Az Írottkő Natúrpark a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye északnyugati részén, helyezkedik el. Nevét a Dunántúl legmagasabb pontjáról, a magyar-osztrák határon található 882 méter magas Írottkő hegycsúcsról kapta. A natúrpark területe teljes egészében az Alpokalja nagytájon található, melyen belül lefedi a Kőszegi-hegység magyar oldalának egészét és a Vasi-dombvidék kisebb részét.
A natúrpark jelentős természeti értékekkel, történelmi, kulturális örökséggel rendelkező tájegység, amely 15 település teljes közigazgatási határát foglalja magába: Kőszeg, Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok, Horvátzsidány, Peresznye, Kiszsidány, Ólmod, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Nemescsó, Kőszegpaty valamint Pusztacsó.
A terület a Gyöngyös patak vízgyűjtője, mely a Rábába szállítja annak vizeit. Jelentősebb patakjai a Hármas-patak, a Szerdahelyi-patak és az Aranypatak.
Felszínalaktanára a hegyvidéki és a dombvidéki formák túlsúlya jellemző: a Kőszegi-hegység 500-800 m közötti főgerincéről meredek falú völgyek futnak le a Gyöngyös 220-260 m magasságú síkjára, melyet a hegység előterében 280-300 m magas dombok szegélyeznek.
A natúrpark területe az Alpokalja éghajlati körzetébe tartozik. A tél általában enyhe, a nyár azonban hűvös, ennek köszönhetően hazánk területén itt a legkisebb a hőmérséklet évi közepes ingása. A csapadék évi mennyisége 700 és 900 mm körül alakul. A tél viszonylag havas, későn tavaszodik és a nyár is csapadékos. A jelentős magasságkülönbségeknek köszönhetően a natúrpark területének hegyvidéki része a csapadékosabb, míg a gyöngyös-völgye jobban kitett a hőmérséklet szélsőségeinek.
A natúrpark területének 50%-a természeti terület, 25%-a Natura 2000 terület, amely azonban 90%-os területi átfedést mutat a védett természeti területekkel.

Aktív turizmus

Győri bazilika   |  
és között

A győri bazilika a győri római katolikus egyházmegye székesegyháza, Győr legősibb részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvőKáptalandombon található a Püspökvárral szemben. A Püspökvár mellett Győr legősibb és legjelentősebb műemléke. Itt őrzik Magyarországegyik kiemelkedően fontos nemzeti ereklyéjét, a Szent László hermát. A keleti tájolású háromhajós bazilika klasszicista homlokzatán nagyméretű félköríves ablakok találhatók, felül timpanon, sarkain vázák, mögötte a torony copf sisakjával. A főbejárat bronzkapuját Schima Bandi, győri iparművész készítette 1938-ban. A bazilika északi és déli oldalán vörösmárvány kapuzatok láthatók, 1774-ben készültek. Az oldalhajók gótikus pillérei közt jól kivehetők a gótikus ablakkeretek. Déli oldalához gótikus kápolna, a Héderváry-kápolna csatlakozik. A nyugati A bazilika belső tere, melyet két oszlopsor választ szét három hajóra impozáns látványt nyújt. A belső térkiképzés a 17. századi átalakítást tükrözi. A négyszögletes oszlopok gótikus pilléreket rejtenek magukban, ezeken nyugszik mindhárom hajó fiókos dongaboltozata. A szentély boltozatán Maulbertsch 1772-ben készült mennyezetfestményén a magyar szentek hódolata látható. A mennyezet hat fiókboltozatának falsíkján a képek ó- és újtestamentumi témákat ábrázolnak. Az oszlopokkal keretezett főoltárépítményt Hefele Menyhért tervezte, az oltárkép Maulbertsch munkája, Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltár két oldalán és a szentély stallumai feletti nyílásokban aranyozott barokk szobrok állnak. Kétoldalt kanonoki stallumok húzódnak, faragott, aranyozott díszítéssel, a 18. század második feléből származnak. A bal oldalon levő püspöki trón kárpitja Mária Terézia számára készült, a trónt Zichy püspök vásárolta meg. Felette a székesegyház alapítását ábrázoló grisaille látható,a szemben lévő falon pedig Szent László vízfakasztó jelenete. A hajó mennyezetén lévő freskó, mely Krisztus színeváltozását ábrázolja Maulbertsch legnagyobb alkotása. A szentélyt a hajótól elválasztó márványkorlát végeinél két domborműves fekete oltár van. Értékes és ritka műalkotások, a barokk művészet kiváló példányai. A copf márvány szószéknek díszes feljárója és barokkos hangvetője figyelemre méltó. A hajóban szépen faragott rokokó tölgyfa padok sorakoznak. A belső teret harmonikusan zárja le a kórus, aranyozott faragványokkal keretezett orgonaszekrényét angyalok díszítik. Az északi mellékhajó legfőbb látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Vérrel Könnyező Szűz Mária Kép. A szentély jobb oldalán két mellékoltár van, Szent Anna és a Három királyok tiszteletére. A szentély jelenlegi zárófala mögött van a román kori apszis korabeli falfestményével. A déli mellékhajó két pompás mennyezetképe közül az egyik Maulbertsch műve, a másik valószínűleg egyik tanítványáé. Az oltárok Hefele Menyhért tervei alapján készültek. Az oszlopos kiképzésű főoltár Szent István vértanú megkövezését ábrázolja, valószínűleg Paul Troger alkotása. A bal oldali két mellékoltár Szent Józsefé és a a Fájdalmas Szűzé. A szentélyrész déli falán látható Maulbertsch-kép Krisztust ábrázolja a kereszten. Itt van még egy művészi kiképzésű keresztelőmedence. A hajót Mattioni Eszter stációképei díszítik. A déli mellékhajóból juthatunk az 1404-ben épült gótikus Héderváry-kápolnába. A színes ablakokat Árkainé Sztéhlo Lili készítette. Itt őrzik hazánk legértékesebb ötvösművészeti remekét, egyben kiemelkedően fontos nemzeti ereklyénket a Szent László hermát. Az aranyozott ezüstből készült fejrészt III. Béla idején Dénes mester készítette. A hermát a 14. században restaurálták, ekkor a régi mellrészt megnagyobbították és sodronyzománcúvá alakították. 1600-ban Prágában készült a mai hengernyak, és itt illesztették rá a nyakgyűrűt erősítésül. Az eredeti négyágú gótikus koronát is ekkor alakították a mai tízágúra, melyet cseh gránátok, színtelen kvarc és üveg díszítenek. A herma nyakában függő ezüst kürt a 15. századból származik. A Héderváry-kápolnában van Győr vértanú püspökének Apor Vilmosnak a sírja is. A székesegyház északi oldalához két sekrestye csatlakozik. A külső sekrestye egyszerűnek tűnő berendezése közt több értékes darab van. A belső sekrestye a kanonokoké, faragott aranyozott bútorzata a 18. század második felében készült. Itt van a Bazilika kincstára. A kincstár legértékesebb darabjai: 15. századi sodronyzománc díszítésű kelyhek, középkori szentségmutatók, II. Rákóczi Ferenc ezüst kötésű imakönyve, 14. századi elefántcsont triptichonszárny, Bornemissza Pál erdélyi püspök igazgyöngyökkel kivarrt, drágakövekkel díszített infulája 1550-ből, Mátyás király által adományozott 15. századi firenzei miseruha. A székesegyház északi falában kívül befalazott római kori kövek találhatók, az északi bejárattól keletre lévő pillérbe építették be a híres Victoria-oltárt. Felette a székesegyház történetére vonatkozó bronz dombormű látható, alatta vésett évszám: 1466, mely a templom gótikus átalakítási munkálatainak kezdetét jelenti.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Felpéci Tájház és Falumúzeum   |  
és között
A Felpéci Tájház a Sokoróalja jellegzetes épülete, melyben a XX. század elejének megfelelően berendezett enteriőr mutatja be, hogyan éltek őseink, mivel foglalkozhattak? A közérdekű muzeális kiállítóhelyként bejegyzett épület 2006-tól kiegészült egy új résszel, melyben foglalkoztató, vizes blokk található, valamint 6-8 személy résézre szállás is biztosítható. Oztálykirándulás helyszínéül is kiváló. Megbeszélés szerint tartható itt foglalkozás 25-30 fő részére. Munkahelyi vagy alkotó közösségek részére alkalmas helyszín a nyugodt együttlétre, tartalmas kikapcsolódásra.
A természetvédelmi terület élővilága feledhetetlen élményt nyújt. A sokorói dombok oldalán termő szőlőből készült borokat a helyi gazdáknál vagy a domboldalon található pincékben lehet kóstolgatni, de a honismereti órán, a diákok által "taposott" szőlőből készült "Tájházi Biankát" a tájházi program keretében is megkóstolhatja az idelátogató.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!