Vértesi Natúrpark

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Alföldi jellegű láprétek, száraz füves puszták tavaszi virágtengerekkel, mediterrán és magashegyi klímát jelző növénytársulások együttes jelenléte, vadregényes tájak, erdők mélyén megbúvó történelmi emlékek: ez mind a Vértes, a változatosság egyedülálló világa. Mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy országunk egy pontján – valóságos szabadtéri élő múzeumként – minden érték és szépség megtalálható legyen, amit a Természet alkotott.
A Vértesi Natúrpark 2005. október 27-én jött létre a Vértes környékének megőrzése és idegenforgalmi fejlesztése érdekében. A térség önkormányzatai az országban elsőként ismerték fel a rendszerváltás utáni új feladatköröket és az önkormányzati és természetvédelmi törvény nyújtotta lehetőségeket, ennek eredményeként 1993. augusztus 20-án írták alá az első olyan dokumentumot, mely az alapja lett az azóta is tartó térségi együttműködésének. Ez az összefogás vezetett el az ország első hivatalos formában kihirdetett natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a megalakításához.
A Vértesi Natúrpark a legnagyobb és leghosszabb ideje együttműködő szerveződés a térségünkben, melyben két megye 17 önkormányzatán (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly) kívül a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a Pro Vértes Közalapítvánnyal a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztés céljából.
A Natúrpark összterülete 35836 ha, melynek több, mint 80%- a Magyar Állam és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonában van. A területek 68%-a áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Az országos jelentőségű védett természeti terület mellett hasonló nagyságrendű a helyi jelentőségű védett természeti terület, ami bizonyítja, hogy a helyi lakosság a természetvédelem ügyét fontosnak tartja.
A Natúrpark Program fontos eleme a közcélúság, a közérdekűség, a helyi lakosság széles körének érintettsége. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és a természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Mindazok, akik a Natúrparkban együttműködő partnerként részt vesznek, a természetvédelem érdekeit is szolgálják, hiszen közvetlen gazdasági érdekük és a természetvédelem érdekei ebben az esetben közel azonosak lehetnek. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természeti- és kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi.
A népi bölcselet azt mondja, hogy aki fát ültet, az bízik a jövőben. A gazda, aki diófát ültet, az erdész, aki erdőt telepít, a vadász, aki vadat nevel, az ember, aki családot alapít, mindannyian a jövő érdekében cselekszenek.

„Azért, hogy ne felejtsd el, milyen szín a zöld…
Azért, hogy nézhető legyen a táj körülöttünk…
Azért, hogy levegőt lélegezhessünk…
Azért, hogy kis időre árnyékba mehessünk,
és ott az arcunkat fölfelé emeljük..
Azért, hogy minden élőnek teret engedjünk…
…………legyen neked is egy fád!”
(Székely Sándor)

Aktív turizmus

Kamalduli Remeteség épületcsoportja |

Oroszlány - Majkpuszta

és között

A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok - a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény - egészíti ki.

részletek

A Velencei-hegységből a Vértesbe

Pátka

MEGKÖZELÍTÉS
Vasúton és közúton is egyaránt könnyen elérhető.

ÚTVONAL
1. nap: Székesfehérvár – Pákozd – turistaúton az Ingókövekig, majd – Pátka – Fornapuszta – Csákvár Táv: kb. 35 km
2 . nap: Csákvár és környéke (Csikvarsai-rét – Csákvár kastély – Haraszt-hegyi Tanösvény) Táv: 20 km
3. nap: Csákvár – Gánt – Zámoly – Székesfehérvár Táv: 34 km

NEHÉZSÉGI FOK
Ajánlott minden korosztálynak, családosoknak is tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Székesfehérvár: Több mint fél évezreden át koronázó város volt. Országalma: a koronázó város szimbóluma. Szent István Király Múzeum, Középkori Romkert: nemzeti emlékhely, Bory Vár, Aranybulla-emlékmű
Pákozd: Községi 1848-as Emlékmű, római (Szent József) katolikus templom, református templom: barokk stílusú, pákozdi Ingókövek: Oroszlánszikla, Pogánykő, Kocka
Pátka: a Zámolyi-medencében található, római-kori kőgát, Kossuth utcai parasztház, római katolikus templom, egykori Ivánka-kúria, Pátkai-víztároló.
Csákvár: a Vértes fővárosaként emlegetik. Csákvár legjellemzőbb épülete az Esterházykastély (barokk, 1823), Török-torony (Vadász-kápolna), amely ma Szent Ferenc ökumenikus kápolna néven kedvelt kirándulóhely, Geszner-ház, a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontja. Fornapuszta, amely a Vértesi Natúrpark Mintagazdasága, Természetgazdálkodási Tanyaközpontja – vezetéssel, Vidrafű Tanösvény – vezetéssel, Vértes Helytörténeti Múzeum – Kossuth utca 2., Fazekas emlékház – Petőfi utca 8., Fazekasház – Szabadság tér 3., Báraczházi-barlang, Haraszt-hegyi Tanösvény.
Gánt: az 1926-ban nyitott bauxitbányájáról vált ismertté. Balás Jenő Bauxit Bányászati Múzeum (Gánt–Bányatelep), Földtani tanösvény (Gánt–Bányatelep).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Vértesi 8-as túra

Csákberény

Túra hossza: 85 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: enyhe hegyvidék, aszfalt
Szint emelkedés: 1162 m
Tájegység: Vértes

A gyönyörű, és turisztikailag egyáltalán nem lerohant Vértest járjuk be, túlnyomó részt erdészeti aszfalt utakon, kisebb részben mérsékelt forgalmú országutakon. A Vértes alacsony, barátságos, emberléptékű hegység, az útvonal nem vezet magasra (max. 420 m), de vannak rövid kaptatók. Az összes szintemelkedés 1116 m. Ám aki – például gyerekekkel – csak a könnyű első részét teszi meg, a Birkacsárdától Vérteskozmáig és vissza, annak is maradandó élmény!
Az erdészeti utakon vigyázat: favágó munka, gép- és járműmozgás, sárfelhordás, az úton fűrészpor és fatörmelék lehetséges!

Keskeny kerekű versenybringával is járható, bár az útminőség vegyes.
Van esély vadakkal (szarvas) találkozni.

Az 1-es országút 44-es kilométerkövéhez közeli (Tatabányától nem messze) Birkacsárda parkolójából indulunk, Budapest felé. Az 1-esen elvben tilos kerékpározni, de kicsi a forgalom, széles az út, és csak 1 km-t megyünk, ott jobbra betérünk az erdészeti útra (sorompó). Változatosan kanyarog, enyhe emelkedésekkel és lejtőkkel, könnyű rész Vérteskozmáig (15 km). Közben két helyen kell figyelni: 11 km-nél ne térjünk le balra, hanem a szembeötlően fő irányt kövessük, a hosszú egyenes után pedig ne térjünk le a kis vaskorlátos hídnál jobbra – arra majd a túra vége felé megyünk. Vérteskozmánál, Delta-elágazással, kijutunk a zsákfalu országútjára (érdemes jobbra bemenni az egyöntetű képű, szép faluba, a templomnál nyomós kút), azon balra. Húzós kaptató után gyors lejtők visznek ki a Csávár-Oroszlány országútra. Azon balra, de csak 1 km-t, ott derékszögben jobbra Gánt felé. Vadonatúj, sima aszfalton nagy lejtőzés! Gánton jó vendéglő, vízvételi lehetőség. Tovább az országút enyhe lejtőjén egy körforgalomig, ott jobbra, Csákberény felé (bal felé, Csákváron és Száron át lerövidíthető a túra). Mielőtt elérnénk Csákberényt, egy balkanyarnál jobbra rátérünk az erdészeti aszfaltútra. Egy rövid emelkedő és lejtő után a Horog-völgyben kaptatunk fel a Pátrácoshoz. Ott balra elmegy egy zsákutca, mi viszont egyenesen lefelé indulunk – jó lejtő, de néhol kátyús, dobós! Jobb kéz felől az első kis aszfaltút zsákutca (amúgy egy kis bányatóhoz visz, pihenőhelynek megfelel), a másodikra viszont ráfordulunk jobbra (bal felé Pusztavámra jutnánk). Utunk kanyarogva vezet nagyjából ÉK irányban, az egy-két betorkollásnál adja magát az egyenes fővonal. Ismét kijutunk az Oroszlány-Csákvár országútra, azon Kőhányást elhagyva balra befordulunk Vérteskozma felé, ahol nemrég jöttünk. A falu előtt jobbra a sorompónál az erdészeti útra (zöld túrajel), azon néhány kanyar és egy lejtős egyenes után jön a vaskorlátos kis híd balról – most arra megyünk. Kaptató az Ebijesztő-tetőre, majd lejtő. Balról lesz a Mátyás-kút, a vértes kevés forrásának egyike – kulacstöltés! Idővel kijutunk egy aszfaltos útra, azon jobbra Tatabányára, és azt az irányt nagyjából tartva a város szélében elnavigálunk az 1-es útig. Most már csak azt kell követni – sunyi emelkedőn vissza a Birkacsárdáig. Az útvonal nagy része árnyas.
Vízvételi, frissítési lehetőség csak Vérteskozmán, Gánton, és a Mátyás kútnál van.

Javasolt segédlet: A Vértes turistatérképe, 1:40 000, Cartographia.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/komarom-esztergom-megye/vertesi-8-as-tura

Agárdi Gyógy- és Termálfürdő

Gárdony

Fejér megye legjelentősebb, legkedveltebb, és a Velencei-tó térségének egyetlen gyógy- és élményfürdője. Az egyedülálló természeti környezetben elhelyezkedő fürdő egész évben várja a gyógyulást, regenerálódást kereső vendégeket, és a kikapcsolódni vágyó családokat. A fürdő a 2007-ben véghez vitt fejlesztés eredményeként európai színvonalú fürdőkomplexummá vált, új elemekkel, kibővített szolgáltatásokkal gazdagodott. A Velencei-tó déli partján, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő 1000 méter mélyről érkező 55 C0-os gyógyvize, természetes gyógyerejénél fogva kiválóan alkalmas a mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek gyógyítására.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Pátkai Ökotanya

Pátka

Pátka egy kis falu a Vértes lábánál, Székesfehérvártól északra 13 km-re helyezkedik el, itt található a pátkai ökotanya. A gazdaság leginkább bio-gyümölcstermesztéssel foglalkozik, amelyet nagy gonddal művelnek, a pátkai domboldal sok-sok ezer meggyfával, barackfával, szilvafával lett betelepítve az évek során. A gazdák különösképp büszkék barackjaikra, három különböző fajtát termesztenek, amelyek minden formájukban nagyszerű élvezetet nyújtanak. Az ökotanya nagy szeretettel vár mindenkit "szedd magad" programjával, ahol nemcsak gyümölcsöt, hanem abból készült lekvárt és pálinkát is vásárolhatnak a tanyán megforduló vendégek. A gyümölcsök mellett állattartás is folyik az ökotanyán, eleinte kedvtelésből, majd felelősségteljes elhivatottságból gyűjtötték a magyar őshonos állatokat. Rackák, szőke mangalicák, szamarak, birkák, kecskék és lovak is a tanya lakói, de tyúkok és ludak is megtalálhatóak itt. . Az ökotanya minden érdeklődőt vár Pátkán, ahol a gazdák szívesen osztoznak az itt megtermett, nagyszerű javakban!

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Alcsútdoboz

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Alcsúti Arborétum

Alcsútdoboz

Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának. A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban. A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély Pollach Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbrunni kertépítőmesterrel Tost Károllyal terveztette. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki. A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház. Az Alcsúti Arborétum növényzete a XIX. századi növénytelepítés eredményeként egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs,- juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. Egyedülálló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.Minden évszakban kellemes időtöltés az arborétumban a madárdaltól hangos, hatalmas fákkal szegélyezett, kényelmes sétautakon az egykori főhercegi kertet bejárni. Az arborétum minden évszakban más-más arculatát mutatja, a kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban. A mediterrán hóvirágoknak különféle fajtái nyújtanak látványosságot az ide látogatók számára. Szentivánéj környékén, június hónapban egyedi látványosság a Szentjánosbogártánc. Különleges esti sétában lehet részük az ide látogatóknak, miközben ezernyi fénylő zöld lámpásként repkedve nyújtanak látványosságot bevilágítva az arborétumot.

Bauxitbánya

Gánt

Gánt település a Vértesben található Budapesttől 65 kilométerre. Leggyorsabban az M1-es autópályán Bicske/Óbarok lehajtóig, majd onnan jobbra Óbarok irányába, majd balra Felcsút irányába még a település előtt jobbra Bodmér - Vértesboglár - Csákvár - Gánt útvonalat kövessük. Tömegközlekedést választva vonattal Székesfehérvárra, majd onnan busszal közelíthető meg legegyszerűbben a falucska. A településen áthaladva Gánt külterületén talájuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A településen áthaladva Gánt külterületén találjuk meg a Bauxitföldtani Parkot. Amit senki nem hagyhat ki, az a rekultivált bauxitbányák látványa. A színek olyan tobzódását találja, ami igazán felejthetetlen élménnyé teszi a kirándulást. Az uralkodó szín mindig a téglavörös, de sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete kombinációkat láthatunk. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg, ez hematitból áll. Ha a látvány kevés, gyűjthetünk igen jó állapotú kb. 20 millió éves tengeri csigákat, és ha jó a szemünk, találhatunk gipszkristályokat is. Az őskarszt olyan karsztos képződmény, mely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza, és jellegzetes geomorfológiai formáit a fiatalabb, tehát később kialakult képződmények betakarták, megvédve a teljes lepusztulástól. Ezt aztán a bányaművelés során letakarították, és így került napvilágra az egykori karsztos képződmény, bár van rá példa, hogy máshol természetes úton, eróziós hatásokra is felszínre kerültek ezek az ősi formák. A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, melyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg, és a német hadiipari repülőgépgyártás céljára használtak fel, hiszen a franciáktól nem kaptak több bauxitot. Mivel az 1920-30-as években még kézi fejtéssel folyt a termelés, ezért e sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket és többletköltséget jelentett volna, s így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formakincsek maradványait. A mészkőszikla körül agyaggal keveredett bauxitot láthatunk, melyet szintén otthagytak, mert a kor technológiai fejlettségének fokán ebből már nem tudták gazdaságosan kinyerni az alumíniumot. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek is a vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres, vagy sárgásszürke, a mészkő is egészen világos fehéres szürke. A vas és a mangán sem csupán felületi szennyeződést okozott a mészkőben, hanem az évmilliók során átitatva (impregnálva) a kőzetet, több méteres vastagságban színezte azt meg. A mészkő felületén szép karsztos oldásformák láthatók. A bánya területén lehet sétálni. Esős időben nehezen járható. Belépődíj nincs a bánya területére, csak a múzeumba. De ez utóbbit ki lehet hagyni. Az út mindkét oldalán érdemes körülnézni és megmászni a marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombokat. A bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás is a bányászati eszközökről és technológiákról.

Kulturális örökség

Német Nemzetiségi Tájház |

Újbarok

és között

Az újbarki Német Nemzetiségi Tájház a település sváb lakosságának használati tárgyait, emlékeit őrzi egy berendezett szoba és konyha segítségével. A ruházatot sváb népviseletbe öltöztetett babákon tekinthetjük meg, a használati tárgyak többsége megfogható. A második szobában közösségi helyiség kialakítása van folyamatban, mely a Német Kisebbségi Önkormányzat támogatásával jöhet létre. A tájház udvarán és kertjében a települési és kisebbségi önkormányzat tart rendezvényeket az egész év folyamán. Egy mindkét önkormányzat által közösen benyújtott pályázat nyomán 2012-ben megújul a tájház udvara, kerítése, felújításra kerülnek a nyílászárók, parkosításra kerül sor. A kiállítási anyag folyamatosan bővül, digitalizálásra kerülnek a fotók, melyek feldolgozása most kezdődött.

részletek

Csákvári vár

Csákvár

Oroszlánytól délkeletre, Csákvártól északnyugatra, a Kőhányás-puszta közelében, a Vértes hegység erdejében, Kőhányáspuszta és Vértesszentkereszt közt található, egy bokrokkal benőtt 207 méter magas hegy csúcsán az Oroszlánkő várának romjai más néven a Csákvár, Csáki vár. A felszínen látható falmaradványokból a vár alaprajzát nem lehet megállapítani. Anonymus szerint a vár építője Szabolcs vezér unokája Csák volt, mert mint írja: “Árpád vezér pedig innen (ti. Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyben Szabolcs unokája, Csák sok idő múltán várat emelt.” Amíg a vár állt, a Csák nemzetség birtoka volt. A hagyomány szerint 1038-ban Béla herceg, a későbbi I. Béla királyt, Csák fia György innen kísérte Lengyelországba. 1188-ban III. Béla által győri püspökké kinevezett Csák Ugrin birtoka lett, aki itt is halt meg 1204-ben. Csák Máténak a rozgonyi csatában történt veresége után, az ismeretlen körülmények között és idővel rommá lett vár a király birtokába került. Volt a Rozgonyiaké, majd a Török családé. Még a török időkben is védelmi szerepet töltött be, végül a geszetesi vár tartozéka lett. A vár lassan az alapjáig elpusztult. A tatárjárás előtt feltehetően megerősített menedékhely volt, de utána kővárat építettek itt, és a Kompolti család erős lovagvára lett. Később lerombolták a törökök, csak maradványaira bukkanhatunk.

Óvodamúzeum

Martonvásár

Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.

Fazekas Emlékház

Csákvár

Ikerszilke, tarkedli-sütő, totyafazék, csalikancsó. Mit rejtenek ezek a fogalmak? Járjon utána egy több mint 250 éves, nádtetős parasztházban, ahol generációkon keresztül fazekas mesterek éltek és alkottak. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy házát átadja Csákvár község tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább.
2014-ben, az épületben kialakításra kerűlt, egy élő fazekasműhely, amelyben a múzeumi látogatás után megtekintheti, hogy készűlnek a különféle edények. A bátrabbak ki is próbálhatják és átélhetik a korongozás örömét.

Elérhetőségek:
8083 Csákvár, Petőfi u. 8.
06 30 5273970 Ujcz Ágnes
ujczagi@gmail.com
Honlap: ujczagi.com

Belépőjegy árak:
teljesárú: 320 Ft
kedvezményes:160 Ft
Bemutató megtekintése, vagy foglalkozás:
6500 Ft/20 főig /óra
20 fő felett, 325 Ft /fő /óra

Nyitva
Hétfő         zárva
Kedd         9-12 14-17
Szerda      9-12 14-17
Csütörtök 9-12 14-17
Péntek      9-12 14-17
Szombat 9-12 14-17
Vasárnap zárva

Előzetes megbeszélés alapján egyéb időpontban is várom a kedves látogatókat.




Leíratkozás