Napraforgó Védjegy

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Program kezdete: 2017. augusztus 1.
Program vége: 2017. október 1.
Helyszín: 1077 Budapest, Király u. 93.

Szálljon meg egész évben napforgó védjegyes szálláshelyeken!

FATOSZ által létrehozott és működtetett tanúsító védjegy, amelynek alapvető célja, hogy – összhangban az egyes szálláshelyek működtetéséről szóló 239/2009. Korm. rendeletben foglaltakkal – garanciát nyújtson a szálláshely szolgáltatás-nyújtás minőségének a szakmai elvárásoknak megfelelő színvonalára. A védjegy tanúsítja, hogy a szolgáltatások minősítése előre meghatározott, a FATOSZ kezelésében az általa meghatározott szakmai szempontrendszere alapján történik.

A védjegy további célkitűzései:

A kiváló minőségű, és jelen működési szabályzatban rögzített minőségi követelményeknek megfelelő szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemélyek/ vállalkozások pozitív megkülönböztetése és kiemelése a fenti követelményeknek meg nem felelő szolgáltatókkal szemben.
A tudatos fogyasztói (turista) magatartás elősegítése, a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalának megkönnyítése.
A vállalkozások, szolgáltatók minőségfejlesztésre, magas színvonalú szolgáltatásnyújtásra valamint értékesítésre, fogyasztó (turista) orientált szemléletre történő ösztönzése.
A kitűzött célok elérése érdekében a védjegy program végrehajtása során mind a védjegyhasználat jogosultságát elnyerni kívánó vállalkozások és szolgáltatók, mind az állami és érdekvédelmi szervek, szervezetek tiszteletben kell, hogy tartsák az alábbi elveket:
A pályázati eljárásában, a védjegyhasználat során, a védjegyhasználat jogszerűségének ellenőrzése körében érvényesülnie kell a szakszerűség, függetlenség és a pártatlanság elvének.
Az előre rögzített szakmai szempontrendszer alapján a védjegyhasználat jogszerűségét és a minősítési kritériumok fennállását rendszeres időszaki ellenőrzés garantálja.
A védjegyhasználat jogát megszerző vállalkozások és szolgáltatók együttműködnek az ellenőrzést, felülvizsgálatot végző szervekkel, nem akadályozzák a használat ellenőrizhetőségét.
Valamennyi pályázó vállalja, hogy a rögzített követelmények be nem tartása, jogszabályellenes magatartás, jelen működési szabályzatba ütköző védjegyhasználat esetén a védjegyhasználat visszavonható.
Mind a védjegyhasználatra pályázat útján jogosultságot szerzett, mind a jogosultságot elvesztett szolgáltatók neve folyamatosan nyilvánosságra kerül.
Valamennyi pályázótól elvárt a minőség- és fogyasztó (turista) orientált szemlélet kialakítása.

Honlapunkon a falusi turizmusban már hosszú ideje bevezetett "napraforgókkal" jelöljük a minősített szálláshelyeket. A napraforgók számából Ön következtethet rá, hogy a kiválasztott szálláshely milyen színvonalú.

Szerényebb felszereltségű szálláshely, közösen használható fürdőszobával, WC-vel, étkező- és konyhahasználattal, parkolási lehetőséggel.

A vendégek számára elkülönített fürdőszoba és WC, rendelkezésükre bocsátott étkező, konyha és társalgó, valamint pihenőkert, parkolási lehetőséggel.

Elkülönített, saját fürdőszobával és WC-vel felszerelt lakóegység, ahol jól felszerelt szoba, étkező, társalgó, konyha és kerti bútorrokkal ellátott pihenőkert várja a vendégeket, parkolási lehetőséggel.

Falusi szálláshelyek szakosodása (specializáció)

Megfelelve a turisták igényeinek, napjainkban egyre több olyan szálláshely működik a falusi turizmus keretein beül, melyek a szálláson kívül egyéb szolgáltatásokat is kínál. Ezek közül kiemelkedőek az úgynevezett szakosodott (specializálódott) porták, melyek a FATOSZ által elismert kimagasló szolgáltatást nyújtanak egy-egy területen.

A FATOSZ által elismert szakosodások:

Zöld Porta:A Zöld Porta olyan vidéki szálláshely, amely a látogatók kiszolgálása során a helyi erőforrások használatát részesíti előnyben, helyi termékekre, foglalkoztatásra és a helyi piacra épít. Lehetőség szerint kerüli a nagyipari termékek és természetidegen eszközök használatát.

Egészségporta: A ház kínálatának középpontjában az egészségmegőrzés szerepel, kezdve a kímélő és egészséges ételektől a gyógyteák választékán át a különböző sporteszközök (kerékpár, nordic walking botok stb.) kölcsönzésének lehetőségéig. Ezek mellett relaxációs eszközök (Masszázsfotel vagy masszázságy, masszőr, szauna stb) és szabadtéri sporteszközök, játékok állnak rendelkezésre.

Kerekes székes porta: Az épület részlegesen akadálymentesített, legalább egy szoba és fürdőszoba alkalmas mozgásukban korlátozott vendégek fogadására. A házigazdák biztosítanak transzferszolgáltatást a vendégek számára, valamint rendelkezésre állnak speciális turisztikai ajánlatok, szabadidős lehetőségek,

Gyermekbarát porta: Gyermekbarát portáinkon a házigazdák igény szerint biztosítanak szakszerű gyermekfelügyeletet, kifejezetten a kisgyermekek számára kidolgozott gyermekmenüt az étkezéseknél. Ezek mellett gyermekágy, etetőszék és bőséges gyermekjáték választék áll rendelkezésre a házon belül és kívül egyaránt.

Aktív falusi porta: A szálláshelyeken számos sporteszköz áll rendelkezésre (kerékpárkölcsönzés, horgászfelszerelés, íjászfelszerelés, egyéb sporteszközök). A túrákhoz, kirándulásokhoz bőséges információs anyag, szakkönyvek nyújtanak segítséget, a házigazdák pedig szívesen készítenek piknik kosarat, hideg élelmet az útra. Amennyiben nagyméretű sporteszközt (pl. kerékpárt) viszünk magunkkal, a tárolási és javítási feltételek biztosítottak.

Lovas porta: Ezen házak saját karámot és lovaspályát tartanak fenn – istállóval együtt, melyben a vendég lovak elhelyezése is megoldott. Lovas túrákat szakképzett túravezetővel tehetünk, és bőséges információt kapnak a turisták a környék látnivalóiról. Igény esetén lovas felszerelés kölcsönzése biztosított.

Pálinkás porta: A szálláshely rendelkezik pálinka bemutató / kóstoltató helyiséggel, ahol autentikus környezetben ismerkedhetünk a pálinkakínálattal, mely legalább három féle pálinkát tartalmaz. Emellett betekintést nyerhetünk a pálinkakészítés menetébe, megnézhetjük a pálinkalepárló berendezést és az egyéb eszközöket, melyek a pálinkához kapcsolódnak.

Boros porta: Egy boros porta elengedhetetlen tartozéka borospince, melyben akár a borkóstolásra is lehetőség nyílik, minimum három féle helyi borból. A borkóstolás mellett a borkészítés különböző fázisait is megismerhetjük az ehhez szükséges eszközökkel együtt, ha pedig ősszel érkezünk, a szüreten is részt vehetünk. Mindemellett bőséges információval állnak rendelkezésre a házigazdák az adott borvidék látnivalóiról.

Hagyományok portája: A hagyományok portájának alapvető tulajdonsága, hogy az épület és annak berendezése az adott tájegységre jellemző tradicionális képet mutat. A hagyomány az ételkínálaton is nyomon követhető, ugyanis számos tájjellegű, helyi alapanyagokból készült étel kerül a vendég asztalára. A házban gyűjtemény található a paraszti kultúra emlékeiből és lehetőség nyílik a hagyományos kézműves mesterségek, valamint az agrár munkakultúra megismerésére is.

Falusi életmód ifjúsági porta: Ezen porták fő célja a tradicionális falusi életmód bemutatása, gyakorlati oldalról, életszerű környezetben. Így a házak körül gyümölcsös- vagy veteményes kert található, kipróbálhatóak, megismerhetőek népi mesterségek és a mezőgazdasági tevékenységek. A falusi jellegnek megfelelően többféle háziállat várja a vendégeket.

Falusi vendégasztal porta: ház fő attrakciója a gasztronómiai kínálat.A szálláshelyen készült ételekben a lehető legmagasabb arányban saját és helyi termelőktől származó alapanyagot használnak fel. Az adott terület hagyományos receptjei alapján készítik az ételeket, melyek mellé tájjellegű italok (bor, pálinka, háziszörp, stb) társulnak. A vendégek megismerhetik a régi konyhai eljárásokat és eszközöket, a kemencét, valamint az adott tájra jellemző terítéket és berendezési tárgyakat.

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Mária Magdolna templom |

Budapest

és között

A Mária Magdolna-templom a kommunista diktatúra által lerombolt templomok egyike. A 13. században a tatár rombolás után vár épült a Várhegyen, amely már a 13. század második felében a maihoz hasonló felosztásban állt: délen a királyi szálláshely, középen a Nagyboldogasszony temploma (Mátyás-templom), északon pedig a Mária Magdolna-templom. A Boldogasszony templom volt a németajkú, a Mária Magdolna-templom pedig a magyar lakosság temploma. Ekkor a vár északi része a szombati nagyvásároknak helyt adó Szombathely tér volt, amely a mai Bécsi kaputól az Úri utcáig tartott, és beletartozott az evangélikus templom akkor még üres telke is. A tér délnyugati sarkán állt az eleinte egyhajós, majd 1400 körül háromhajósra bővített gótikus templom. Korabeli ábrázolások szerint a tornyot gúlasisak fedte. Használták levéltári anyagok tárolására, itt koronázták 1792-ben I. Ferencet. 1817-ben a kolostorba költözött a budai főparancsnokság, a templom pedig Helyőrségi templom lett, benne katonai istentiszteleteket tartottak. A kocsifelhajtókat lebontották, az 1820-as években a hagymasisakot harang alakúra cserélték. Az 1920-as években éjszakai díszkivilágítást és fűtőrendszert kapott, komoly változás azonban nem történt az épületen, bár Lechner Jenő már 1938-ban a torony gótikus arcának visszaállítását és a templom múzeummá alakítását szorgalmazta. Az 1944-es ostrom során több bombatalálat érte az épületet: a tornyon repedések keletkeztek, a 3-4. emelet északnyugati sarka leomlott; hosszházának tetőzete, a szentély és a kápolnák fala szinte teljesen beomlott. A gótikus tornyot Csemegi József tervei szerint 1950–52 között állították helyre. Az egykori templom méretét érzékelteti a toronnyal átellenben felállított gótikus szentélyablak (amely valószínűleg sokkal magasabban lehetett az eredeti középkori templomon). A barokk templomra csak a gótikus tornyon helyreállított, attól teljesen idegen barokk sisak emlékeztet. A déli oldalon több száz kis ablak nyílik, az ezeken keresztül beszűrődő bőséges fény egész nap vándorol az épületbelsőben. A torony, a romkert és a rekonstruált szentélyablak együttesének köszönhetően az egykori templom óriási méretei máig lehengerlőek.

részletek

A Budai-hegység vadregényes ösvényein

Budapest

MEGKÖZELÍTÉS
A Moszkva térről 56-os villamossal, vagy 56-os autóbusszal, illetve személygépkocsival a BKV Hűvösvölgyi végállomásig. (Fizetős parkoló.)

ÚTVONAL
Hűvösvölgy BKV végállomás – – Határ nyereg (2 km) – – Újlaki hegy (0,8 km) – – Virágos-nyereg (2 km) – – Tök-hegy – – Rózsika-forrás (5 km) – Alsó-Jegenye- völgy – Solymár „Téglagyár” 64-es busz megálló (1,5 km)
Táv: 12 km Szint: 280 m, 4 óra
Visszatérés a gépkocsihoz a 64-es busszal

Kiegészítési, vagy rövidítési lehetőségek:
1. leágazás: Határ-nyereg – – Glück Frigyes út – – Árpád-kilátó – Nagybányai út 11-es busz végállomás.
Összesen 4,5 km, 140 m szintkülönbség, 1,5 óra.

2. leágazás: Újlaki-hegy – – Hármashatár-hegy – – Fenyőgyöngye 65-ös busz végállomás.
Összesen 5,8 km, 290 m szintkülönbség, 2 óra.

3. leágazás: Virágos-nyereg – – Gercsei templom – Pesthidegkút, Dózsa György utca 64-es buszmegálló.
Összesen: 7,6 km Szint: 250 m, 2 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Minden évszakban családoknak (gyerekek 4-5 éves kortól), 60+ korosztály, könnyű túra.

LÁTNIVALÓK
Egykori vadaskerti emlékmű, Alsó-Jegenye-völgy, Rózsika-forrás, Vitorlázórepülő-tér, Gercsei templom, Árpád-kilátó.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Gödöllői-dombság kerékpártúra

Pécel

Túra hossza: 105 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: dombos
Szint emelkedés: 638 m
Tájegység: Gödöllői-dombság

A Gödöllői dombság vonulatai, a köztük húzódó völgyekkel, merőlegesek útvonalunkra, így, noha hegyet nem mászunk, a 105 kilométeren felszedünk majdnem 600 méternyi szintemelkedést. Az út végig jó aszfalt, de az Isaszeg és Gödöllő közötti részt (amely a túra közel fele) leszámítva munkanapokon eléggé, szünnapokon közepesen forgalmas. Ezért csak magabiztos kerékpárosnak való! Az útvonal szép erdőket és barátságos helységeket érint. Budapesten a nyomvonal a Városligettől indul, a Kerepesi és Keresztúri úton vezet Rákoskeresztúrra, majd a városközpont utáni Y-elágazásban balra tartva Pécelre. Innen a Rákos-patakot követi Isaszegig. A faluközpont körforgalmából „3 óránál” kilépve jobbra, Zsámbok felé. Enyhén liftező, kellemes út Dányon át Zsámbokra, amelybe a falu előtti kőkeresztnél balra fordulva (egyenesen: Kóka) jutunk. Fenn a templomnál megint balra, akárcsak a rövidesen következő Y-elágazásban (a jobboldali ág Turára visz). Hamar jön Vácszentlászló, ahol T-ben balra, és a vele csaknem egybeépült Valkó. Utána az útvonal legkomolyabb, de nem meredek kaptatóját kell legyűrni, kellemes, erdős környezetben. Gyors lejtőzés és enyhe emelkedő juttat Gödöllőre, ahol a vasúti átjáró után jobbra, ez kivisz a 3-as úthoz, azon balra a lámpáig (balról a Grassalkovich kastély), és ott jobbra, Szada felé. Jelzőlámpa-soron és az M3 aluljáróján áthaladva, némi emelkedő után, Szada következik. A gyors lejtőben figyelni kell, hogy el ne mulasszuk a balra fordulást Mogyoród felé – két lehetőség is kínálkozik. Mogyoródig már az utolsó, szintén enyhe emelkedő vár, hogy aztán, a faluban rögtön jobbra fordulva, lesüvítsünk a központba, és tovább, Fótra. Ott a téren balra, már csak 15 km a Városliget, amelyet kisforgalmú utakon (Régifóti út, Rákos út, Körvasút sor, Erzsébet királyné út és gyalogos aluljáró) érünk el, a Közlekedési Múzeumnál. Budapestieknek nagyon jó edző kör, hétvégén családi kirándulásra is alkalmas, edzettebbeknek.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godolloi-dombsag-kerekpartura

Rudas Gyógyfürdő és Uszoda

Budapest

A XV. században a török uralom idején alakult ki a mai fürdő központja, a törökfürdő. Tehát a jelenleg is működő Rudas fürdő már több mint 500 éves. A fürdő kupoláját 8 oszlop tartja, amelyből ez egyik zöld színű, ezért Zöldoszlopos fürdőnek is nevezték. A termálfürdőt 1936-tól kizárólag férfiak látogathatták, de a 2005-ben befejezett felújítás óta erre már a hölgyeknek is lehetőségük nyílik a keddi és a hétvégi társas napokon. Pénteken és szombaton pedig hajnalig tart a társas éjszakai fürdőzés.

Az uszoda vízhőfoka egyedülállóan magas, 29 °C – os.

Érdekességként említhető még, hogy több generációra visszavezetve, a törzsvendégek közül nem ismerünk olyat, aki bármilyen rákos megbetegedésben szenvedett volna.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Zöld Edit

Szada

A gazdaság biotermékei: zöldségek, gyümölcsök és hús

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Sződliget

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Budai Arborétum

Budapest

Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A magasabban fekvő felső kertet 1893-94 telén kezdték telepíteni, így itt több, 100 évesnél is idősebb fa található. Legnagyobb látványossága a fák alá telepített (több mint 40.000) hagymás növény, főként nárcisz, tavaszi virágzása. Az alsó kert későbbi születésű - itt korábban a Kertészeti Tanintézet kísérteti telepe és üvegházai voltak -, telepítését a növények ökológiai igényeinek megfelelően végezték (a felső kertben rendszertani hovatartozásuk szerint ültették a fákat és bokrokat). Az alsó kert védett fekvése és kialakítása lehetővé teszi olyan melegigényes növények megmaradását is, mint pl.: a kínai kenderpálma, a japánnaspolya, az örökzöld liliomfa vagy a szobaarália. 3-6 méteres példányaik az épületek és támfalak védelmében, a szabadban takarás nélkül áttelelnek. Érdemes felkeresni az arborétumot a japán díszcseresznye-fajtagyűjtemény virágzásakor, vagy az orgona-fajtagyűjtemény nyílásakor, de igen szép az őszi lombszíneződés időszakában is. A 6 hektáros arborétum főként a kertészeti felsőoktatást szolgálja. A területén élő mintegy 1600 féle fa- és cserjefaj, -fajta, a 300 féle évelő dísznövény, a 250 féle hagymás növény, a 120-130 féle egynyári dísznövény, valamint a 600 taxonból álló növényházi gyűjtemény jelentős része a tájépítész és kertészmérnök hallgatók tananyagát képezi. Értékes az 500 taxont számláló tetőkerti télálló pozsgásgyűjtemény, valamint a két sziklakert és a kerti tó is figyelmet érdemel.

Nyakas-kő

Biatorbágy

A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhelytípust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhelytípus a sziklagyep és a sztyepplejtő. A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez. Emiatt a szikla repedéseiből bújnak ki, az állandósult pionírtársulások, melyeknek fontos résztvevői a szélsőséges termőhelyeket elviselő pozsgás (kövirózsa) és a varjúháj fajok. Sárga kövirózsát, borsos- és fehér varjúhájat mi is találhatunk, ha túlmegyünk a Nyakas-kövön. A sziklafal felületén gazdag a zuzmó és moha flóra is. A fák alá menve, a terület eleinte meredeken, majd enyhén lejt. Ezen a területen már a sztyepplejtő jellemző, ami igen fajgazdag. Egész mezőket alkot az ékes vasvirág, és ha nagyon figyelmesen böngészi az ember a gyepet, nagy ezerjófüvet is találhat, amely egy illóolaj tartalmú mirigyes növény, levelei bőrneműek, érintésük bőrgyulladást okozhat. A lejtőn mezei iringó vagy más néven ördögszekér, hegyilen, terjőkekígyószisz, fehér mécsvirág, kakukkfű alkot réteket egy-egy kiemelkedő sziklafelszínnel tarkítva. Ahogy a lejtősztyepp talaja mélyül, a növényzet fokozatosan karsztbokor erdőbe megy át. Alantabb sajmeggy, galagonya, szeder és kökény alkot itt-ott áthatolhatatlan bozótot. A Nyakas-kő megtalálása nem okozhat különösebb gondot ugyanis meglehetősen kilóg az egyébként is sziklás környezetből. Biatorbágy felől gyalog, illetve kocsival a kicsivel délebbre található Sóskutimajor (volt TSZ épület) után lehet leparkolni. Másik lehetőség: Parkoló Biatorbágy és Sóskút között, a Füzes patak után, ahol az út jobbra kanyarodik. Gyalog a viadukttól indulva a piros jelzésen alig egy kilométer után a piros jel kettéválik, itt a jobb oldalin kell tovább haladni a Szili kápolna mellett. Majd további laza 3 kilométer után megérkezünk a Nyakas-kőhöz. A parkolóból délkeletre induló ösvényen hamarosan elérjük a piros jelzést, majd a Nyakas-követ. Ezután a sziklák tetején haladunk (Tétény-Sóskút fennsík nyugati sziklás széle), majd a "Százlépcsőnél" letérünk a jelzésről, és visszakanyarodunk a parkoló felé.

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény |

Budaörs

és között

Budaörs városának német múltjával, történetével és hagyományainak ápolásával foglalkozó Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg az egykor a Weber-családnak otthont adó házban, a Budapesti út 47. szám alatt. A ház 1888-ban épült. A muzeális értékű dokumentumok és használati tárgyak közadakozásból kerültek a gyűjteménybe, melynek szervezett kialakítása, már az 1970-es években megkezdődött Füzér Ferencné, az I. számú Óvoda igazgatójának vezetésével.

részletek

Budapesti citadella

Budapest

A Gellérthegy története több ezer éves múltja a keltákig és rómaiakig nyúlik vissza. Régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban őrtorony állott itt, később boszorkánytanyaként és a legenda szerint Szent Gellért püspök mártíromságának helyszíneként vált híressé és hírhedté is egyben. A mai erőd közvetlen elődje a Pesti Királyi Egyetem csillagvizsgálójának épülete volt, a XIX. század első felében. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A 'citadella' olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. Buda várának 1849. évi ostromából tanulva a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré, hogy a belső forradalomra hajlamos magyar lakosságot megfékezze. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megépíteni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben, és négy év múlva már berendezkedtek a 220 méter hosszú és 12-16 méteres falmagasságú építménybe az osztrák katonák. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése Komárom városa körül épített inkább korszerű erődöt. Valójában a Citadella már keletkezésekor sem felelt meg a modern hadviselési követelményeknek, és inkább csak a magyarok elrettentésére szolgált a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter magas falú erődítmény. 60 ágyút állították ide. A Habsburgokkal való kiegyezés után a magyarok a Citadella lerombolását követelték, de a helyőrség csak 1897-ben vonult ki, és ekkor jelképesen megrongálták a főkaput. Az 1960-as években sok vita után határozták el a turistaközponttá alakítását. A teraszokról és a Citadella falairól gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Népművészetek Háza

Szentendre

zentendre egyik legrégebbi falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helye, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások. Célja, hogy Pest megye múzeumainak tárgyi anyagát felmérve, szintetizálva mutassa be a megye néprajzának egyes fejezeteit. A házat 1974-ben vásárolta meg Pest megye a római katolikus egyháztól. Helyreállítás után 1977. május 6-án nyílt meg. Az eredetileg fazsindelyes épületet 1779-ben a koronauradalom építette iskola céljára, két osztálya, két tanítója volt. A Szentendrét ért 1800-as nagy tűzvészben leégett a zsindelytető, és megrongálódott a katolikus templomhoz felvezető fedett "fagrádics" is. Kijavították, de mivel az iskola az idejáró 200 tanuló számára szűk lett, 1 805-ben a templomtéren új iskolát építettek, a régit átalakították tanítólakássá. 1845-től kezdve pedig az 1960-as évekig a mindenkori harangozó lakása volt. A XVIII. századi épület különlegessége, hogy alápincézett, ezáltal emeletes ház benyomását kelti. A pince kőfalú, melyen az eredeti vastag talpgerendákra helyezett háromhelyiséges, patics falú, azaz vesszőfonásos, agyaggal tapasztott ház áll. Ennek szerkezetét a múzeum fülkemetszetekkel mutatja be. A pince mennyezetét ma is a XVIII. századi széles deszkaborítás takarja.

Szerényi Béla, Népi hangszerkészítő

Budapest

Faanyag előkészítő műhely: 2008 év elején új faanyag előkészítő műhelyt hoztam létre, nagy teljesítményű faipari gépekkel felszerelve. Ezzel már nem csak saját tevékenységemet szolgálom ki, hanem vállalom hangszerkészítő kollégák, iparművészek, belsőépítészek egyéni elképzeléseinek megvalósítását is.




Leíratkozás