Magyarország szívében, Budapesttől 50 km-re, csodálatos természeti környezetben található a Velencei-hegység lábánál elnyúló, bársonyos és sekély vizű Velencei-tó.
A nyári időszakban számos tematikus tábor várja a gyermekeket már az óvodástól az egyetemista korosztályig.
Ezek közül ízelítőül pár tábor:
- Horgásztábor
Telefon: +36-70/637 4224
Web: www.horgasztaborok.hu
- Vitorlás táborok
Telefon: +36-30/291 2827 – Kondor Éva
E-mail: pontoneva@gmail.com
Web: www.pontonklub.hu
Osztálykirándulások a Velencei –tónál:
- „Túrafalu” – szállással, étkezésekkel, túraprogramokkal
Telefon: +36-20/617 6667
E-mail: parkkemping@gvu.hu
Web: www.parkkemping.hu
- Dinnyési Várpark – egész évben programok
Telefon: +36-20/928 7156 – Alekszi Zoltán
E-mail: info@varpark.hu
Web: www.varpark.hu
- Velence-tavi Ajándékbolt
Telefon: +36-22/570 078
E-mail: tourinform@velencei-to.hu
Web: www.velencei-to.hu
- Kaland a Velencei-tavon
Web: www.osztalykirandulasvelenceito.hu
- Pákozd-Sukorói Arborétum
Telefon: +36-30/1946 207 – programokra előzetes bejelentkezés
Web: www.vadex.hu
- Agárdi Gyógy-és Termálfürdő – fürdőzés, étkezés, kemping
Telefon: +36-30/552 3074 – Szigetvári Orsolya
Web: www.agarditermal.hu
Bővebb információk:
Torinform Gárdony – Torinform Pákozd – Torinform Velence
Telefon: +36-22/570 078; +36-22/732 002; +36-30/974 2566
E-mail: tourinform@velencei-to.hu; pakozd@tourinform.hu; velence@tourinform.hu
A fehérvári kukoricás kenyeret jellemzően 1 kg-os tömegben gyártják. Hosszúkás, két végén elkeskenyedő, „molnár kenyér” alakú termék. Bélzetszíne a kukoricapehely liszttől enyhén sárgás árnyalatú.
Az Alföld nyugati területe és Dunántúlra eső Mezőföld a legjobb talajadottságokkal rendelkező vidékeink közé tartozik. Székesfehérvár tágabb környéke, Fejér megye a 19. században nagy uradalmakkal rendelkezett, s a hagyományos paraszti gazdálkodás is magas színvonalra emelkedett. A kiváló talajadottságoknak megfelelően a legfőbb termény - a búza – mellett a kukorica volt.
Annak ellenére, hogy a kukorica, mint takarmány, a szántóföldi gazdálkodás nélkülözhetetlen növénye, a 18. századtól e vidéken is, az emberi táplálkozásban kisebb jelentőséggel bír. A kukorica a kenyérsütés szempontjából csupán ínségeledelnek számított, és a háborús időszak szükségtápláléka volt a Mezőföldön is. Ma az egészséges, reformtáplálkozásban a kukoricás kenyeret finomsága, a választék bővítése és a hagyományos ízekre emlékeztető hatása miatt ismét szívesen készítik.
A Deseda-tó partján épült Fekete István Látogatóközpont tartalmas kikapcsolódást jelent kicsiknek és nagyoknak egyaránt!
Állandó kiállításuk a „Békalencse, vízpásztor, fakopáncs – A Deseda élővilága” a Deseda-tó környékének állat- és növényvilágát mutatja be. A kiállítás interaktív, különféle játékok ragadják meg a gyermekek figyelmét.
Főbb látnivalók: akvárium, az előadóteremben időszaki kiállítások, tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások.
A Látogatóközpont területén található madármegfigyelő házikó, szitakötő ház, béka- és teknős les.
További szórakozási lehetőségek: játszótér, vízi játszótér, kerékpár- és csónakkölcsönzés, sétahajózás.
Egyedi elképzeléseiket is segítenek megvalósítani!
További információ:
Telefon: +36-30/869 6051
E-mail: deseda@smmi.hu
Web: www.deseda.smmi.hu
A Fekete Kos Hotel 14 darab szobával várja vendégeit, ahol egyszerre 35 fő elhelyezését tudják biztosítani.
Az ifjú párnak lakosztállyal kedveskednek az esküvő éjszakájára!
Fogadó éttermében egyszerre 50 fő ültetését tudják biztosítani.
Várják a falusi hagyományokat őrző sátras lagzi szerelmeseit is, mivel a kerthelyiségben elhelyezett sátorban egyszerre akár 100 fő ültetését tudják biztosítani.
A nagy nap fáradalmait az ifjú pár és a násznép a wellness részlegben pihenheti ki, amely egy úszómedencével, egy jakuzzival egy finn- és egy infra- szauával, valamint különleges masszázsokkal várja a vendégeket!
Kérjenek személyre szabott árajánlatot!
Cím: 3414 Bükkzsérc, Rákóczi út 135.
Telefon: +36-49/423 466; +36-30/546 4460
E-mail: feketekos@gmail.com
Web: www.feketekos.hu
A feldebrői római katolikus plébániatemplom – eredeti formájában – és a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma, Magyarország legrégebbi, különleges – 54 alakzatból álló – freskóival, Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A település központjában található templom a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült. Az eredeti templom a keleti, bizánci kereszténység centrális templomainak alaprajzi elrendezését követte. Az altemplom Nyugat-európai mintára készült, ahol a halottkultusz a XI. századi megerősödésével gyakori volt az altemplomépítés. A feldebrői templom Európai jelentőségét az adja, hogy a honfoglalást követő évszázad történelmi viharaiban – amikor még nem dőlt el végérvényesen, hogy a magyarság a nyugati, avagy a keleti kereszténységet választja – olyan épület épült, amely ötvözi a keleti és a nyugati keresztény építészet elemeit. A 11. században épült román stílusú templom és altemplom építéséről nincsenek írott emlékek. Györffy György kutatásai szerint a 14. században Debrő plébániatemploma a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve és mivel Szent Kereszt ereklyét I. István 1018táján kapta, tehát csak ezt követően épültek így szentelt templomok. Az építtető királyi rangú személyiség lehetett, talán maga Aba Sámuel, aki uralkodása előtt építtette a templomot, majd halála után ide temették. Az első 20x20 méter, négyzet alaprajzú templomból igen kevés maradt fenn. Az ásatások alapján ez román stílusú templom öthajós, centrális épület volt, középen toronnyal. A 12–13. század fordulóján átalakított templomot nevezik második templomnak, a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A későbbi századok során többször átépítették, így a XV. Században is, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak. 1743-ban jelentős átépítést hajtottak végre a templomon, Grassalkovich Antal költségén. Ekkor falazták el az altemplomot és távolították el a templom közepének pillérsorát, így az ebből adódó statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben ismét rekonstrukciót hajtottak végre az épületen. 1793-ban vihar tett kárt az épület tetőzetében. Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel azaltemplom középső szakaszát, falain a páratlan falfestményekkel. 1897-ben Gerecze Péter kezdett ásatásokat, majd Lux Kálmán és Erdei Ferenc dolgozott a helyreállításokon. Az altemplomba lépcsőn lehet lejutni. A húsz méter hosszú hajót szokatlan tagolású, zömök, kezdetlegesen faragott, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Ezek tartják az épségben megmaradt kőboltozatot, amin a bizánci stílusú freskó maradványok láthatóak. Nyugatias vonásuk arról tanúskodik, hogy a bizáncias formavilág Itálián átszűrve jutott el Feldebrőre. A kelet felé eső szentélyben Krisztus látható az evangélista szimbólumok és angyalok között, a hajóban próféták és apostolok, valamint Kain és Ábel jelenete lelhető fel. A feldebrői római katolikus plébániatemplom – eredeti formájában – és a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma, Magyarország legrégebbi, különleges – 54 alakzatból álló – freskóival, Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke. A település központjában található templom a Mátra déli részén megtelepülő Aba nemzetség temetkezési helyéül szolgáló sírtemplomnak készült. Az eredeti templom a keleti, bizánci kereszténység centrális templomainak alaprajzi elrendezését követte. Az altemplom Nyugat-európai mintára készült, ahol a halottkultusz a XI. századi megerősödésével gyakori volt az altemplomépítés. A feldebrői templom Európai jelentőségét az adja, hogy a honfoglalást követő évszázad történelmi viharaiban – amikor még nem dőlt el végérvényesen, hogy a magyarság a nyugati, avagy a keleti kereszténységet választja – olyan épület épült, amely ötvözi a keleti és a nyugati keresztény építészet elemeit. A 11. században épült román stílusú templom és altemplom építéséről nincsenek írott emlékek. Györffy György kutatásai szerint a 14. században Debrő plébániatemploma a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve és mivel Szent Kereszt ereklyét I. István 1018táján kapta, tehát csak ezt követően épültek így szentelt templomok. Az építtető királyi rangú személyiség lehetett, talán maga Aba Sámuel, aki uralkodása előtt építtette a templomot, majd halála után ide temették. Az első 20x20 méter, négyzet alaprajzú templomból igen kevés maradt fenn. Az ásatások alapján ez román stílusú templom öthajós, centrális épület volt, középen toronnyal. A 12–13. század fordulóján átalakított templomot nevezik második templomnak, a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett. A későbbi századok során többször átépítették, így a XV. Században is, amikor a templom déli homlokzatán gótikus ablakokat nyitottak. 1743-ban jelentős átépítést hajtottak végre a templomon, Grassalkovich Antal költségén. Ekkor falazták el az altemplomot és távolították el a templom közepének pillérsorát, így az ebből adódó statikai hibák és a mennyezet megrepedezése miatt 1785-ben ismét rekonstrukciót hajtottak végre az épületen. 1793-ban vihar tett kárt az épület tetőzetében. Az 1870-es években Henszlmann Imre fedezte fel azaltemplom középső szakaszát, falain a páratlan falfestményekkel. 1897-ben Gerecze Péter kezdett ásatásokat, majd Lux Kálmán és Erdei Ferenc dolgozott a helyreállításokon. Az altemplomba lépcsőn lehet lejutni. A húsz méter hosszú hajót szokatlan tagolású, zömök, kezdetlegesen faragott, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Ezek tartják az épségben megmaradt kőboltozatot, amin a bizánci stílusú freskó maradványok láthatóak. Nyugatias vonásuk arról tanúskodik, hogy a bizáncias formavilág Itálián átszűrve jutott el Feldebrőre. A kelet felé eső szentélyben Krisztus látható az evangélista szimbólumok és angyalok között, a hajóban próféták és apostolok, valamint Kain és Ábel jelenete lelhető fel.
A Balaton környék legjelentősebb román-kori épülete a felsőörsi prépostsági templom. Nyugati homlokzati tornyos, templomtere háromhajós, dongaboltozatos, amelyhez félköríves szentély-apszis csatlakozik. Eredeti a két egyenes záródású mellékhajója is dongaboltozatos, 3-3 ikerablakkal. A sekrestyét később, ismeretlen időben építették hozzá. A Balaton partján fekvő Alsóörstől északra 3 km, Veszprémtől délkeletre, 9 km távolságra a festői Malomvölgy fölött emelkedő sziklabércen fekszikFelsőörs. A bővizű forrásokban gazdag vidéken már az őskor embere is megtelepedett. Erről a határban talált régészeti leletek tanúskodnak (csiszolt kőbalta, őskori-, középbronz-kori cserepek, római pénzek és –épületmaradványok). Ezen a vidéken vezettek a Savariából (Szombathely) Balácát érintő, aBalaton északi partján haladó római utak, Gorsium-on keresztül Aquincum-ig. Eredetileg egy Örs nevű falu volt itt, melyet kőfejtő telepei miatt Vágó-Örs, Kővágó-Örs-nek is neveztek. Amikor ez a település kettévált: Alörs-Felörs, a régi településnek Felörs, Nagyörs, végül Felsőörs lett a neve. A Malom-völgy sziklás oldala fölött a XII. század elején épült az Örs nemzetség palotája. A család részben kihalt, részben máshova költözött, a palota elpusztult, de helyét ma is „Miské”-nek, „Miske-palotá”-nak nevezik. A palotának és a hozzá tartozó birtokoknak az Örsi család leszármazottai voltak a tulajdonosai, közöttük Kővágóörsi Kis György esztergomi várnagy, Zsigmond király kedvelt embere, aki a Fejér megyei Szabadbattyánt kapta adományba (az ő fiait már Batthyány-nak nevezték). A prépostság alapítására nincsenek közvetlen adataink. Világi prépostság volt, ami azt jelentette, hogy Felsőörsön a templom mellett kanonokokból állótársaskáptalan működött, élén a préposttal aki a falu plébánosi teendőit is ellátta. 1476-ban Mátyás király megerősítette őket a felsőörsi prépostság kegyuraság-ában, melyet 1950-ig a körmendi (hercegi) ág gyakorolt, de ez kizárólag a prépost személyének kijelölési jogára korlátozódott. A kegyúri terheket azonban a prépostság maga viselte (a felsőörsi templom, iskola, préposti kúria, a dinnyési kápolna és iskola, valamint az összes gazdasági épület fenntartása). Azon a dombon, ahol a templom áll, a XI-XII. században temető terült el. Feltételezhető, hogy a temetőben már a jelenleginél korábban is állt templom, talán éppen a mostani templomhajó helyén. A hajóban - valószínűleg a XVIII. századi átépítéssel kapcsolatos - lefaragott sziklafelszínt tárt fel a régészeti kutatás, a középkori nyomok jórészt eltűntek.