A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el. A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre. A Balaton-felvidéken főként a szőlőművelés, a part közeli településeken a halászat, míg a Bakonyban az állattartás és az erdei iparok (fafaragás, mészégetés, hamuzsírfőzés) biztosítják a megélhetést. A kevés és rossz minőségű szántóföldön nem terem elegendő gabona, viszont a Balaton-felvidéki borok sok helyre eljutnak világszerte. A Bakony erdő borította hegyeket, a Balaton-felvidék a csillogó víztükör fölé magasodó, szőlővel beültetett, présházakkal telehintett lankákat, érdekes formájú vulkáni kúpokat idéz emlékezetünkbe. A falvakban hófehéren világító, díszes házoromzatok, boltíves tornácok, a málló vakolat alól előbukkanó színes kőfalak ragadják meg az oda látogatót. A Bakony mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja, lejtősen ereszkedik a Balatonra. A Balatonfelvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenõrzött eredetû borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülõ természeti környezetének, történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre méltóvá, Európa kellõs közepén. Legfontosabb látnivalók: Veszprém, Zirc, Tihany, Csesznek, Cuha Völgye, Ősfenyves- Fenyőfő.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Aktív turizmus

Türjei volt prépostság   |  
és között

A türjei volt prépostsági templom (a Zala megyei Türje községben) : Westwerk-es nyugati főhomlokzatú román stílusú, egyhajós templom. Benne: Szent László legendát ábrázoló freskórészletekkel. A türjén álló épületegyüttes: templom és a hozzá tartozó volt premontrei rendház (ma szociális otthon), és a gondozatlan állapotban levő gazdasági épületek.

A prépostsági templom épülete

A prépostsági templom egy egységesen kialakított apátsági építészeti együttes része, annak kiemelkedő esztétikai eleme. Az apátságot Szentgróti Dénes bán alapította 1230 előtt. Alaprajzi rendszerében kevésbé jellegzetes, háromhajós bazilikális rendszerű, egyenes szentélyzáródású. Belső téralakításában - jelenlegi elhanyagolt állapotától eltérően is - meglehetősen komor hatású.
Az épület jellegzetes művészeti hatását nyugati, téglaarchitektúrájú homlokzatalakítása - két torony között felmagasított -westwerkes - formája határozza meg.
Az együtteshez kapcsolódó hajdani kolostorszárny szociális létesítményként működik.A hozzá tartozó gazdasági épületek (magtár, stb), valamint környezete (településközponti elhelyezkedése ellenére) méltatlanul elhanyagolt állapotban van.

A kolostor épülete

Az Árpád-kori konventépület a templom északi oldalához csatlakozott. Nyomai - ásatások hiányában - nem ismertek. Ez az együttes a prépostházzal egyetemben 1547-ben leégett, amikor Hagymási Eustach katonái feldúlták a prépostságot, mintegy 400 forintnyi kárt okozva. Az újjáépítés helyett a kommendátor prépostok castellummá alakították a monostort, amely így a veszprémi végvári védrendszer része lett - egészen a XVII. század végéig. A prépostság 1703-ban került vissza a premontreiek kezére. A ma is meglévő rendház a XVIII. században épült, de nem a régi helyén, hanem a templom déli oldalához csatlakoztatva. Egy 1787-ből való leltár szerint a monostorban 21 szoba volt, 2 ebédlő, 1 házi kápolna, 1 levéltár, 1 oratorium, 2 kamra, 1 konyha illetve mellékhelyiségek: 1 borkimérő, 3 éléskamra, 3 árnyékszék, 1 négyrészes boltozott pince a monostor alatt, 1 kút. A templom értéke 6794 Ft, 56 kr., a monostoré 11228 Ft, 44 kr. volt. (Forrás: Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története. Zalaegerszeg, 1991.)

Különleges részletek

Szent László-legenda freskórészlete: A prépostági templom az elmúlt évtizedben különleges fölfedezés színhelye lett: „Szent László-legenda” freskót találtak a templom északi falán. A lovagkirályról készített falfestmény - a mostani Magyarországon - eddig csak néhány helyen volt ismert: Tereske, Ócsa, Vizsoly templomában és két Felső-Tisza vidéki templomban).

A premontrei rend

A premontrei római katolikus szerzetesrendet (eredeti (francia) írásmóddal Prémontré, más néven Norbertinus, latinul Ordo Praemontratensis, rövidítve O. PRAEM.) több társával Xanteni Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontré (Presmontré) nevű helyen (Aisne megye). Szabályzatuk alapját Hippói Szent Ágoston Regulája képezte, de sokat átvettek a cisztercitáktól is, és életmódjuk híres volt szigorúságáról. 1126-ban kaptak pápai jóváhagyást, s ezután kolostoraik Nyugat-Európa-szerte létesültek. Előírásaik szigorát később enyhítették. A rendet éppen szülőhazájában csaknem teljesen felszámolta a francia forradalom. A rend mai központja (Generalitia) Rómában van, itt több régi apátságukat restaurálták. Tagjai ünnepélyes szertartásokon és az imádkozáson kívül tanítással és térítéssel is foglalkoznak. Öltözetük tetőtől talpig fehér, kék cingulussal.
A premontrei rend építkezései - a bencés-, vagy cisztercitákétól eltérően - típus tekintetében kevésbé különíthetők el. A célhoz illeszkedő gazdaságosság mellett nagyobb szabadságot egyénibb rendszeralakítást tapasztalhatunk (egy és háromhajós elrendezések, apszis- és toronyépítés tekintetében).

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szentgáli Tájház   |  
és között
A Tájház egyik tablója így ír magáról az épületről:
„Az épület Vitéz Tamás Gábor (szül. 1897.) és Szűcs Vilma tulajdona volt (…)
 
Ez a lakóépület a bakonyi kőépítkezés, a nemesi községek bolthajtásos építkezési stílusának egyik tanúja, melyet minden bizonnyal a múlt század közepén emeltek. Jelenlegi formáját átépítésekkel nyerte el. Négy helyiségből áll, valamennyi külön bejárattal nyílik a zárt folyosóra, mely egykor nyitott tornáca lehetett a háznak.
Nem kizárt a hajdani füstös konyha megléte sem, melyet a századfordulóra zárt kéménnyel láttak el. A több helyiség, az építészeti megoldás (folyosó, zárt füstelvezetés) a család jobb anyagi körülményeire utalnak.
A berendezési tárgyak egy parasztpolgári nívón élő család háztartásának eszközkészletéről adnak képet. A bútorok részben öröklöttek, részben Szűcs Vilma hozományaként kerültek a házba. Egy részük helyi asztalosmesterek által készített együttes, két nemzedék lakáskultúrájáról ad képet.”
 
A Tájház 2006 októberében került Szentgál Község Önkormányzatának tulajdonába, amikor felújításokat is végeztek az épület állagmegóvásának érdekében (meszelés, tető javítása).
Ennek ellenére az épület további felújításokra, infrastrukturális fejlesztésre szorul.
 
A Tájház kulcsa és idegenvezetés kérhető:
Tamás Károlyné Kis-Tóth Vilma ( 8444 Szentgál, Malom u. )
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!