Hét Patak Gyöngye Natúrpark

Információk
Értékelések

Hét Patak Gyöngye Natúrpark | Natúrparkok

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

A Hét Patak Gyöngye Natúrpark létesítésének célja – többek között – közös fejlesztési, intézkedési koncepciók kidolgozása, a tagtelepülések környezetének javítását célzó beruházások megvalósítása, infrastruktúra fejlesztés a helyi kezdeményezések támogatásával, a szelíd turizmus feltételeinek megteremtése, fejlesztése és a lakosság környezettudatosságának növelése.

A Hét Patak Gyöngye Natúrpark 8 település közigazgatási területét foglalja magában, kiterjedése több mint tízezer hektár. A natúrparkhoz csatlakozó települések: Alsómocsolád, Ág, Csikóstőttős, Gerényes, Kárász, Kisvaszar, Köblény és Szalatnak.
A natúrpark működésével hozzájárul a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, melybe beletartozik a mezőgazdaság, a kézművesség, és a turisztikai szolgáltatások kialakítása, összehangolása, fejlesztése, a falumegújítás és területi tervezés, a nevelés, képzés, információ átadás és kísérleti projektek megvalósítása.

Aktív turizmus

Kaposszentjakabi bencés apátság |

Kaposvár

és között

A kaposszentjakabi bencés apátság egy védett műemlék, mely az egykori Győr nemzetség monostorának romjaiból áll, Kaposvárontalálható. A monostort egy 1432-ben íródott, másolatban megmaradt oklevél szerint 1061-ben alapították. Az alapító oklevél szerint Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán 1061-ben bencés monostort alapított a Szent Jakab-hegyen. Itt már korábban is állt egy templom, mely erre az időre már romos volt. Ennek helyén építették fel az új templomot, melynek felszentelésén 1067-benSalamon király és Géza herceg is részt vett. A monostor román stílusban épült. A későbbi átépítések során gótikus elemekkel bővült. Az épületegyüttes feltárását 1960–1966 között Nagy Emese végezte. A kolostorépület műemlékvédelmi helyreállítása 1972-ben befejeződött be, azóta féltetős épület védi. Innen kerültek elő Somogy megye legkorábbi, 11. századi kőfaragványai (díszes oszlopfejezetek és lábazatok). A rom jelenleg az Együd Árpád Városi Művelődési Központ kezelésében áll. A terület 2001-es rendezése óta Kaposvár történelmi emlékhelyéül szolgál. Jelenleg nemcsak múzeumként, hanem kulturális központként működik: színházi esteket, kiállításokat, alkotótáborokat rendeznek itt.

részletek

Somogy megyei barangolások

Kaposmérő

3 NAPOS KÖNNYÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna –E7
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

2. nap: Szenna – Patca – Szilvásszentmárton – Zselickisfalud
Táv: kb. 9 km

3. nap: Zselickisfalud – – Görgényi Vadászház – – Bánya
Táv: kb. 8 km
Szint: 100 m

3 NAPOS NEHEZÍTETT TÚRA ÚTVONAL
1. nap: Kaposvár – Kaposmérő (autóbusszal) – Kaposdada – – Szenna E7 – Patca – – Szilvásszentmárton – – Zselickisfalud
Táv: kb. 17 km
Szint: 50 m

2. nap: Zselickisfalud – Bereknyei-hegy – Pap-gödör – – Kardosfa-puszta – Ropoly-puszta –
Táv: kb. 16 km
Szint: 150 m

3. nap: Ropoly-puszta – Hárságyi-tető – – Lencsés – – Szenttamási-puszta – – Kisbőszénfa – – Bőszénfa – Simonfa –
Táv: kb. 17 km
Szint: 300 m

Ajánlott időszak: egész évben

LÁTNIVALÓK
Kaposvár:
• Nagyboldogasszony-templom: (1734-44), neoromán külsejét 1886-ban kapta, 1993 óta székesegyház.
• A Kossuth tér: Mária-oszlop rokokó (1770), egykori Erzsébet Szálló (1901), Zsolnaykerámia díszíti (Kossuth tér 5.), Városháza neoreneszánsz (1902-04), Kossuth-szobor (1911)
• Dorottya-ház barokk, 1800 körül épült, Csokonai „Dorottya” c. eposzának képzeletbeli helyszíne
• Egykori Vármegyeháza, Rippl-Rónai Múzeum klasszicista, XIX. sz. eleje (Fő u. 10.)
• Arany Oroszlán Patika, itt dolgozott patikussegédként Rippl-Rónai József
• Anker-ház–Vaszary Képtár (Fő. u. 12.) és a régi szatócsboltot bemutató Somogy Kereskedelme Anno… kiállítás
• Csiky Gergely Színház szecessziós (1911) (Rákóczi tér 2.)
• Steiner Gyűjtemény öntöttvasból készült használati és dísztárgyak (Gróf Apponyi A. u. 29.)
• Terrárium (Fő u. 31.), ásványkiállítás Rippl-Rónai u. 24.
• Rippl-Rónai-villa a festő emlékkiállításával. Róma-hegy
• Uszoda és Gyógyfürdő (Csík F. sétány 1.)

• Balogh Ildikó tojáspingáló (Pázmány P. u. 62.)
• Bodor Imre fafaragó (Százszorszép u. 44.)
• Buni Gabriella fazekas (Damjanich u. 86.)
• Ferencné Fogarasi Éva naturmontázs-készítő (Egyenesi u. 57.)
• Galambos Lajos cseréppipa-készítő (Liszt F. u. 10/b )
• Gosztonyi Zoltán fafaragó (Egyenesi u. 83.)
• Kiss Kálmán tojáspatkoló (Kecelhegyi u. 89.)
• Molnár József és János fafaragók (Vikár B. u. 55.)
• Stokker József fafaragó (Kecelhegyi u. 102.)
• Török Emőke babakészítő (Arany J. u. 11/B.)

Kaposmérő:
• Kassai Lajos lovasíjász: lovasíjász-bemutató, történelemóra a honfoglaló magyarok mindennapjairól, kézművességéről
• Arborétum (Kaposdada 5.)

Szenna:
• Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény: a falu közepén álló, 1784-ből származó, festett kazettás mennyezetű ref. templom körül alakították ki az 1970-es években. Favázas talpasházak, füstöskönyhás lakóépületek (Rákóczi u. 2.)

Információ falusi vendégházakról tel.: 82/484-161, 30/311-42-40

Patca Somogy megye legkisebb települése.
• Katica Tanya Aktív Pihenés Központ Bemutatógazdaság, tel.: 30 411-60-02

Zselickisfalud:
• a Zselici Tájvédelmi Körzet szívében fekszik
• Katolikus és védett református templom XVIII. sz. barokk

Kardosfa-puszta és Ropolypuszta:
• kanászfalvak nyomait őrzi
• Rupuly vára állott itt, ma kedvelt vadászterület és kirándulóhely, ezüsthársas génrezervátum

Szenttamás-puszta:
• Szarvasfarm szarvasnéző túrák, kiállítás, állatsimogató, piknik vadételekből

Bőszénfa:
• Meseszálló bababarát szálláshely
• Bőszénfától DK-re terül el a védett Farkaslaki-erdő, ahol tavasszal tömegesen virágzik a fokozottan védelem alatt álló kakasmandikó

Simonfa:
• Zselic és Meteor Turistaház 26 és 44 fős kulcsosházak
• Nemzetközi Papírművészeti Alkotótelep (Petőfi u. 5., nyári időszakban)

Kelet-Mecsek kerékpártúra

Mecseknádasd

Túra hossza: 74 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék, 95%-ban aszfalt
Tájegység: Mecsek

A kerékpártúránkat Püspökszentlászlón a haranglábnál kezdjük. A települést észak felé hagyjuk el. A dióskúti elágazásnál jobbra fordulunk egy erdészeti útra, és ezen tekerünk Pécsváradra. Utunk 2/3-ánál a zöld kereszt jelzéssel találkozunk, ezt követjük egészen a várig. A várost a Várutca-Kossuth Lajos utca-Rákóczi Ferenc utca vonalon hagyjuk el. Áthajtunk a 6-os főút kereszteződésén, és egy lényegében a főúttal párhuzamos úton tekerünk Zengővárkony irányába. Várkonynak csak messziről integethetünk, át nem haladunk rajta. Hamarosan utunk keresztezi a 6-os utat és immáron a főút másik oldalán tekerünk Mecseknádasd irányába. Az adótorony után ráhajtunk a 6-os útra és azon haladva érjük el Mecseknádasdot. A település szélén lévő Árpádkori templom után a zöld turistajelzést követve hagyjuk el Mecseknádasdot. Egy kereszteződésnél a zöld jelzés elhagyja az aszfalt utat, mi azonban továbbra is azon hajtunk immár a kékturista jelzésen. Óbánya után elfogy az aszfaltút, így földúton haladva érjük el a kék jelzésen Kisújbányát. A településtől ismét az aszfalton haladva követjük a kékjelzést. Hamarosan egy kereszteződéhez érünk. Itt a Kék jelzés egyenesen halad tovább egy földúton. Mi azonban jobbra fordulva továbbra is aszfalton tekerünk. A Máré forrásnál utunkat sárgakereszt jel keresztezi. Balkéz felől egy kulcsosházat, valamint egy parkolót látunk. Ha van kedvünk innen feltekerhetünk a sárgakereszten Máré várához, majd ugyanazon az úton vissza a parkolóhoz. (Aki szereti a várakat annak mindenképpen megéri) Ha nincs haladjunk tovább ezen az úton a Várvölgy kempingig. A kempingnél egy T ágazásba jutunk. Itt balra fordulunk és tovább tekerünk Komlóig Zobákpuszta és Gesztenyés érintésével. Komlón a Kossuth út-Pécsi út-Sallai Imre utca útvonalon hajtunk át és Budafára tekerünk. A település után jobbra a 66-os út mellett egy piroskerékpáros jelzésű utat találunk. Ezen hajtunk Árpádtetőig. Itt ráhajtunk a 66-os útra és azon tekerünk a zöldturista jelig, amelyre egy balkanyarral rá is hajtunk. Aszfaltúton tekerve Zobákpuszta határába jutunk. Közben a bányászat jeleit csodálhatjuk végig. (Béta akna, kőbánya) Zobák pusztán nem hajtunk át, hanem előtte egy másik aszfaltútba jutunk. Itt egy éles jobb kanyarral Hosszúheténynek vesszük az irányt. Heténytől már nincs messze Püspökszentlászló. A zöldnégyzet jelzés pont oda visz minket aszfalton. Így azt követve egy laza emelkedő után meg is érkezünk a településre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/baranya-megye/kelet-mecsek-kerekpartura

Gunaras Gyógy- és Strandfürdő

Dombóvár

A fürdő két nagyobb egységre osztható: az egyik a szezonálisan üzemelő strandfürdő, a másik az egész évben üzemelő fedett gyógyfürdő és a hozzá kapcsolódó gyógyászati részleg. A fedett fürdőben kapnak helyet wellness szolgáltatásaink is.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Gyűrűfű ökofalu

Ibafa

A Dél-Zselic gyönyörű lankái között, természetvédelmi területen fekszik hazánk egyik első ökológiai faluja, Gyűrűfű. A hajdan virágzó kis település az egykori rendszer körzetesítési politikája miatt az 1970-es évekre elnéptelenedett. A régi falu helyén a 90-es évek közepén telepedett le a mai rohanó, túlcivilizált, városi életformát elhagyó, emberléptékű társadalmi modellt kereső néhány család. Az új Gyűrűfű ötlete az 1990-es években vetődött fel. Gyűrűfű és környéke 1995-ben lett helyi védett terület. Kialakításában nemcsak élővilágának érintetlensége, sokszínűsége játszott szerepet, hanem az országosan egyedi kezdeményezés, egy „humánökológiai rezervátum” létrehozása. Gyűrűfű a kihalt falu újjászületésének példájává vált Magyarországon. A jelenleg itt élő 30 lélek igyekszik ötvözni a hagyományos és a modern életformát, illetve tőlük telhetően takarékosan, környezettudatosan élni. A házak természetes anyagokból (vályog, kő, fa stb.) készülnek, nádágyas szennyvíztisztító tartozik hozzájuk. A fűtés fával, illetve napenergiával történik. A csapadékvizet ciszternákban gyűjtik és vegyszert nem használnak. A településen biotermékek vásárolhatók: kecske- és tehéntej, -sajt, -túró, -kefír és -hús, valamint tojás. Az ökofalu a turizmus (vendégházak), az oktatás (erdei iskola, tanösvények, lovasoktatás, permakultúra) és a kikapcsolódás szolgálatában áll, ezért szeretettel vár minden érdeklődőt, iskolai csoportot, nyugodt környezetben pihenni vágyó vendéget.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Sásd

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Püspökszentlászlói Arborétum

Hosszúhetény-Püspökszentlászló

A Pécsi Egyházmegye Gaudium Nostrum Alapítványának kezdeményezésére az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósuló Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt célja a Püspökszentlászlói Arborétum természeti és épített környezetének felújítása, oly módon hogy a Kelet-Mecsek jellegzetes élővilágának bemutatásán túl lehetőség nyíljon a környezettudatos szemléletmód és gazdálkodás szervezett kereteken belül történő terjesztésére. Mindezek hozzásegítenek a környezettudatos nevelés terjesztéséhez, és az idelátogató vendégeken keresztül az Arborétum hírének öregbítéséhez világszerte. A Püspökszentlászlói Arborétum területileg a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, mely védett területeinek nagysága: 9361 hektár, ebből fokozottan védett 1180 hektár. A Mecsek legmagasabb pontjának, a Zengőnek a lábánál elterülő Püspökszentlászlói Arborétum több száz éves múltra tekint vissza. Eszterházy Pál püspök 1727-ben építtette fel itt kastélyát, mely ma is nagymértékben járul hozzá a terület értékeihez. E kastély mellett a területen lévő park növényzetének gazdagsága és szépsége tette lehetővé az Arborétum történelmi és kulturális jelentőségének erősödését az évszázadok során. Az Arborétum jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy funkcióit megfelelő színvonalon betöltse. Amennyiben gondozása nem válna megoldhatóvá, a terület teljes elhanyagoltsága rohamosan nőne, kulturális és természeti értékei eltűnnének. A fák elhanyagoltsága néhol már balesetveszélyes, a patak medre az avartól és a gallyaktól eltömődik, vize képtelen gondtalanul táplálni a tavat. A tó ökoszisztémája nem teszi lehetővé halak betelepítését. A terület helyreállítása nem csupán kulturális és természetvédelmi, de társadalmi és gazdasági okokból egyaránt szükséges. Hiszen értékeinek megóvása és gondozása, az épületek fejlesztése lehetővé teszi, hogy az Arborétum magas színvonalú ökoturisztikai szolgáltatásokat nyújtson. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus segítségével lehetővé vált, hogy az Arborétum megújuljon. A Püspökszentlászlói Arborétum és Oktatási Központ kialakítása című projekt tevékenységei építési és vízrendezési, erdészeti és kertészeti, valamint oktatási és marketing elemeket tartalmaznak, melyek 2009-2011 között történő megvalósulása után a Püspökszentlászlói Arborétum újra színvonalas környezettel várja az idelátogató turistákat, és a természetet megismerni vágyó diákokat.

Jakab-hegy, Babás Szerkövek

Pécs

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Kulturális örökség

Német Nemzetiségi Tájház |

Nagymányok

és között

Nagymányok a Mecsek északi oldalán, a Völgységi kistérségben helyezkedik el. A török pusztítás után elnéptelenedett településre 1722-ben Németország középső területeiről (Hessen, Fulda) érkeztek katolikus vallású földművesek és mesteremberek. Ez a nemzetiségi múlt máig is jelentős mértékben határozza meg Nagymányok képét, kultúráját. Ma a lakosság 40-50 %-a rendelkezik sváb ősökkel.

A német nemzetiség néprajzi anyagait 1976-ban kezdték el gyűjteni a helyi hagyományőrzők, a Glück Auf Egyesület tagjai. A gyűjtemény 2008-ban került a mai, végleges helyére.

A tájház céljára felújított lakóházat Stenger József építette az 1880-as évek végén, a hagyományos sváb stílusjegyeket követve.

A nagymányoki németek tárgyi emlékeit, lakáskörülményeit, használati eszközeit bemutató kiállítás négy helyiségből áll (tisztaszoba, konyha, lakószoba, kamra). A bemutatott tárgyak többsége a 20. század első felében paraszti sorban élt lakosság életkörülményeit reprezentálja.

Az épülethez tartozó présházban és fészerben a látogatók kiszolgálásához szükséges közösségi terek és foglalkoztató kaptak helyet.

A tájház tulajdonosa és üzemeltetője a Nagymányoki Német Nemzetiségi Önkormányzat. A gyűjteményi anyag (közel 1500 leltári tétel) a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum nyilvántartásában szerepel.

A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2012-ben az "Év Tájháza" díjjal tüntette ki a Nagymányoki Tájházat.

A tájház előzetes egyeztetés alapján bármikor látogatható.

Belépődíj: felnőtteknek 300 Ft, tanulóknak 200 Ft.

részletek

Máré vára

Magyaregregy

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét. A vár első említése 1316-ból marad fenn, de valószínűleg már az Árpád-korban létezett. Maga a várdomb a római kortól használt terület. Az ásatások során nagyszámú leletanyag került itt felszínre. A török 1543-ban elpusztította, de 1572-ben még őrséget tartott falai között. Egyes vélemények szerint Skóciai Szent Margit - Szent István királyunokája - nem Réka várában ill. Mecseknádasdon töltötte ifjúkorát a XI.század közepén, hanem itt, Máré várában. A szabálytalan ötszög alaprajzú vár épülettömege kifelé zárt. A várudvarba mai is a középkori kapun, észak felől lehet bejutni. Balra, a keleti oldalon épült az egyemeletes palotaszárny. Falmaradványainak felhasználásával egyemeletes, egyszerű épületet emeltek ahelyén, amelynek felső szintjére ugyanúgy homlokzat előtti egyenes falépcsővezet, mint a középkorban. Két kiállítása a vár történetét és a Keleti-Mecsek élővilágát ismerteti meg a látogatóval. A palota reneszánsz kőfaragványai; ajtó- és ablaknyílásai, kandallókerete Pécsett, a Reneszánsz Kőtárban tekinthetőek meg. A várhoz a kulcsos ház parkolójából folyamatosan emelkedő, körülbelül 600 m hosszú úton, kényelmes tempóban 30 perc alatt lehet feljutni.

Orfűi Malommúzeum

Orfű

A múzeum kétféle malmot mutat be. A visszaállított orfűi vízimalom nem csupán múzeum, hanem az ország egyetlen működési engedéllyel rendelkező patakmalma. A szárazmalom monumentális járgánykerekét egykoron állatok hajtották, az olajütő hatalmas présgerendái még ma is valósághűen szemléltetik hogyan préselték annak idején az olajat. Kenyérsütési bemutatóinkon elleshetik a kenyérdagasztás hagyományos fogásait és a kemencében sütés fortélyait. A nyári sütő-sulikban gyerekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatják tudásukat. Augusztus 20-án évek óta hagyományosan a malomnál szenteljük az Új Kenyeret. A Malom Pincében elidőzhet egy jó pohár Pécsi Cirfandli mellett, vagy kávé-különlegességeinktől újult erőre kapva folytathatja útját a malmoktól induló Vízfő-tanösvényen. Kínálunk még egészséges és bio-portékákat is, amelyekből évről évre szélesedik a választék. Az egykori molnárház ma az Orfűi Kézműves Egyesület alkotó-és kiállítóhelye. A Malommúzeum így sokszor kézműves táborok, foglalkozások helyszíne is. A fentiekről részletesebben az egyes menü pontok alatt olvashat. Amennyiben kérdése van, ne habozzon felkeresni bennünket elérhetőségeinken.

Mezei Ottó, Fazekas

Kárász

A néprajzi magánygyűjtemény, a fazekas népi iparművészeti alkotásainak megtekintése mellett - igény szerint - bemutató foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők. Kézműves bemutató max. 25 fő számára, kipróbálási lehetőség. Vásárlási lehetőség, szálláslehetőség.




Leíratkozás