Mátra

Információk
Értékelések

Mátra | Tájegységek

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk után. A természetes táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12 141 hektáron. A különleges természeti értékeket 2 209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A körzet 12 község területére terjed ki és két különálló tömböt foglal magában. A kisebbik az Ágasvár környéke és a Mátra-bérc védelemre érdemes része; a másik a Kékes tömbje a Keleti-Mátrával együtt nagyobb, összefüggő, természeti értékekben gazdag térséget alkot. A tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park igazgatása alatt áll. A hegység patinás turistamúlttal büszkélkedhet: már 1887-ben megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület „Mátra Szakosztálya”. A Mátra üdülőhelyei főleg a hegység központi részén, a Galya-tető és a Kékes tömbje köré csoportosulva találhatók. A Mátra nyugati, keleti és északi részén mérsékeltebb a turizmus. A Mátraalja a Mátra déli előtere. Elsősorban a mátraaljai borvidékről híres, melynek legjelentősebb bortermelő települése Abasár, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Nagyréde és Rózsaszentmárton. Legfontosabb látnivalók: Mátrafüred, Sástó, Mátraháza, Kékestető, Galyatető, Mátraszentimre, Parád, Mátraderecske.

Aktív turizmus

Máriácska zarándokhely |

Mátrafüred

és között

Mátrafüredi Máriácska zarándokhely, Mátrafüred központjához két kilométerre, a Kallók völgyében található, a zarándokhely mintegy 300 éve búcsújáró hely.

Mátrafüreden közkedvelt úti cél a frekventált, sűrű látogatottságú, a mátrafüredi erdőben található Máriácska kegyhely is, mely a Mária Út északi szárnyán helyezkedik el.

A közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüreden "1713-tól tartják a Bene-búcsút. Kezdete Gyöngyös Város Szenátusának rendelkezéséig megy vissza. A nagy pestis járvány elmúltával hálaadó szentmisét mondtak a mátrafüredi Keresztelő Szent János titulusú templomban a szent születése napjához (június 24.) legközelebb eső vasárnapon. 1948. június 27-én a kommunista rezsim betiltott minden egyházi rendezvényt, amit körmenettel tartottak. Utoljára tehát 1947-ben tartották meg a szokásos búcsút. Ennek rendje az volt, hogy reggel 7-kor elindult Gyöngyösről, a Nagytemplomból a körmenet a 6 km-re található Mátrafüredre. Ott 10 órakor ünnepi szentmisét mondtak, majd eltöltötték családiasan az időt, végül kimentek a Máriácskához, ott délután 3 órakor elimádkozták a Loretói Litániát és a körmenet visszaindult Gyöngyösre.

részletek

Kós Károly emlékére a Mátrában

Gyöngyös - Mátraháza

MEGKÖZELÍTÉS
Menetrend szerinti busszal Budapest–Gyöngyös–Mátraháza vonalon, vagy Parád (Eger) felől. Gépkocsival mátraházi parkolási lehetőséggel.

ÚTVONAL
Mátraháza nagy parkoló – Nagy-Hidasvölgy – (csór-réti víztározóval párhuzamosan) – Nyírjesi erdészház – – Nyírjes-bérc gerince – Galyatető, Nagyszálló (kitérő tehető a jelzésen a Péter-hegyese kilátóig). A túra itt be is fejezhető – autóbusz közlekedés Mátraháza – Gyöngyös és Pásztó felé (Budapestre is). A túra folytatása Galyatető Nagyszálló – Nagy-Lipót kilátóhely – Mátra főgerinc – Csór-hegy – Mátra-nyereg – Vörösmarty Turistaház (Mátraháza).

Táv: 10 km + 7 km Szint: 420 m + 50 m, 3+2 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Emelkedők miatt középnehéz túra, de minden vállalkozó korosztálynak ajánlható tavasztól őszig, de télen is szép.

LÁTNIVALÓK
• Víztározó kitérővel
• Nyírjesi vadászház
• Galyatető, kilátó (korlátozott kilátással), Nagyszálló, sí- és sífutópályák
• Nagy-Lipót természetes kilátópont
• Csór-hegyi volt Kós Károly-kilátó romjai Mátraházi vagy környéki szállással érdemes több napra több túrát szervezni.

Heves-Borsodi-dombság kerékpártúra

Sirok

Túra hossza: 106 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 1105 m
Tájegység: Heves-Borsodi dombság

A kerékpártúrát Egerbaktáról indítjuk az Egri út-Siroki út-Bátori út kereszteződéséből. Baktát a 24-es úton hagyjuk el és Sirokra tekerünk. Itt elhagyjuk a főutat és Pétervásárára tekerünk Terpesen át. Pétervásárán keresztezzük a 23-as utat és Szederkénypusztáig, Erdőkövesd és Istenmezeje településeken hajtunk át. Nógrád megyébe átérve egy falut látogatunk meg, Zabart, melyet elhagyva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk magunkat. Ózd városáig Domaháza, Hangony és Szentsimon településeken karikázunk át. Ózdtól Szúcsig a 25-ös úton tekerünk tovább Arló, Járdánháza, Borsodnádasd, Szentdomonkos, Tarnalelesz falvakat érintve. Szúcsnál elhagyjuk a főutat és Egerbaktára tekerünk Egerbocs és Bátor érintésével.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/heves-megye/heves-borsodi-dombsag-kerekpartura

Egerszalóki Gyógy- és Wellnessfürdő

Egerszalók

GYÓGY ÉS WELLNESS FÜRDŐ

2007. július 14-től fogadja vendégeit a Saliris Resort gyógy és wellness fürdő. A domboldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkőképződmény lábánál épült fürdő, a sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatás a térség egyedülálló kínálata.

Az 1.900 m2 vízfelülettel rendelkező létesítményben összesen 17 külső és beltéri medence kap helyet. Gyógyvizes ülőmedencék, pezsgőfürdő, élménymedencék, gyerekmedencék és csúszda biztosítják a kellemes időtöltést minden korosztály számára.

NOSZTALGIA FÜRDŐ

Sokan szívesen emlékeznek vissza a 70-es és 80-as évekre, mikor vadregényes körülmények között élvezték az Egerszalóki gyógyvíz üdítő hatását.

A nagy parkoló mellett található strandfürdő három medencével rendelkezik, a víz hőmérsékletek: 36-37C, 37-38C és 38-39C fok.

A büfében lángos, hurka és kolbász, palacsinta, sör és üdítő kapható.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Banya-Tanya

Bátor

„Falun élünk, teszünk-veszünk”. Alapítványunk falusi közösségi programokat szervez a fenntartható fejlődés és az önellátás értékrendje mentén. Munkánkhoz örömmel fogadunk önkénteseket, a mai falusi életbe belekóstolni vágyó vendégeket. Tevékenységünk: - Kaláka-KÖR-t szerveztünk (pénznélküli szívességbank) - Kalákamunkákat szervezünk - Kertjeinket vegyszermentesen (többen permakultúrás módon) műveljük - Hagyományőrző kézműves műhelyeket és táncházakat rendezünk - Filmklubot szerveztünk a helyi lakosoknak a fenntartható fejlődés értékrendje mentén - Mag-és palántabörzéket szerveztünk a helyi fajták és változatok elterjesztése érdekében - Helyi magbankot gyűjtünk - Gyógynövényismereti, erdei gyümölcs- és gombagyűjtő túrákat szervezünk - Lekvárfőző és aszaló kalákákat szervezünk - A falu lakosságától régi fényképeket gyűjtöttünk egy falutörténeti kiállításhoz - Munkánkról előadásokat tartunk más falvak, közösségek, kertbarát körök számára.

Bükki Nemzeti Park

Mátraszentimre

Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.

Jámbor Vilmos Arborétum

Recsk

A keleti-Mátrában, a községtől mintegy 2 km-re található a Mátra, s egyben Heves megye legjelentősebb erdei arborétuma, melyet egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapító tiszteletére Jámbor-tanyának, illetve Bojtos-kertnek nevezik. Létrehozása Jámbor Vilmos főhercegi főkertész (1825-1901) nevéhez fűződik, aki a múlt század végén hozta létre csemetekertjét, valamint a világ szinte minden tájáról összegyűjtött, elsősorban örökzöld fafajokból álló gyűjteményét. Sajnos, a kert a II. világháborút követően pusztulásnak indult. A botanikai értékek számbavétele 1955-ben megtörtént, de igazi gazdája nem volt. 1975-ben védelem alá helyezték az erdő 70 ha-nyi részét, melynek 4,5 hektáros középső területe tekinthető arborétumnak. Ma 29 fajhoz tartozó, 572 betelepített fásszárú növényegyed él itt. A területen nincsenek kiépített sétáló utak, ösvények. Igazi vad vidék, amelyen a természetes erdő fafajai békésen együtt élnek az ekzótákkal.

Hőforrás, sódomb

Egerszalók

Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített. A falu határában kaptárkövek találhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent László király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái. A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak. A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások találhatók, ezeket ma már lakás céljára nem használják. A barlanglakás-komplexum népi bemutató helyiségeknek, kézműves műhelyeknek, népi kézművességet oktató termeknek, borbemutató teremnek, kis szabadtéri színpadnak és egy tájháznak biztosít teret. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képezö tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának. A kirándulók egyik legkedveltebb célpontja a Laskó-patakon felduzzasztott tó, mint az Egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely élő- és madárvilágával jelentős természetvédelmi értéket jelent.

Kulturális örökség

Kapásház-Tájház |

Abasár

és között

A ház a XVIII. század végén épült, így több mint kétszáz éves. Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett. A XX. század első negyedében használt tárgyakkal rendezték be: a bemutatott tárgyi világ a szőlőművelő kapás és summás család életmódját tükrözi. Háromosztatú ház: a konyhában féloldalas szabadkémény tüzelőpadkával és a sütés-főzés eszközei^ a szobában párhuzamos elrendezésben két ágy valamint csonka alakú búbos kemence sár ülőpadkával, előtte Abasár népviselete, falakon szentképek, tároló bútorként kaszli^ az egykori kamra helyiségben a középkori szőlőművelés eszközei, az abasári borkultúra tárgyi anyagai (oltványkészítés, borpalackozás) mellett a XI. sz. közepén alapított Aba nemzetségi monostorban feltárt leletek láthatók vitrines kiállítás formájában.

részletek

Kanázsvár

Mátraderecske

A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását. Eredetileg talán egy hétoldalú lakótorony állhatott e helyen, ha hinni lehet egy 1929-ben közölt alaprajznak. Az ilyen sokszögű lakótorony nem ismeretlen a szomszédos Nógrád megyében (Salgó, Hollókő). Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a XIII. század második fele. Legismertebb és legnagyobb ilyen lakótorony hazánkban a visegrádi Salamon-torony. Ennek alapján feltételezhető, hogy a Kanázsvár első építése is a XIII. század második felében történt. A hatalmas Aba nemzetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. Feltételezhető, hogy ezt a várat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építette. A vár magas, megmaradt toronyrészét a korábbi feldolgozások több esetben is őrtoronyként említik, amelynek közepéig egy sziklába vágott lépcső vezet. Biztosra vehetjük, hogy e falmaradvány nem egy különálló torony, őrtorony volt, hanem egy korai várhoz szervesen hozzátartozó védőmű, talán éppen a kaputorony. A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Sajnos az eddig ismert adatok egyike sem szól a várról, így annak története, építéstörténete csak közvetve elsősorban a maradványok értékelésén keresztül valósítható meg.

Gyógyvíz-és ásványvíz-gyűjtemény

Parád - Parádfürdő

Huszonöt országból származik az a több mint 350 palackból álló gyűjtemény, amelyet tárlókba rendezve, 1987 óta tekinthetnek meg a látogatók. Külön tárlót kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz. A múzeumban a Parádfürdőre vonatkozó dokumentumok, képeslapok, újságcikkek gyűjtésével is foglalkoznak.

Les Gábor, Fazekas

Bodony

Erdélyi örökség:

A fontosabb erdélyi tájegységeket dolgozom fel, ahol nagyobb fazekas központok is működtek, például Nagybánya, Vámfalu, Kőrösrév, Torda, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Székelykeresztúr, Nagyszeben, Barcaság stb.

3243 Bodony, Kossuth u. 55. szám alatt megtekinthető műhelyem és galériám, ahol bemutatókat is tartunk a látogatók számára, valamint vásárlásra is van lehetőség.




Leíratkozás