Hol?

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?


Hol?

Mikor?

   

Mit?

További keresési opciók

Bartók B. Krt. 41.

A Szombathely zöldövezetében 3 hektáros parkosított területen található Fedett Uszodában az alábbi szolgáltatásokkal várjuk vendégeinket:
  • vízforgató és víztisztító berendezéssel ellátott, 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence
  • meleg vizes lazítómedence
  • gyermekmedence
  • masszázs
  • kozmetika
  • szauna
  • fodrászat
  • tágas, ingyenes parkoló
 
Termálfürdő
Szolgáltatásaink:
  • ülőmedence
  • gyermekmedence
  • modern játszótér
  • sportolási lehetőség: lábtenisz, kosárlabda, futball, strandröplabda, pétanque, sakk
  • átjárási lehetőség a Fedett Uszodába
  • üdülési csekk elfogadás
  • ingyenes parkoló
2481 Velence, Tópart út

Magyarország szívében, Budapesttől 50 km-re, csodálatos természeti környezetben található a Velencei-hegység  lábánál elnyúló, bársonyos és sekély vizű Velencei-tó.
A nyári időszakban számos tematikus tábor várja a gyermekeket már az óvodástól az egyetemista korosztályig.

Ezek közül ízelítőül pár tábor:

- Horgásztábor
Telefon: +36-70/637 4224
Web: www.horgasztaborok.hu

- Vitorlás táborok
Telefon: +36-30/291 2827 – Kondor Éva
E-mail: pontoneva@gmail.com
Web: www.pontonklub.hu

Osztálykirándulások a Velencei –tónál:
- „Túrafalu” – szállással, étkezésekkel, túraprogramokkal
Telefon: +36-20/617 6667
E-mail: parkkemping@gvu.hu
Web: www.parkkemping.hu

- Dinnyés Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ ajánlatai
Telefon: +36-30/905 4880
Web: www.gardonykultura.hu

- Dinnyési Várpark – egész évben programok
Telefon: +36-20/928 7156 – Alekszi Zoltán
E-mail: info@varpark.hu
Web: www.varpark.hu

- Kalandos osztálykirándulások – 10 féle program, szállás, étkezés
Telefon: +36-30/904 5881
Web: www.nyeritolovasudvar.hu

- Velence-tavi Ajándékbolt
Telefon: +36-22/570 078
E-mail: tourinform@velencei-to.hu
Web: www.velencei-to.hu

- Ökoturisztikai kirándulások – kerékpározás, kenuzás, hajózás
Telefon: +36-20/975 5036 – Teker Zoltán; +36-30/271 3292
E-mail: tekerzoli@gmail.com; velenceitokenuzas@gmail.com
Web: www.tekerbringa.hu; www.expediciovelenceito.hu; www.akvariumhaz.hu; www.velenceitohajozas.hu

- Kaland a Velencei-tavon
Web: www.osztalykirandulasvelenceito.hu

- Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely
Telefon: +36-30/4747 905
E-mail: kempp@kempp.hu
Web: www.kempp.hu

- Pákozd-Sukorói Arborétum
Telefon: +36-30/1946 207 – programokra előzetes bejelentkezés
Web: www.vadex.hu

- Agárdi Gyógy-és Termálfürdő – fürdőzés, étkezés, kemping
Telefon: +36-30/552 3074 – Szigetvári Orsolya
Web: www.agarditermal.hu


Bővebb információk:
Torinform Gárdony – Torinform Pákozd – Torinform Velence
Telefon: +36-22/570 078; +36-22/732 002; +36-30/974 2566
E-mail: tourinform@velencei-to.hu; pakozd@tourinform.hu; velence@tourinform.hu

8618 Kereki, Várdomb

A település kiemelkedő nevezetessége a középkori vár romja. Már csak azért is figyelemre méltó, mert a XIV-XV. századból Somogyban nagyon kevés vár, várrom maradt fenn. Kereki községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedik a 283 méter magas várhegy, melynek ékes koronája a romjaiban is szép Fehérkő vára. Egészen a hegy lábáig autóval is megközelíthető, ahonnan még egy negyed órás séta visz fel a romokig. A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át. A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.
Szeged, Budapesti út 41.

Budapestről az M5-ös új autópálya Szeged - Észak kijárónál kihajtva, a régi E5-ös úton Kistelek irányába, a körforgalomtól alig 900 méterre, Szeged határában található a Fehértói Tájvédelmi Körzet. A több ezer hektáros halastavak mellett 1938 óta üzemel a Fehértói Halászcsárda. A tórendszert üzemeltető halgazdaság által tenyésztett, különlegesen ízletes ponty, a makói hagyma, és a szögedi paprika felhasználásával készül a világhírű Szögedi pontyhalászlé. Természetesen bőven akad a hálóba harcsa, süllő, busa melyekkel tovább lehet fokozni a betérő vendégekre váró gasztronómiai élményt. Az épület 2003-2006. évi teljes körű újjáépítése során minden igényt kielégítő, modern konyha került kialakításra. Az épületkomplexum alkalmas a vendéglátás minden formájára, legyen az üzleti ebéd, diszkrét vacsora, vagy több száz fős bál, lakodalom. Az étlapon természetesen a hal a fő nyersanyag, de természetesen az egyéb ételek kedvelői is bőséges ajánlatban válogathatnak. A kiváló szakemberek, a modern konyhai berendezések minden egyedi igényt kielégítését is lehetővé teszik, ami egy konyhában elkészíthető. A halastavakból naponta frissen lehalászott és feldolgozott halak garantálják az ételek felülmúlhatatlan ízeit. Megtalálhatók az étlapon a magyar konyha jellegzetes liba, vad, sertés és marhahúsból készült ételei. 

A fehérvári kukoricás kenyeret jellemzően 1 kg-os tömegben gyártják. Hosszúkás, két végén elkeskenyedő, „molnár kenyér” alakú termék. Bélzetszíne a kukoricapehely liszttől enyhén sárgás árnyalatú.

Az Alföld nyugati területe és Dunántúlra eső Mezőföld a legjobb talajadottságokkal rendelkező vidékeink közé tartozik. Székesfehérvár tágabb környéke, Fejér megye a 19. században nagy uradalmakkal rendelkezett, s a hagyományos paraszti gazdálkodás is magas színvonalra emelkedett. A kiváló talajadottságoknak megfelelően a legfőbb termény - a búza – mellett a kukorica volt.

Annak ellenére, hogy a kukorica, mint takarmány, a szántóföldi gazdálkodás nélkülözhetetlen növénye, a 18. századtól e vidéken is, az emberi táplálkozásban kisebb jelentőséggel bír. A kukorica a kenyérsütés szempontjából csupán ínségeledelnek számított, és a háborús időszak szükségtápláléka volt a Mezőföldön is. Ma az egészséges, reformtáplálkozásban a kukoricás kenyeret finomsága, a választék bővítése és a hagyományos ízekre emlékeztető hatása miatt ismét szívesen készítik.

8164 Balatonfőkajár, Kossuth utca 13.

A magyar tenger északi partján fekvő Balatonfőkajár neve már összeforrt a Feind család által készített borokkal. A borház Feind Lajos és fia, Feind Péter nevével fémjelezhető. Mintegy 100 hektárnyi területen gazdálkodnak, és több mint 20 féle bort készítenek. Boraik értékét adja a tiszta fajtajelleg, a friss gyümölcsösség, a barrique hordókban érlelt testes vörösboraik pedig finom tanninstruktúrával és komplex ízvilággal rendelkeznek.
Szőlőfajták:Olaszrizling, Cabernet Franc, Chardonnay, Pinot Noir, Sárgamuskotály, Kékfrankos, Szürkebarát
Borfajták:
Balatonakali, Pacsirta utca 1, 8243 Hungary

A Fék Kávéház olyan vendéglátóhely, amely a környék boros gazdáinak és borainak elkötelezett híve. Kínálatukban több termelő bora szerepel, amikből az ide betérő kedvére válogathat és kívánság szerint meg is kóstolhat.
7625 Pécs, Tettye tér 9.

A Zselici Tájvédelmi Körzetben, Kaposvár közelében, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) vagyonkezelésében lévő erdőterületen található a Fekete harkály tanösvény. 
A fogadó-tájékoztató táblával ellátott kiindulópont Kaposvár-Töröcske felől gépkocsival is könnyen megközelíthető a Szigetvár és Kaposvár közötti 67-es útról Kaposvár határánál délre lekanyarodva. Kaposvárról a 14-es helyi járatú busszal a végállomásig kell utazni.
A fekete harkályt mintázó jelzéssel és útirányt jelző nyilakkal ellátott útvonal bejárása során a látogató alapos ismereteket szerezhet a zselici erdő életéről: a tanösvény bemutatja a terület változatos élőhelyeit, a fafajokat, a lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokkal is találkozhatunk. 
Az útvonal által érintett erdőterületen a gyakorlatban lehet megtapasztalni, hogy a nagy kiterjedésű fátlan területek visszamaradásával járó ún. vágásos erdőgazdálkodás helyett mennyivel kíméletesebb a természetes folyamatokra alapozó, folyamatos erdőborítást fenntartó, természetközeli gazdálkodási mód. 
Az égerligetben kanyargó patak felett pallósoron vezet az ösvény; innen figyelhető meg a vizes élőhely. 
A tanösvény gyakorlati természetvédelmi tevékenységekkel (madárodú-telep létesítése, talajerózió elleni védelem) is megismertet.
Az útvonal önálló bejárásához mindenképpen ajánlott magunkkal vinni a tanösvényhez készített vezetőfüzetet. A DDNPI tervei között szerepel, hogy minden évszakhoz külön anyagot készít.
A túrához szakvezetés is igényelhető a DDNPI-től.
7400 Kaposvár

A Deseda-tó partján épült Fekete István Látogatóközpont tartalmas kikapcsolódást jelent kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

Állandó kiállításuk a „Békalencse, vízpásztor, fakopáncs – A Deseda élővilága” a Deseda-tó környékének állat- és növényvilágát mutatja be. A kiállítás interaktív, különféle játékok ragadják meg a gyermekek figyelmét.
Főbb látnivalók: akvárium, az előadóteremben időszaki kiállítások, tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások.
A Látogatóközpont területén található madármegfigyelő házikó, szitakötő ház, béka- és teknős les.

További szórakozási lehetőségek: játszótér, vízi játszótér, kerékpár- és csónakkölcsönzés, sétahajózás.

Egyedi elképzeléseiket is segítenek megvalósítani!

További információ:

Telefon: +36-30/869 6051
E-mail: deseda@smmi.hu
Web: www.deseda.smmi.hu

3100 Salgótarján, Damjanich út 113.

Legyen minden nap mézes nap! Magyar mézzel védje egészségét. Mézeim, melyeket ével óta készítek: akác, hársfa, gesztenyevirág, galagonya, gyógynövényes, vegyesvirág.

fekete.jozsef@omme.hu 
3414 Bükkzsérc, Rákóczi út 135.

Bükkzsérc szívében, a Fekete Kos Fogadóban évről évre meghitt szűk, családi esküvőket rendeznek.
Azoknak a pároknak ajánlják ezt a helyszínt akik szívesen elbújnának a nagyváros zaja elől és festői környezetben, meghitt, családi körben kívánják kimondani a boldogító igent.

A Fekete Kos Hotel 14 darab szobával várja vendégeit, ahol egyszerre 35 fő elhelyezését tudják biztosítani.
Az ifjú párnak lakosztállyal kedveskednek az esküvő éjszakájára!

Fogadó éttermében egyszerre 50 fő ültetését tudják biztosítani.
Várják a falusi hagyományokat őrző sátras lagzi szerelmeseit is, mivel a kerthelyiségben elhelyezett sátorban egyszerre akár 100 fő ültetését tudják biztosítani.
A nagy nap fáradalmait az ifjú pár és a násznép a wellness részlegben pihenheti ki, amely egy úszómedencével, egy jakuzzival egy finn- és egy infra- szauával, valamint különleges masszázsokkal várja a vendégeket!

Kérjenek személyre szabott árajánlatot!

Cím: 3414 Bükkzsérc, Rákóczi út 135.
Telefon: +36-49/423 466; +36-30/546 4460
E-mail: feketekos@gmail.com
Web: www.feketekos.hu

Tarpa, Árpád utca 43, 4931 Hungary

A termékeket családommal együtt készítjük, saját portánkon őstermelőként. Termékeink: Tarpai szilvalekvár nemtudomka vagy penyigei kék szilvából, meggy lekvár, és dzsem, birsalma levár, sárgabarack lekvár, biomézek, aszalt gyümölcsök, hímes, kézzel festett tojások, dió. A lekvár BIO minősítése 2011. június óta folyamatban!
Feldebrõ, Saint Martin Roman Catholic Church, Szabadság tér 1, 3352 Hungary

A feldebrői római katolikus plébániatemplom – eredeti formájában – és a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma, Magyarország legrégebbi, különleges – 54 alakzatból álló – freskóival, Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A település központjában található templom a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült. Az eredeti templom a keleti, bizánci kereszténység centrális templomainak alaprajzi elrendezését követte. Az altemplom Nyugat-európai mintára készült, ahol a halottkultusz a XI. századi megerősödésével gyakori volt az altemplomépítés. A feldebrői templom Európai jelentőségét az adja, hogy a honfoglalást követő évszázad történelmi viharaiban – amikor még nem dőlt el végérvényesen, hogy a magyarság a nyugati, avagy a keleti kereszténységet választja – olyan épület épült, amely ötvözi a keleti és a nyugati keresztény építészet elemeit. A 11. században épült román stílusú templom és altemplom építéséről nincsenek írott emlékek. Györffy György kutatásai szerint a 14. században Debrő plébániatemploma a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve és mivel Szent Kereszt ereklyét I. István 1018táján kapta, tehát csak ezt követően épültek így szentelt templomok. Az építtető királyi rangú személyiség lehetett, talán maga Aba Sámuel, aki uralkodása előtt építtette a templomot, majd halála után ide temették. Az első 20x20 méter, négyzet alaprajzú templomból igen kevés maradt fenn. Az ásatások alapján ez román stílusú templom öthajós, centrális épület volt, középen toronnyal. A 12–13. század fordulóján átalakított templomot nevezik második templomnak, a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A későbbi századok során többször átépítették, így a XV. Században is, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak. 1743-ban jelentős átépítést hajtottak végre a templomon, Grassalkovich Antal költségén. Ekkor falazták el az altemplomot és távolították el a templom közepének pillérsorát, így az ebből adódó statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben ismét rekonstrukciót hajtottak végre az épületen. 1793-ban vihar tett kárt az épület tetőzetében. Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel azaltemplom középső szakaszát, falain a páratlan falfestményekkel. 1897-ben Gerecze Péter kezdett ásatásokat, majd Lux Kálmán és Erdei Ferenc dolgozott a helyreállításokon. Az altemplomba lépcsőn lehet lejutni. A húsz méter hosszú hajót szokatlan tagolású, zömök, kezdetlegesen faragott, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Ezek tartják az épségben megmaradt kőboltozatot, amin a bizánci stílusú freskó maradványok láthatóak. Nyugatias vonásuk arról tanúskodik, hogy a bizáncias formavilág Itálián átszűrve jutott el Feldebrőre. A kelet felé eső szentélyben Krisztus látható az evangélista szimbólumok és angyalok között, a hajóban próféták és apostolok, valamint Kain és Ábel jelenete lelhető fel. A feldebrői római katolikus plébániatemplom – eredeti formájában – és a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma, Magyarország legrégebbi, különleges – 54 alakzatból álló – freskóival, Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A település központjában található templom a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült. Az eredeti templom a keleti, bizánci kereszténység centrális templomainak alaprajzi elrendezését követte. Az altemplom Nyugat-európai mintára készült, ahol a halottkultusz a XI. századi megerősödésével gyakori volt az altemplomépítés. A feldebrői templom Európai jelentőségét az adja, hogy a honfoglalást követő évszázad történelmi viharaiban – amikor még nem dőlt el végérvényesen, hogy a magyarság a nyugati, avagy a keleti kereszténységet választja – olyan épület épült, amely ötvözi a keleti és a nyugati keresztény építészet elemeit. A 11. században épült román stílusú templom és altemplom építéséről nincsenek írott emlékek. Györffy György kutatásai szerint a 14. században Debrő plébániatemploma a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve és mivel Szent Kereszt ereklyét I. István 1018táján kapta, tehát csak ezt követően épültek így szentelt templomok. Az építtető királyi rangú személyiség lehetett, talán maga Aba Sámuel, aki uralkodása előtt építtette a templomot, majd halála után ide temették. Az első 20x20 méter, négyzet alaprajzú templomból igen kevés maradt fenn. Az ásatások alapján ez román stílusú templom öthajós, centrális épület volt, középen toronnyal. A 12–13. század fordulóján átalakított templomot nevezik második templomnak, a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A későbbi századok során többször átépítették, így a XV. Században is, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak. 1743-ban jelentős átépítést hajtottak végre a templomon, Grassalkovich Antal költségén. Ekkor falazták el az altemplomot és távolították el a templom közepének pillérsorát, így az ebből adódó statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben ismét rekonstrukciót hajtottak végre az épületen. 1793-ban vihar tett kárt az épület tetőzetében. Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel azaltemplom középső szakaszát, falain a páratlan falfestményekkel. 1897-ben Gerecze Péter kezdett ásatásokat, majd Lux Kálmán és Erdei Ferenc dolgozott a helyreállításokon. Az altemplomba lépcsőn lehet lejutni. A húsz méter hosszú hajót szokatlan tagolású, zömök, kezdetlegesen faragott, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Ezek tartják az épségben megmaradt kőboltozatot, amin a bizánci stílusú freskó maradványok láthatóak. Nyugatias vonásuk arról tanúskodik, hogy a bizáncias formavilág Itálián átszűrve jutott el Feldebrőre. A kelet felé eső szentélyben Krisztus látható az evangélista szimbólumok és angyalok között, a hajóban próféták és apostolok, valamint Kain és Ábel jelenete lelhető fel.

Felpéc, Táncsics utca 18, 9122 Hungary

A Felpéci Tájház a Sokoróalja jellegzetes épülete, melyben a XX. század elejének megfelelően berendezett enteriőr mutatja be, hogyan éltek őseink, mivel foglalkozhattak? A közérdekű muzeális kiállítóhelyként bejegyzett épület 2006-tól kiegészült egy új résszel, melyben foglalkoztató, vizes blokk található, valamint 6-8 személy résézre szállás is biztosítható. Oztálykirándulás helyszínéül is kiváló. Megbeszélés szerint tartható itt foglalkozás 25-30 fő részére. Munkahelyi vagy alkotó közösségek részére alkalmas helyszín a nyugodt együttlétre, tartalmas kikapcsolódásra.
A természetvédelmi terület élővilága feledhetetlen élményt nyújt. A sokorói dombok oldalán termő szőlőből készült borokat a helyi gazdáknál vagy a domboldalon található pincékben lehet kóstolgatni, de a honismereti órán, a diákok által "taposott" szőlőből készült "Tájházi Biankát" a tájházi program keretében is megkóstolhatja az idelátogató.

A Balaton környék legjelentősebb román-kori épülete a felsőörsi prépostsági templom. Nyugati homlokzati tornyos, templomtere háromhajós, dongaboltozatos, amelyhez félköríves szentély-apszis csatlakozik. Eredeti a két egyenes záródású mellékhajója is dongaboltozatos, 3-3 ikerablakkal. A sekrestyét később, ismeretlen időben építették hozzá. A Balaton partján fekvő Alsóörstől északra 3 km, Veszprémtől délkeletre, 9 km távolságra a festői Malomvölgy fölött emelkedő sziklabércen fekszikFelsőörs. A bővizű forrásokban gazdag vidéken már az őskor embere is megtelepedett. Erről a határban talált régészeti leletek tanúskodnak (csiszolt kőbalta, őskori-, középbronz-kori cserepek, római pénzek és –épületmaradványok). Ezen a vidéken vezettek a Savariából (Szombathely) Balácát érintő, aBalaton északi partján haladó római utak, Gorsium-on keresztül Aquincum-ig. Eredetileg egy Örs nevű falu volt itt, melyet kőfejtő telepei miatt Vágó-Örs, Kővágó-Örs-nek is neveztek. Amikor ez a település kettévált: Alörs-Felörs, a régi településnek Felörs, Nagyörs, végül Felsőörs lett a neve. A Malom-völgy sziklás oldala fölött a XII. század elején épült az Örs nemzetség palotája. A család részben kihalt, részben máshova költözött, a palota elpusztult, de helyét ma is „Miské”-nek, „Miske-palotá”-nak nevezik. A palotának és a hozzá tartozó birtokoknak az Örsi család leszármazottai voltak a tulajdonosai, közöttük Kővágóörsi Kis György esztergomi várnagy, Zsigmond király kedvelt embere, aki a Fejér megyei Szabadbattyánt kapta adományba (az ő fiait már Batthyány-nak nevezték). A prépostság alapítására nincsenek közvetlen adataink. Világi prépostság volt, ami azt jelentette, hogy Felsőörsön a templom mellett kanonokokból állótársaskáptalan működött, élén a préposttal aki a falu plébánosi teendőit is ellátta. 1476-ban Mátyás király megerősítette őket a felsőörsi prépostság kegyuraság-ában, melyet 1950-ig a körmendi (hercegi) ág gyakorolt, de ez kizárólag a prépost személyének kijelölési jogára korlátozódott. A kegyúri terheket azonban a prépostság maga viselte (a felsőörsi templom, iskola, préposti kúria, a dinnyési kápolna és iskola, valamint az összes gazdasági épület fenntartása). Azon a dombon, ahol a templom áll, a XI-XII. században temető terült el. Feltételezhető, hogy a temetőben már a jelenleginél korábban is állt templom, talán éppen a mostani templomhajó helyén. A hajóban - valószínűleg a XVIII. századi átépítéssel kapcsolatos - lefaragott sziklafelszínt tárt fel a régészeti kutatás, a középkori nyomok jórészt eltűntek.

Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!