Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tízedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 000 hektáron 44 település határát öleli fel A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magában, ebből 7 a Vend-vidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. Nemcsak a történelmi Őrséget, hanem a teljes magyarországi tájegységet magában foglalja. A területen bőségesen van víz: 200 forrás 15 patakot táplál. Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a sárga liliom. A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak. A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Leltek itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten életveszélyes a járás. Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen ember nem avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy az Alpokalján ismert valamennyi rovarfaj megtalálható az erdőben. A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is. Szakonyfalu a Vend-vidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre. A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó. Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható. A terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.

A Kámoni Arborétum 27 hektárnyi  biológiailag aktív területet jelent, mely még műholdas felvételeken is jól látható. A talaj valódi élő közeg, mert, csekély a lebetonozott, vagy egyéb módon, a biológiai működés szempontjából korlátozott felület. Részben mesterségesen betelepített, részben spontán betelepült élőlények, növény, állat és gomba fajok népesítik be. A rendelkezésre álló teret, mintegy 30 m magasságig töltik meg a különböző fajok. Meghatározó a fák szerepe, melyek között  több, 100 évesnél idősebb jelentős méretű egyed is akad. Helyenként erdő sűrűségű foltok, máshol ligetes részek, helyenként fajgazdag rétek teszik változatossá. A területen több vízfelület is van, melyek között kiemelkedik,  a Gyöngyös-patak két ága és az Arborétum tóláncolata,  melyek a mesterséges eredetük és a rendszeres emberi hatás ellenére is jelentős biológiai életteret alkotnak. A Kámoni Arborétum Szombathely belterületének legnagyobb zöld területe, melyen a legnagyobb az élő biomassza mennyisége, legnagyobb mértékű a széndioxid megkötése, legnagyobb az oxigén termelése, legjelentősebb a levegő szennyezésre gyakorolt szűrő hatás, legnagyobb a területegységre jutó fajok száma, legnagyobb a védett fajok előfordulási gyakorisága. 2. Park, rekreációra, pihenésre, felüdülésre alkalmas terület. A Kámoni Arborétum Szombathely legnagyobb összefüggő parkja, egyben az egyetlen bekerített, rendszeresen őrzött és napi szinten gondozott  zöld területe. Annak ellenére, hogy állapota az utóbbi 15 évben  sokat romlott, területét ma is jelentős hosszúságú sétaút hálózza be. Padok, esőbeállók WC-k teszik komfortossá. Szombathely többi parkjától az is megkülönbözteti, hogy sem gyalogos, sem kerékpáros átmenő forgalom nem sújtja. A növényállomány szerencsére a szabvány parkos kezeléstől mentes (felnyesés, homogén mértani formába ültetett foltok, az átláthatóság biztosítása, stb), azaz a fák, bokrok általában a maguk természetes formájában léteznek. A rendszeresen kaszált, vagy nyírt gyepek, sem homogén fajszegény pázsitok, hanem fajgazdag változatos rétek, vagy természetszerű vízparti növényzet. A növényállomány helyenként erdőszerűen sűrű, máshol a vízparti növényzet, vagy a tágas rétek, sziklakertek, faóriások, intim zugok teszik változatossá, romantikussá, kikapcsolódásra különösen alkalmassá.Október 15 - Április 15.   09:00 - 17:00 Utolsó jegy kiadása: 16:30  Április 16 - Október 14.   09:00 - 19:00 Utolsó jegy kiadása: 18:30 Futó idő: 06:30 - 09:00