MEGKÖZELÍTÉS
Közúton a 4-es útról Kisújszálláson át, a 47-esről Körösladányon, a 46-osról Gyomaendrődön letérve Dévaványán keresztül érhető el Ecsegfalva. A végpont Körösladány, melynek központján halad a 47-es főút, vasúton gyomai vagy püspökladányi átszállással érünk haza.

ÚTVONAL
Ecsegfalváról a Hortobágy–Berettyó (Óberettyó) folyás szerinti bal parti gátján mehetünk délnek, érintve a kórézugi vizes élőhely-rekonstrukciós elárasztott területet és a túzokos pusztát a kunhalmokkal. A megmaradt szarmata sáncrendszer (Ördög-árok) Egyház-halmánál látható legjobban. A folyó mentén vízi, beljebb szikes pusztai ritka növény- és állatvilággal találkozhatunk. Templomzugnál a folyó gáthoz térésénél a túlparton látható Ecsegipuszta, a falu középkori helye. A következő dűlőn keletre térve visszafordulunk a kórézugi csatorna mentén Ecsegfalvára, s az Alföldi Kéktúra jelzésén indulunk tovább a megszűnt kisvasút töltésén. A jelzésen érjük el a nagy túzokos puszták központját, Réhely túzokrezervátumot (az Alföldi Kéktúra jelzése több helyen megváltozott, a AK igazoló füzettől eltér). A látogatóközpontban szállás is van, megtekinthető a túzokkeltetési és visszavadítási folyamat, helytörténeti kiállítás és természetvédelmi filmek is. A Körös–Maros Nemzeti Park kerékpáros körtúrákat szervez innen. Tovább a kisvasúti töltésen vezet az út Dévaványára (az AK is), a kisújszállási út menti termálfürdőt érdemes felkeresni. A városból kelet felé, Simaszigetig aszfaltúton, tovább földúton a Folyás-érig, majd déli irányban a a „Karcagi úton” érünk be Körösladányba, Tüköry Lajos szülőhelyére a vasútállomáshoz.

Táv: Ecsegfalva–Templomzug–Ecsegfalva 12 km, Réhely 9 km, Dévaványa 8 km, Körösladány 18 km, összesen 47 km. Alföldi sík terep szekérúton, kisvasúti töltésen, aszfaltút szakaszokkal. Legalább két nap szükséges a túratáv teljesítéséhez.

NEHÉZSÉGI FOK
Középnehéz túra, inkább felnőtteknek ajánlható tavasszal és ősszel.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Aktív turizmus

Gyulai vár   |  
és között

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikusstílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,[3] majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Mesterségek Háza és Tájház   |  
és között
A vésztői Mesterségek Háza és Tájház a Sinka István Művelődési Központ intézményegy-sége. A főutcán helyezkedik el, így minden irányból könnyen megközelíthető. A ház a XIX. század második felében gazdaháznak épült, melyet a városi önkormányzat 2006-ban vásárolt meg, és a következő évben, egy Leader pályázat keretében került felújításra. A Tájháznak több funkciója van: az összegyűjtött helyi néprajzi- és helytörténeti anyagnak biztosít helyet, kézműves és helytörténeti foglalkozásokat szervez, valamint helyt ad a civil egyesületek rendezvényeinek. A tágas udvaron egy (kemencével és asztali tűzhellyel beépített) fedett kerti pihenő és egy (50 fő befogadására alkalmas) Pajta található, mely alkalmas kisebb rendezvények lebonyolí-tására. A főépülettel párhuzamosan, a településen jellemző gyümölcsfák és szőlőtőkék kerül-tek beültetésre. 2010-től a Tájház éves munkaterv alapján működik, és olyan programokat kínál, (hagyo-mányőrző programok, kézműves tevékenységek) amely felkelti a lakosság különböző rétegei-nek (óvodák, iskolák, civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek, magánszemélyek) érdeklődé-sét.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!