Szent Benedek Zarándoklat

Információk
Értékelések

Szent Benedek Zarándoklat | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Útleírás
Pannonhalma-Bakonyszentlászló

Az út az apátság kapujánál kezdődik. Lemegyünk jobbra a lépcsőn, majd egy meredek úton elindulunk lefelé. Nemsokára lesz egy elágazás, ahol nem az egyenesen továbbmenő lépcsőt választjuk, hanem a balra induló kanyargós utat. Ezen lemegyünk egészen az aljáig, ami a pannonhalmi piactérnél van. Itt balra kanyarodunk (Mátyás király utca), majd az Arany János utcán megyünk ki a faluból. Ezen az úton maradunk egészen addig, amíg el nem érjük Ravazdot. Közben elhaladunk a téglagyár és a vasútállomás mellett is. Ravazdra érve keresztezzük a 82-es főutat, majd a temető után jobbra bekanyarodunk a sarkon a Fő utcára. Ezen megyünk tovább, el a templom mellett, majd nekivágunk a dombnak (Lukashorog utca). Egy jó darabig maradunk az aszfaltos úton. Amikor másodszorra is beérünk az erdőbe, lesz jobbra egy út (piros kereszt jelzés), egy természetvédelmi területes tábla is van mellette. Ezen megyünk tovább, levágva egy jókora kanyart a betonútból. Ha visszaértünk az aszfaltra, a következő jobbkanyarnál ismét bemegyünk az erdőbe, a két földút közül a jobb oldali a miénk. Ezt követjük egészen addig, amíg el nem érünk egy pihenőhelyet, ahol padok és asztalok is vannak.
Innen ismét nem a kanyargós úton megyünk tovább, hanem a bal felé található betonúton, aminek a bejáratánál egy sorompó van. Ez az út keresztez néhány másikat, de mi végig nyílegyenesen megyünk rajta, az aszfalt végénél tovább egyenesen az erdőbe, amíg csak el nem érjük az útra merőleges drótkerítést. Itt jobbra fordulunk, és a kerítés mellett felmászunk a dombra, majd le arról és fel a következőre (az aljában egy magasles van „a sarkon”), mindvégig az erdő és a szántóföld határán maradva. A második domb tetején bal felé indul egy keréknyom, ezt követjük addig, amíg lehet. Amikor véget ér, jobbra fordulunk, majd balra és megint jobbra, amíg be nem érünk Gicre. Az utcán balra fordulva érünk ki a főútra. A főúton jobbra indulva előbb-utóbb elérünk egy nagy keresztet a jobb oldalon. Itt van egy bolt illetve kocsma, ahol ebédelni lehet. Innen visszafelé jövünk egy kicsit, majd az út jobbra, a szemközti focipálya mellett folytatódik. Először egy patakot, majd a vasutat keresztezi. Az erdőben van egy elágazás, itt a jobb oldali út a helyes. Később a fenyőerdő szélén haladunk, a végén egy mezőn újabb elágazás van, ismét jobbra megyünk. Kicsivel utána egy harmadik elágazás, itt viszont balra, vissza az erdőbe.
Ezután kiérünk egy nagy mezőre, a bal oldalon kerítéssel. Ezt követjük egy jó darabig. A sarkánál körülbelül az eddigi irány folytatásában érdemes menni, amíg keresztbe nem jön egy másik kerítés (előtte próbálhatunk kicsit jobbra tartani, hogy ösvényen kanyarodjunk a másik útra, de jelzett út nincs és térkép nélkül nehéz eltalálni). A sarkától jól látszik a szemben lévő két erdősáv közti nyiladék, de ezen nem érdemes átmenni, hanem előtte jobbra kanyarodva az erdő szélén kell átmenni a patakon (kék vonal). Innen kell bekeveredni a következő kerítés mellé, ami a kép alján poros, szürke csíkként látszik az erdőben. Az újabb kerítés mellett jobbra fordulunk és követjük azt. A sarkán befordulunk balra és egy jó darabig a homokos keréknyomban megyünk.
A – jóval később – következő sarkon ismét befordulunk, majd kicsivel utána kiérünk egy újabb sarokra, egy dombon elterülő szántóföld szélére. Itt át lehet vágni a dombon, de inkább azon az úton megyünk tovább, amin jöttünk. Ez kicsit bal felé indul, majd a dombot megkerülve bekanyarodunk jobbra, ahonnan egyenesen megyünk tovább a falu felé. Bakonyszentlászlóra egy kanyar után a Rákóczi utcán érünk be. Ennek a végén balra fordulunk (Jókai utca), majd a háromszög alakú térnél szemben befordulunk a Petőfi Sándor utcába, ahol az iskola található. Bakonyszentlászló - Bakonybél Az iskola melletti templomtól indulunk, felfelé a Petőfi Sándor utcán, majd tovább a főúton (Vak Bottyán utca) majdnem a falu legvégéig. Ott azonban mielőtt még a főút elkanyarodna balra, átmegyünk az úton (valami buszforduló-szerű üres térség van itt), és a tér sarkában egy enyhén emelkedő aszfaltos úton megyünk egy darabig. Nem sokkal a vége előtt lesz egy kavicsos út balra (és egy tábla, hogy magánút vagy ilyesmi), itt befordulunk. Körülbelül száz-százötven méter után az út kimegy a szántóföldre. Amikor újra beér az erdőbe, az elágazásnál a bal oldali utat kell választani, ami egyenesen megy tovább. Ez az út a térképen „régi fenyőfői út” néven szerepel, de nincs felfestve turistajelzés. Ezen megyünk jó sokáig, egészen addig, amíg Fenyőfő határában ki nem érünk az aszfaltos útra. Itt nem megyünk be a faluba, hanem a másik irányba (az erdőből kiérve balra) indulunk, majd néhány száz méter után befordulunk jobbra az erdőbe a zöld jelzésen. Ez sajnos nincs mindenhol elég láthatóan felfestve. Arra kell figyelni, hogy miután bejöttünk a betonútról, nemsokára fel kell kanyarodni bal felé, egy kicsi tisztásnál, ami be van nőve tüskés bokrokkal. Az ösvény innentől egyértelmű, rövidesen kiér egy földútra, ami a piros jelzés nyomvonala. Itt jobbra fordulunk és követjük a piros jelzést egészen a Kőris-hegyig (ami innen még légvonalban is 6 km). A hegyről az Ördöglik-barlang felé jövünk le (a padok környékén kell keresni a kék ? jelet, majd ezt követve leereszkedni egy nagyon meredek lejtőn, aminek a végén kiérünk a szerpentinre. Ezen lefelé megyünk egy kicsit a következő kanyarig, ahol le is kanyarodunk jobbra. A következő kereszteződésben a jobb oldali út a Barátok Útja, ezen megyünk tovább, követve a zöld jelzést (van még jobbra egy út, de az visszafelé kanyarodik) egészen Bakonybélig.Néhány hely, amire figyelni kell:• hamarosan lesz egy négyszögletű rét, ahol úgy néz ki, mintha a túloldalon folytatódna az út, pedig a túlsó sarokban kell továbbmenni. • később kiérünk egy kavicsos útra, épp egy nagy félkör-kanyarban. Itt rögtön a kanyar közepén be is megyünk újból balra az erdőbe. • miután kiértünk az aszfaltos útra, már egészen közel a faluhoz, jobbra megyünk, és a kanyarban a második lehetőségnél fordulunk le bal felé az útról, át egy kis patakon. Innen már nincs messze a falu (kevesebb, mint 1 km). Amikor kiérünk az erdőből, egyből lemegyünk a szemközti utcán (ezzel levágva egy nagy kanyart a főutcából), majd bal felé indulva megyünk tovább a főutcán az apátságig. Bakonybél - Veszprém Az apátságtól indulva a főútra merőleges utcán hagyjuk el a falut, egy kavicsos úton, ami elmegy a szent-kúti tó és a kápolna mellett. Ezen a kavicsos úton (a térképen sárga illetve piros kocka jelzése van) megyünk egy jó darabig. Van egy elágazás, ahol a bal felé menő útnál ki van téve egy Természetvédelmi Terület-tábla, a jobb oldali pedig keresztezi a patakot és utána szintén balra fordul^ itt a patakon átmenő út a miénk. Az út innen sokáig az erdőben halad, majd kiér egy nagy mezőre (van rajta több magasles is). Innen egy darabig nincs turistajelzés. A mező (képen fehérrel) végén balra kanyarodik, ismét be az erdőbe. Innentől kell majd egy kicsit figyelni. Lesz egy nagyon éles kanyar jobbra, ahol az út szerpentinszerűen felkanyarodik és visszafelé indul (a kép jobb szélén). A következő nagy jobbkanyarnál, ami nem ennyire éles és lefelé megy, be kell menni balra az erdőbe, ahol meg kell találni ismét a sárga jelzést. Az út nemsokára kiér az erdőből, egy füves rétre, majd egy kerítés mellett halad, végül annak sarkánál kiér egy földútra. Itt egyenesen megyünk tovább (balra a piros kereszt jelzés kanyarodna), el a Ráktanya mellett, majd a kereszteződésnél balra. Innentől elvileg a piros kocka, majd a sima piros jelzésen megyünk egészen Hárskútig, de nem emlékszem, hogy fel lenne festve. Hosszú, kavicsos / poros út. A falu előtt, ahol már aszfaltos úton megyünk, a házak után be szoktunk kanyarodni balra, a temető mellett, majd a saroknál jobbra, így éppen a templom elé érkezünk. A templom utcájából jobbra fordulva kell egy kicsit menni. Ebédelni egy kocsma udvarán szoktunk. Innen megyünk tovább: rögtön a szemben lévő utcán (Veszprémi utca, egy kereszt van a sarkon) kimegyünk a faluból. Amint egy T-elágazáshoz érünk, balra fordulunk, majd a következő lehetőségnél jobbra le, egy rossz köves úton. Innen kezdődnek a „tükörtojás”-jelzések, amik egészen Veszprém határáig vezetnek. Innen egy jó darabig ezen a köves úton megyünk az Esztergáli-völgyben egészen addig, amíg a katonai gyakorlótér előtt el nem érünk egy sorompót. Ezen átmegyünk és kiérünk a nyílt terepre. A vasúti átjáró, ahol az út folytatódik, nagyjából „szemben” van ezzel a hellyel, ahol kiérünk, de úton csak kerülővel tudjuk megközelíteni: először jobb felé megyünk, majd keresztül a síkságon és végül vissza balra. Az átjáró a fenyőerdő sarkánál lesz. Itt keresztezzük a vasutat, majd bal felé bemegyünk az erdőbe. Az úton sok kereszteződés lesz, de mindvégig egyenesen kell továbbmennünk egészen addig, amíg el nem érünk egy távvezetéket, ami egy széles nyiladékban keresztezi az utat. Ezen átvágunk, de a túlsó oldalon csak néhány métert megyünk egyenesen az erdőben, utána jobbra befordulunk egy ösvényen. Innentől sűrűbben vannak a „tükörtojások”, ezeket követve kanyargunk az erdőben. Egy idő múlva kiérünk egy földútra, amin jobbra indulunk és nemsokára kiérünk egy aszfaltos útra. Ezen szintén jobbra fordulva már bent is vagyunk a városban. A 8-as úton átmegyünk és a balra lévő magas panelházzal szemben induló úton (Kistó utca, később Szent István utca) megyünk a belváros felé. A Davidikum kollégium az Eszterházy Antal utcában van, ez a lejtőről leérve rögtön az első utca jobbra. Veszprém – Tótvázsony A kollégium kapuján kilépve balra indulunk, felfelé az utcán, majd ráfordulunk a viaduktra. A legegyszerűbben úgy jutunk ki a városból, ha a híd utáni első kereszteződésben jobbra fordulunk (Harmat utca), majd a második utcán balra (Szél utca). Innentől egészen sokáig egyenesen megyünk (később a Vámosi úton, majd a Kiskőrösi utcán) és kiérünk a városból kivezető József Attila utcára. Elmegyünk a temető mellett, majd egy lámpás kereszteződésnél átmegyünk a 8-as úton. Ez az útvonal egyik legveszélyesebb része, mert egy forgalmas út mellett haladunk. Az út szélén haladva elmegyünk a Nagyvázsony, Tapolca, Sümeg tábla mellett és azt elhagyva rövidesen balra kanyarodunk egy kavicsos útra. Innen Veszprémfajszig végig a piros jelzés vezet egy nagy félkörben, végig az erdő szélén. A faluba a templom mellett érünk be. A főutcán bal felé indulva végigsétálunk a falun, balra fel lehet menni a kálváriadombra. A falut elhagyva az út jobb oldalán egy játszótér van. Innentől egy pár kilométeren át egy bozótos-erdős részen megyünk, ahol nem igazán vannak kijelölve az utak, úgyhogy érdemes figyelni. Egy biztos kiindulópont a játszótér túlsó végén van: a játszótér sarkában, ami az úttól és a falutól a legtávolabb esik, kezdődik egy keréknyom. Ezt kell követni. Kicsit kanyarog a mezőn, majd elér egy elágazáshoz, aminek a közepén egy nagy fa van. A térkép szerint itt elágazik a piros kereszt és zöld jelzés, ennek örömére egyik sincs felfestve a fára. Nekünk a bal oldali út lesz a jó. Ezen megyünk jó sokáig, mindig lehetőleg egyenesen. A jelzés egy idő múlva elkanyarodik balra, de itt is egyenesen megyünk tovább, majd egy kis idő múlva kiérünk egy kavicsos út sarkára. Itt balra megyünk tovább (zöld kereszt). Lesz egy elágazás, ahová egy jobbkanyar érkezünk. Itt több út is találkozik, velünk szemben pedig egy mező van. Itt élesen balra kanyarodunk, majd jobbra, hogy egy Természetvédelmi Terület táblával jelzett köves úton menjünk tovább. Ez az út egyébként irányban folytatása annak az útnak, amin az elágazáshoz megérkeztünk (át is lehet vágni az elágazáson, ha nincs nagyon benőve), így könnyű megtalálni. (Bonyolultan van leírva, pedig nem az. A képen jobbról jövünk és balra megyünk tovább.) Innentől együtt halad a piros és zöld jelzés. Az út egyre meredekebben emelkedik majd egészen addig, amíg fel nem ér a Recsek-hegy csúcsára. Érdemes felmenni a kilátóba. A hegyről az út folytatásán megyünk le. Amikor ez egy T-elágazásnál végen ér, jobbra megyünk, majd nem sokkal később egy másik elágazásnál balra, még mindig a zöld jelzésen. A faluba beérve jobbra megyünk az utcán, jobbra el a templom mellett. Mehetünk tovább az út folytatásában, vagy átvághatunk a szántóföldön, a temetőt balról megkerülve, majd kicsit jobbra tartva. Akármelyiket is választjuk, kiérünk egy elágazáshoz, ahol három kavicsos út találkozik – ebből az egyik a hátunk mögül jön. A bal oldalit választjuk, amin elsétálunk az aszfaltos útig. Itt jobbra megyünk néhány métert, majd egy újabb kavicsos úton bemegyünk balra. Ezen az úton egészen Tótvázsonyig megyünk, ahol választhatunk, hogy a betonúton megyünk be a faluba, vagy kicsivel előbb ösvényen (ami egyébként rajta van a térképen). Tótvázsony – Tihany A faluból a főutcán (Magyar út) megyünk ki. Az utolsó házak után nem sokkal letér jobbra egy aszfaltozott út, ezen be is kanyarodunk. Miután ez beér az erdőbe, elkanyarodik jobbra egy kastélyhotelhez, de mi nem arra megyünk. A kanyarban a zöld jelzésen bemegyünk az erdőbe, nagyjából az eddigi útirányunk folytatásában (balra is megy egy út, a zöld és kék jelzés együtt, de ez nem a jó út). Az erdőben van néhány elágazás, de itt a jelzések elég jól láthatóak. A kavicsos-köves úton a hegyoldalban kanyarogva gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre is. A hegy aljában, mikor már szőlők között kanyarog az út, kiérünk egy egyenes, betonozott útra. Innen egészen Balatonszőlősig nyílegyenesen megyünk (a betonút elkanyarodik, de ez nem zavar). A faluba egy buszfordulónál érünk be, aminek a túlsó végén bekanyarodunk jobbra (Fő út – nem összekeverendő a balra menő Fő utcával…). A házak után lesz egy elágazás, ahol balra kanyarodunk egy széles, kavicsos úton (a térkép szerint piros és zöld jelzés). Az út az erdőben folytatódik, és egyenesen megy egészen addig, amíg Aszófő határában ki nem ér az országútra. Itt jobbra fordulva hamarosan beérünk a faluba. A kereszteződésnél jobbra fordulva lehet eljutni a templomhoz, balra pedig az út folytatódik Tihany felé. A 71-es főúthoz érve balra fordulunk, majd a zebránál átmegyünk az út túloldalára. A vasúti átjáró után nem sokkal befordulunk jobbra, majd balra, így a főúttal párhuzamosan haladunk. A falu végén visszamegyünk a főút mellé, a bicikliútra. Figyeljünk a biciklisekre! Amikor elérjük az úttól jobbra található templomromot, választhatunk, hogy átvágunk a mezőn (esős időben nem kellemes) vagy kis kerülővel a bicikliúton megyünk tovább. Akármelyiket is választjuk, az autóút mellett érünk be Tihanyba.

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Tihanyi Bencés Apátság |

Tihany

és között

A Bencés Apátság 950 év óta van a Tihanyi félszigeten. A templom, miként a régi templomok, a felkelő naphoz igazodik. Az évszázadok során pusztulás és újjáéledés többször osztályrésze volt. Az alapító király, I. András sírja becses emlékhelye a mai Magyarországnak.

részletek

Lóczy - Gejzír sétaút

Tihany

MEGKÖZELÍTÉS
Balatonfüredről a sűrűn közlekedő autóbusszal Tihany-hajóállomásra.

ÚTVONAL
Tihany-hajóállomás – Ciprián-forrás – Barátlakások – Óvár – Kis-erdő-tető (szélmarta sziklák) – Kilátás a Külső-tóra – Belső-tó – Aranyház – Kőtár – Gejzír-mező – Hévforráskúpok – Szarkádi-erdő – Csúcs-hegy – Sobri Jóska barlangja – Nyereg hegy – Apáti templomrom. A 81-es úton autóbusz-közlekedés van, de rövid sétával elérhető Aszófőn a vasútállomás.
Táv: 13 km Szint: 250 m
Jelzés: végig

NEHÉZSÉGI FOK
A túra nem nehéz, minden korosztálynak, egész évben ajánlható.

LÁTNIVALÓK
Lóczy Lajos Magyarországon az első tanösvényt itt alakította ki. Az Óvár tetejéről a tó és a Balaton látványa lenyűgöző. Az „ősmandulásban” meglepő alakú, szürke sziklák. Aranyház a legnagyobb sziklaképződmény, egykori gejzír forráskúp. Környékén egész gejzírmező. Értékük nemzetközi elismerését jelzi a 2003-ban kapott Európa-diploma. A félsziget legmagasabb pontja, a Csúcs-hegy (232 m), oldalában Sobri Jóska barlangja, mely után az ország egyik legszebb ösvényét találjuk, a Nyereg-hegyen és az Apáti-hegyen húzódó, keskeny, sziklás gerincen. A túra útvonala védett, több szakaszon fokozottan védett területen halad, vigyázzunk rá!

Felsőörs-Tihany kerékpártúra

Csopak

Túra hossza: 47 km
Nehézsége: közepes
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 537 m
Tájegység: Balaton-felvidék

A kerékpártúra Felsőörsön a Főutca, Rózsa utca kereszteződéséből indul. A fő utcán haladunk Északi irányba a piros kerékpáros jelzésen. Balra kanyarodva a Hóvirág utcán át hagyjuk el a települést. A piros kerékpáros jelzésen tovább haladva erdei utakon érjük el Lovast. Lovasról Aszófőig biciklizünk Paloznak, Csopak, Balatonfüred, érintésével a régi országúton. Ez lényegében párhuzamosan halad a 71-es úttal. Aszófőnél ráhajtunk a 71-es útra és Tihanyra kerekezünk. A településen utunk az apátság mellett visz el, majd meglátogatja a Belső-tavat, végül legurulunk a Révhez. Innen a félsziget keleti oldalán futó úton tekerünk tovább északi irányba, hogy ismét becsatlakozzunk a 71-es útba, illetve a mellette futó kerékpárútba. Balatonfüred, Csopak, Paloznak, településeken át érünk el Alsóörsre. A község elején felhajtunk a 71-es útra azon folytatjuk utunkat a Balatoni utcáig, amelyre rákanyarodva Lovasra kerekezünk. onnan már csak 3 km Felsőörs.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/veszprem-megye/felsoors-tihany-kerekpartura

Pápai Gyógy- és Termálfürdő

Pápa

2012-től az új gyógyászati épületben fogadja a Várkertfürdőbe gyógyulni érkező betegeket, vendégeket. A kívülről letisztult, egyszerűséget sugárzó kétszintes épület 1500 m2-en áll a gyógyászati szolgáltatásokat igénybe vevők rendelkezésére. Az épület földszintjén alakították ki az öltözőket, zuhanyzókat és egyéb kiszolgáló helyiségeket is. Az emeleti térben kaptak helyet a különböző kezelőegységek, így a masszázs, a parafangó, a sószoba, és itt zajlanak majd a tangentorkád-, galván-, glisson- és fizikoterápiás kezelések.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Ökofalu - Bokorligeti Alapítvány

Szentantalfa

A Bokorliget a Balaton északi partjától 5.5 km-re, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park közvetlen szomszédságában egy 25 hektáros földterület, a Hangyásalja, ahogy a szentantalfaiak nevezik. Gyönyörű panoráma van a tóra, erdő, patak, források, táborozási lehetőségek. Méregmentes, dús legelő, ökogazdálkodás, ökoturizmus. Ideális hely egy ökofalu számára, ahol az emberi összefogás, osztozás és kíváltságmentesség harmóniát teremthet emberrel, természettel egyaránt.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Nagyrécse

Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.

www.bfnp.hu

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Folly Arborétum

Badacsonyörs

Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens).

A sajátos történetű arborétumot dr. Folly Gyula pécsi orvos alakította ki a család szőlőbirtokainak szomszédságában: olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton temperáló klímáját. Külföldi, elsősorban nyugat-európai faiskolákból rendelte meg a növényeket, amelyeket több éven át előneveltek, és kosarakban szállítottak.

Az ültetéshez szükséges vizet a Balatonból szamárháton vitték fel a hegyre. Az első telepítés 0,4 ha területű volt. Az ültetést kerttervezés nem előzhette meg, hiszen a növények várható végleges méreteit az idegen területen senki sem ismerte.

Az alapító halála és az I. világháború megállította a folytatást, és a két világháború közötti időszakban a család tevékenysége az édesapa iránti tiszteletből fakadó növényápolásra és fenntartásra korlátozódott. 1950-ben az arborétum környékén lévő családi birtokot államosították. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a második generáció, dr. Folly Gyula közgazdász saját költségén állami területekre ültetett növényeket, és természetesen ápolta is azokat. Dr. Folly Gyula 1979-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe 5 ha-ra nőtt. 1978-ban szigorúan védetté (illetve később fokozottan védetté) nyilvánították az arborétumot a Kisörsi-heggyel együtt, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet részeként.

A rendszerváltás után természetesen a család szerette volna kárpótlási jegyért visszavásárolni a családtól ellopott birtokot, de az állam arra való hivatkozással, hogy mekkora értéket képvisel a család által önszorgalomból 40 éven keresztül fenntartott és fejlesztett arborétum, erre nem adott lehetőséget. Így 1995-ben hosszú egyeztetések után végül Folly Gyula agrármérnök készpénzért visszavásárolhatta az arborétumi területeket.

A 2011-ben bekövetkezett halála után leánya, dr. Folly Réka irányításával folytatódik a már negyedik generációs családi tradíció. Tapolca önkormányzatával összefogva 106 millió forintos vissza nem térítendő úniós támogatással látványos fejlesztések valósulhattak meg (kilátó, játszótér, stb.) 2014-ben. Az ugyancsak közel másfél évszázados családi hagyományok hűen a borászat is emelt szinten van jelen az arborétumban. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges.

Nyitva tartás minden nap, évszaknak megfelelő időpontokban (részletek a honlapon).

Úrkúti-őskarszt

Úrkút

A 20. század elején 1917-ben bányamunkálatokat kezdtek meg Úrkút Csárda-hegyi területén. Először csak kutató és feltárómunkálatok folytak, majd 1920-tól megkezdődött a mangánérc bányászása. A külszíni fejtés során kézi műveléssel fejtették le a területet, így érintetlen állapotban maradt meg a jura kori mészkőalap.A területen 1930-ig folytatták a munkálatokat, majd az ötvenes évek elején a helyet természetvédelmi területté nyilvánították. A különböző karsztformák, és a valaha élt tengeri élőlények, csigák és kagylók megkövesedett maradványai egyedülálló értéket adnak a helynek. A tengeri liliomok, ammoniták, kardlábúak, szivacstűk, krinoideák, gostropodák, brachiopodák maradványai a 150 millió évvel ezelőtti állapotokat hirdetik.A terület valaha az afrikai lemezhez tartozott, és a felhalmozódott mangánércre sok millió éven át rakódott tengeri üledék.A jura kori mészkő a kréta korban kiemelkedve, a trópusi klíma hatására kezdett karsztosodni. A földtörténeti középkorban, a tenger mélyén keletkezett karsztos töbrökben fellelhető mangánérc kibányászása után fennmaradó kőzetvilág egész Európában egyedülálló.A különféle színekben pom- pázó mészkőcsoportok Úrkút környékének legjobb látványosságává teszik a területet. A túrázók szeme elé táruló mély gödrök, sziklatornyok, kúp és toronykarsztok egyedülálló élményt adnak.

Kulturális örökség

Paloznaki tájház |

Paloznak

és között

A falu központjában álló épület a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos kőből épült nádfedeles tornácos épület. Belsejében a népi eszközöket, a XX. század elejének Balaton-felvidéki paraszti világát felidéző kiállítás látható. A házhoz tartózó borospincében a borászat és a szőlőművelés eszközei tekinthetők meg. Az udvarban nyaranta kézműves foglalkozásokat, hangversenyeket, főzőversenyeket tartanak.

részletek

Nagyvázsonyi vár

Nagyvázsony

Nagyvázsony a nevét az első birtokosáról a Vázsony nemzetségtől kapta, melynek első ismert tagja Ákos, a megye főispánja, bánja, majd a királyné udvarbírája lett. A Vezsenyi nemzetség kihaltával a királyra visszaszállt Vázsonykő várát birtokaival együtt hű vitézének, Kinizsi Pálnak adta 1472-ben. Vázsonykő várának építési ideje a XIV. század végére, XV. század elejére tehető. A vár 22 évig mondhatta urának Kinizsit. Ez a két évtized nemcsak a vár, hanem a Környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette. A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek, ennek három értékes műemlék: az átépített vár, a Pális kolostor és a falu plébániatemploma őrzi nyomát. Öregtorony A vár négyszögletű öregtornya magán viseli a középkor jellegét s a Dunántúl egyik legépebben maradt későgótikus lakótornya. Öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építtető családnak. A torony eredetileg 25 m magas volt. 10-12 m-es, négyzetes alaprajzú tömbje ma 30 m magasságot ér el. A falak alul 2-2,5 m vastagok, felfelé fokozatosan vékonyodnak, legfelül alig haladják meg az 1 m-t. Barbakán A kaputorony vagy barbakán patkó alakú, kétemeletes magasságú építmény a vár legerősebb pontja volt. A három szinten kiképzett lőrésekből tüzelhettek a védők és biztosították a vár keleti-északi oldalának a védelmét. Az első emeleti lőrések mellett vezet végig a zsindellyel fedett gyilokjáró (sétáló). Belső udvar A lakóhelyiségek körül 4-5 m szélességű, többszintű, körben futó védőfolyosó húzódott. Falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az épülettömb négy sarkán lévő kerek őrtoronyból lehetett tüzelni a várárokba bejutottakra. A várárokban található az a bővízű forrás, melynek vize ma is a farkasvermet - egyetlen ilyen hazánkban - és a belső udvar víztárolóját táplálja.

Kájel Csipkeház

Balatonendréd

Kájel Csipkeház Balatonendréden a múlt században nem volt hagyománya a csipkeverésnek. 1908-ban Kájel Endre református lelkész szervezte meg az első csipketanfolyamot Schwarz Erzsébet tanítónő szakmai irányításával. A trianoni békekötés után (1920.) az elcsatolt területekről Magyarországra jövő tanítónők számára szervezett csipketanfolyamot, akik azután a később megszervezett csipketelepeken továbbadták az endrédi csipke készítésének tudományát, ez a faluban élő lányoknak és asszonyoknak jelentős munka, és pénzkereseti lehetőség volt. Kájel Endre szervezése nyomán kb. 30-ra tehető a megvalósult csipketelepek száma az ország különböző pontjain. Kezdetben végcsipkéket készítettek, mintakönyv szerinti megrendelésre, melyek az akkori kor fehérnemű, asztalnemű és ágynemű díszítésének igényét elégítették ki, belföldi és külföldi piacokon egyaránt keresett volt. Később Kájel Endréné, Koroknai Zsófia nemcsak mintákat tervezett, hanem a kivitelezésének színvonala felett is szigorúan őrködöt az elkészített és behozott csipkék átvételénél. A tervezés folyamán a megrendelők igényei szerint alakította, kicsinyítette vagy nagyította a mintákat. Az Endréden készült csipkék mintája és anyaga igen változatos volt. Vékony, 150-180-as fonalból a finom fehérneműkhöz, vastagabb lenfonálból az asztalneműhöz ágyneműhöz készült szél- és betétcsipke. A gyárilag készült csipke megjelenésével a vert csipke iránti kereslet megszűnt, így a lakások díszítésre szolgáló különböző méretű terítők és ruhadíszek (pl. gallér) tervezése és készítése maradt csak fenn. A 150 éve, eredeti stílusban épült Kájel Csipkeházban bemutatásra kerül a családi gyűjteményt képező több mint 100 vert csipke, melyek tervezése és kivitelezése a család nevéhez fűződik.

Czefernekné Tenk Bernadett, Lószőrékszer készítő

Veszprém

1994 júniusában találkoztam először lószőrből készült ékszerekkel a Veszprém megyei Népművészeti Egyesület által szervezett tanfolyamon. Első pillantásra beleszerettem ezekbe az aprólékosan megfont ékszerekbe.

Minden elkészült ékszerbe igyekszem megjeleníteni a régi hagyományos formákat, időnként egy kicsit másképp, más köntösben. Szívesen mutatom meg az ékszerkészítést ifjú leendő művészpalántáknak, vásáron mesterség-bemutató keretében, szakkörön vagy tanfolyamokon.

Munkáimmal szerepeltem kiállításokon Veszprémben, Nagykátán, Magyarpolányban, Budapesten, Debrecenben stb.,

külföldön Finnországban és Svájcban.




Leíratkozás