házi Szent Erzsébetet és apját II. Andrást ábrázoló román stílusú kőfaragvány a 12. században készülhetett. A templomhoz közel egy 19. századi német temető elhagyott, elhanyagolt maradványai láthatók. R.k. temetőkápolna, Árpád-kori eredetű, gótikus, 14. sz. Falában 12. sz.-i dombormű. A település határában, K-Ny-i lejtőn a régi temető fölött szabadon áll az egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel bővített, nyeregtetős, cserépfedésű épület. Egyszerű háromszögű, kissé egyenetlen oromzattal lezárt K-i homlokzatának egyetlen dísze a középen nyíló íves szemöldök-kiképzésű fakeretes ajtó. Az oromzat csúcsa alatt egyszerű ovális ablakocska, a csúcsán ferdén álló kereszt. A homlokzat két sarkán átlósan elhelyezett támpillérek állnak, meredeken lecsapott fedéssel. A D-i homlokzat K-i sarkában egy álló téglalap formájú ablak, az enyhén beljebb ugratott szentély DK-i és K-i falán egy-egy félköríves, rézsűs ablak nyílik. A szentélyhez az É-i oldalon dongaboltozatos sekrestye csatlakozik, melyet a tető síkjában lefutó félnyeregtető fed. A sekrestye K-i falán kis négyszögű ablak nyílik. A hajó É-i falán szintén álló téglalap alakú ablak látható. A templom előtt elterülő régi temető keresztje: Négyszögű lábazati elemből emelkedik a keresztet tartó pillér, mely szintén négyszög alapú, de lantformájú, volutás kialakítású. Homlokoldalát, a lantformát követő horony díszíti. A középen volutás, növénydíszes párkány a lábazat két vége felé enyhe ívvel lejt. Fölötte szikla utánzatú lemez. A kereszt a négyszög alapú talpköböl indul, melynek homlokoldalát koponya és két lábszárcsont díszíti. A háromkaréjos szárvégződésű kereszten egyszerű, tömören megfogalmazott Krisztus függ.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház   |  
és között
A Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház az Erkel Ferenc Művelődési Központ tagintézménye
Nyitvatartás: csütörtök 10.00 - 12.00 és vasárnap 14.00 - 17.00 vagy megbeszélés alapján
 
A Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény Baráti Köre Egyesület 2007-ben alakult bejegyzett közhasznú egyesületként.
Egyesületünk céljai: Hagyományaink ápolása, a gyűjtemény, a kiállítás népszerűsítése, erkölcsi és anyagi támogatása és további bővítése.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!