Túra hossza: 61 + 58 + 60 (175) km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék, aszfaltozott gátkoronák és kisforgalmú országutak a Duna mentén
Össz szintemelkedés: 453m
Tájegység: Sárköz, Mohácsi-sziget

A túra a legdélebbi magyar Duna-szakaszt mutatja be, körüljárja a Gemenci erdőt és a Bédát, mindkettő a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A pezsgő életű Baját leszámítva álmos helységeket és néptelen természeti területeket érint. Egy rövid, kikerülhető szakaszt (Dunafalva-Újmohács) kivéve végig jó minőségű aszfaltút, teljesen vízszintes, nagyon könnyű. Keskenykerekű bringával is járható. Kevés a frissítési lehetőség (büfé, vendéglő), elemózsiát és kulacsot kell vinni, vizet kérni gátőrházaknál is lehet. Esőruha ajánlatos, mert nincsenek betérők! Kevés az árnyék, napvédelemről gondoskodni kell. A táj gyönyörű, egyik oldalt az ártéri erdő, másikon a megművelt táj, sok a kócsag, gém, hattyú, vadkacsa és egyéb vízimadár. Egy nap alatt teljesíthető, de három napra felosztva írjuk le.

Indulás Bajáról, a Sugovica partjáról (több szálláslehetőség, éttermek, bajai halászlével!). Az 55-ös úton nyugat felé indulunk, de még a Duna-híd előtt, rögtön a vasúti aluljárót követően, jobbra rátérünk az árvédelmi gát betonozott, majd aszfaltozott koronájára. Jó megállóhely az érsekcsanádi szivattyútelep (É 46° 15,138’^ K 18° 55,087’): műemlék-gépház, információs tábla, szép vízparti hely egy pihenéshez. Tovább a gáton, át az M9 autóút alatt, majd rögtön balra fel a Szent László híd északi oldalán található kerékpárútra. Túloldalt hasonlóképp le, és a gáton dél felé, majd a gát vonalát követve eljutunk a Sió zsilipjéig. Azon át, és tovább a gáton a keselyűsi kocsmáig – frissítési lehetőség! (Ide jön be egy keskeny országút Szekszárdról.) Tovább a gáton dél felé, nemsokára elérjük a Lankóci műemlék szivattyútelepet és Vízügyi Múzeumot (É 46° 15,307’^ K 18° 50,619’). A gépházban emelet-magas régi dízelmotor! A látogatásra előre be kell jelentkezni a gátőrnél: Felker Zoltán, 06-20-541-4977. Pörböly határában kiérve az 55-ös útra, azon balra (ez az egész útvonal egyetlen forgalmasabb része), majd át a Türr István híd kerékpárútján Bajára. Végig ki van táblázva, egyértelmű, eltéveszthetetlen.

Második nap: Baja központjából dél felé, Hercegszántó irányában (51-es út), de még a városban jobbra letérés Szeremle felé. Rögtön a kis lejtő aljában érdemes megállni, megnézni a Ferenc-csatorna zsilipjét (műemlék). A forgalmatlan országúton Dunafalvára. Onnan a gátkoronán tovább, de az nem aszfaltozott, csak földes. Ha ez nem tetszik (sáros, poros), akkor tovább az országúton Szabadságpusztáig, és onnan jobbra. A cél a mohácsi komp. Mohácson egyenesen dél felé, majd az országúton Kölkedre (a faluban Gólyamúzeum). Még a falu széle előtt látszik, hol kell balra felmenni a gátra, aszfaltozott út, kerékpáros útjelző „totemoszlopokkal”, szép helyekkel. Frissítési lehetőség nincs! A gátat az országhatárig követjük (aszfalt vége, jól látszik), ott derékszögben jobbra be az erdőbe egy kis útra (sáros is lehet). Egyenesen tovább ezen, a vaskapu nincs lezárva, csukd be magad után. A néhány házból álló Erdőfűn (É 45° 54,438’^ K 18° 45,681’) nagyon jó falusi turizmus szállás (http://szallas.hu/Erd%C5%91fi-Major-Vend%C3%A9gh%C3%A1z-K%C3%B6lked-Erd%C5%91f%C5%B1 ).

Harmadik nap: vissza Bajára. Erdőfűről a tegnapi út folytatását kell követni Kölkedig, erdőben, holtágakat keresztezve.
Javasolt segédlet: A Duna-Dráva Nemzeti Park különféle térképei.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bacs-kiskun-megye/gemenc-beda-kerekpartura

Aktív turizmus

Ciszterci kolostor   |  
és között

A hagyomány szerint II. Béla király már 1137-ben szeretett volna a Bécshez közeli, 1133-ban alapított heiligenkreuzi apátságból ciszterciszerzeteseket hozni, és letelepíteni magyar földön, de ezt IV. Lipót osztrák herceg megakadályozta. Az osztrák földön eleinte akadozó építkezések befejeződtek, így aztán már fél évtizeddel később (1142) nem volt akadálya annak, hogy Béla király fia, II. Géza király ciszter szerzeteseket fogadhasson magyar földön, akiket aztán a Duna egykori árterének szélén, valamikori fontos hadiút mentén lévő területre telepítette le. Persze a siker aligha Géza érdeme, hiszen ő akkor mindössze 12 esztendős lehetett, sokkal inkább anyja, meg az apjához hű előkelők buzgólkodtak azon, hogy teljesítsék a halott király akaratát. Nem lehet véletlen a helyválasztás, hiszen a közeli Tolnán született II. Géza, s a szerb származású özvegy királyné számára a szülőföldjével kapcsolatot biztosító délre vezető út mindig is fontos lehetett. A Duna közelsége egyben lehetőséget biztosított arra is, hogy az anyamonostorukkal is könnyen tarthassanak kapcsolatot a szerzetesek.

A cikádori kolostortemplom a magyarországi cisztercita építészet legrégebbi emléke. Eredetileg háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású volt. Később, feltehetően 14. században, a szentélyt átépítették, bővítették, és sokszögzáródásúra alakították. 1411-ben egy ferences szerzetes bitorolta az apáti címet, majd 1421-1454 között a Szerémségből, Szent Gergely bencés monostorból érkezett, a török elől menekülő bencés szerzetesek telepedtek meg, s Újlaki Imre apát vezetésével a maguk számára foglalták el a kolostort. 1478-ig bencés apátság maradt Cikádor, a ciszterciek minden fáradozása ellenére. 1478 után a monostort többé nem említi oklevél. Mikor szűnt meg benne a szerzetesi élet, nem tudható, de a mohácsi csata (1526. aug. 29.) után győzelmesen tovább vonuló török sereg aligha kímélte az építményt. Olyannyira elpusztult, hogy a századok folyamán még a kolostor helye is feledésbe merült. A 19. században tudósok vitatkoztak azon, hol is lehetett, melyik település területén a cikádori apátság. A török korban Bátaszéken palánkvár állt, amelynek területén állt egy régi templom is (ez a cikádori ciszterci templom lehetett). Bátaszék 1687-ben szabadult föl a török uralom alól. A palánkot lerombolták, vele együtt a templomot is. A 18. század első felében a Bátaszéket egykor birtokló ciszterciek a középkori templom romjaira ráépítették a barokk plébániatemplomot. 1903-ban aztán új, neogótikus templom épült.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Viva la Musica komolyzenei koncert   |  
2017. november 24.
A Református templomban megrendezésre kerülő koncert sorozat keretében más-más zenész, együttes mutatkozik be a közönségnek.

Kulturális örökség

Napraforgó Védjegy   |  
2017. augusztus 1. és 2017. október 1. között

Szálljon meg egész évben napforgó védjegyes szálláshelyeken!

FATOSZ  által létrehozott és működtetett tanúsító védjegy, amelynek alapvető célja, hogy – összhangban az egyes szálláshelyek működtetéséről szóló 239/2009. Korm. rendeletben foglaltakkal – garanciát nyújtson a szálláshely szolgáltatás-nyújtás minőségének a szakmai elvárásoknak megfelelő színvonalára. A védjegy tanúsítja, hogy a szolgáltatások minősítése előre meghatározott, a FATOSZ kezelésében az általa meghatározott szakmai szempontrendszere alapján történik.

A védjegy további célkitűzései:

  • A kiváló minőségű, és jelen működési szabályzatban rögzített minőségi követelményeknek megfelelő szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemélyek/ vállalkozások  pozitív megkülönböztetése és kiemelése a fenti követelményeknek meg nem felelő szolgáltatókkal  szemben.
  • A tudatos fogyasztói (turista) magatartás elősegítése, a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalának megkönnyítése.
  • A vállalkozások, szolgáltatók minőségfejlesztésre, magas színvonalú szolgáltatásnyújtásra valamint értékesítésre, fogyasztó (turista) orientált szemléletre történő ösztönzése.
  • A kitűzött célok elérése érdekében a védjegy program végrehajtása során mind a védjegyhasználat jogosultságát elnyerni kívánó vállalkozások és szolgáltatók, mind az állami és érdekvédelmi szervek, szervezetek tiszteletben kell, hogy tartsák az alábbi elveket:
  • A pályázati eljárásában, a védjegyhasználat során, a védjegyhasználat jogszerűségének ellenőrzése körében érvényesülnie kell a szakszerűség, függetlenség és a pártatlanság elvének.
  • Az előre rögzített szakmai szempontrendszer alapján a védjegyhasználat jogszerűségét és a minősítési kritériumok fennállását rendszeres időszaki ellenőrzés garantálja.
  • A védjegyhasználat jogát megszerző vállalkozások és szolgáltatók együttműködnek az ellenőrzést, felülvizsgálatot végző szervekkel, nem akadályozzák a használat ellenőrizhetőségét.
  • Valamennyi pályázó vállalja, hogy a rögzített követelmények be nem tartása, jogszabályellenes magatartás, jelen működési szabályzatba ütköző védjegyhasználat esetén a védjegyhasználat visszavonható.
  • Mind a védjegyhasználatra pályázat útján jogosultságot szerzett, mind a jogosultságot elvesztett szolgáltatók neve folyamatosan nyilvánosságra kerül.
  • Valamennyi pályázótól elvárt a minőség- és fogyasztó (turista) orientált szemlélet kialakítása.


Honlapunkon a falusi turizmusban már hosszú ideje bevezetett "napraforgókkal" jelöljük a minősített szálláshelyeket. A napraforgók számából Ön következtethet rá, hogy a kiválasztott szálláshely milyen színvonalú. 

Szerényebb felszereltségű szálláshely, közösen használható fürdőszobával, WC-vel, étkező- és konyhahasználattal, parkolási lehetőséggel.

A vendégek számára elkülönített fürdőszoba és WC, rendelkezésükre bocsátott étkező, konyha és társalgó, valamint pihenőkert, parkolási lehetőséggel.

Elkülönített, saját fürdőszobával és WC-vel felszerelt lakóegység, ahol jól felszerelt szoba, étkező, társalgó, konyha és kerti bútorrokkal ellátott pihenőkert várja a vendégeket, parkolási lehetőséggel.

Falusi szálláshelyek szakosodása (specializáció)

Megfelelve a turisták igényeinek, napjainkban egyre több olyan szálláshely működik a falusi turizmus keretein beül, melyek a szálláson kívül egyéb szolgáltatásokat is kínál. Ezek közül kiemelkedőek az úgynevezett szakosodott (specializálódott) porták, melyek a FATOSZ által elismert kimagasló szolgáltatást nyújtanak egy-egy területen.

A FATOSZ által elismert szakosodások:

Zöld Porta:A Zöld Porta olyan vidéki szálláshely, amely a látogatók kiszolgálása során a helyi erőforrások használatát részesíti előnyben, helyi termékekre, foglalkoztatásra és a helyi piacra épít. Lehetőség szerint kerüli a nagyipari termékek és természetidegen eszközök használatát.

Egészségporta: A ház kínálatának középpontjában az egészségmegőrzés szerepel, kezdve a kímélő és egészséges ételektől a gyógyteák választékán át a különböző sporteszközök (kerékpár, nordic walking botok stb.) kölcsönzésének lehetőségéig. Ezek mellett relaxációs eszközök (Masszázsfotel vagy masszázságy, masszőr, szauna stb) és szabadtéri sporteszközök, játékok állnak rendelkezésre.

Kerekes székes porta: Az épület részlegesen akadálymentesített, legalább egy szoba és fürdőszoba alkalmas mozgásukban korlátozott vendégek fogadására. A házigazdák biztosítanak transzferszolgáltatást a vendégek számára, valamint rendelkezésre állnak speciális turisztikai ajánlatok, szabadidős lehetőségek,

Gyermekbarát porta: Gyermekbarát portáinkon a házigazdák igény szerint biztosítanak szakszerű gyermekfelügyeletet, kifejezetten a kisgyermekek számára kidolgozott gyermekmenüt az étkezéseknél. Ezek mellett gyermekágy, etetőszék és bőséges gyermekjáték választék áll rendelkezésre a házon belül és kívül egyaránt.

Aktív falusi porta: A szálláshelyeken számos sporteszköz áll rendelkezésre (kerékpárkölcsönzés, horgászfelszerelés, íjászfelszerelés, egyéb sporteszközök). A túrákhoz, kirándulásokhoz bőséges információs anyag, szakkönyvek nyújtanak segítséget, a házigazdák pedig szívesen készítenek piknik kosarat, hideg élelmet az útra. Amennyiben nagyméretű sporteszközt (pl. kerékpárt) viszünk magunkkal, a tárolási és javítási feltételek biztosítottak.

Lovas porta: Ezen házak saját karámot és lovaspályát tartanak fenn – istállóval együtt, melyben a vendég lovak elhelyezése is megoldott. Lovas túrákat szakképzett túravezetővel tehetünk, és bőséges információt kapnak a turisták a környék látnivalóiról. Igény esetén lovas felszerelés kölcsönzése biztosított.

Pálinkás porta: A szálláshely rendelkezik pálinka bemutató / kóstoltató helyiséggel, ahol autentikus környezetben ismerkedhetünk a pálinkakínálattal, mely legalább három féle pálinkát tartalmaz. Emellett betekintést nyerhetünk a pálinkakészítés menetébe, megnézhetjük a pálinkalepárló berendezést és az egyéb eszközöket, melyek a pálinkához kapcsolódnak.

Boros porta: Egy boros porta elengedhetetlen tartozéka borospince, melyben akár a borkóstolásra is lehetőség nyílik, minimum három féle helyi borból. A borkóstolás mellett a borkészítés különböző fázisait is megismerhetjük az ehhez szükséges eszközökkel együtt, ha pedig ősszel érkezünk, a szüreten is részt vehetünk. Mindemellett bőséges információval állnak rendelkezésre a házigazdák az adott borvidék látnivalóiról.

Hagyományok portája: A hagyományok portájának alapvető tulajdonsága, hogy az épület és annak berendezése az adott tájegységre jellemző tradicionális képet mutat. A hagyomány az ételkínálaton is nyomon követhető, ugyanis számos tájjellegű, helyi alapanyagokból készült étel kerül a vendég asztalára. A házban gyűjtemény található a paraszti kultúra emlékeiből és lehetőség nyílik a hagyományos kézműves mesterségek, valamint az agrár munkakultúra megismerésére is.

Falusi életmód ifjúsági porta: Ezen porták fő célja a tradicionális falusi életmód bemutatása, gyakorlati oldalról, életszerű környezetben. Így a házak körül gyümölcsös- vagy veteményes kert található, kipróbálhatóak, megismerhetőek népi mesterségek és a mezőgazdasági tevékenységek. A falusi jellegnek megfelelően többféle háziállat várja a vendégeket.

Falusi vendégasztal porta:  ház fő attrakciója a gasztronómiai kínálat.A szálláshelyen készült ételekben a lehető legmagasabb arányban saját és helyi termelőktől származó alapanyagot használnak fel. Az adott terület hagyományos receptjei alapján készítik az ételeket, melyek mellé tájjellegű italok (bor, pálinka, háziszörp, stb) társulnak. A vendégek megismerhetik a régi konyhai eljárásokat és eszközöket, a kemencét, valamint az adott tájra jellemző terítéket és berendezési tárgyakat.

Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!