message

Üzenetküldés


A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A tanösvény indítótáblája a Sámsonháza északi szélén található Vár-hegyi kőfejtő földtani bemutatóhelyről kiindulva gyalogosan, 10-15 perces sétával érhető el (lásd térképen).
A nyolc állomást érintő útvonal érdekessége, hogy bejárásával egy 16-17 millió éve kezdődött, mintegy 5 millió évig tartó, földtörténeti szempontból mozgalmas időszak során bekövetkezett háromszori tengerelöntés üledékes kőzetei (a Garábi Slír Formációtól a Tinnyei Formációig) és szintén három vulkáni működési szakasz során keletkezett vulkanitok ismerhetők meg.
A tanösvény állomásait nagyobbrészt mesterséges feltárásoknál alakították ki. Az útvonal érinti a területen mélyített földtani kutató fúrások egyikét is, ahol az előző állomásokon amegismert, felszínen tanulmányozható képződmények felszín alatti "folytatásába" nyerhetünk betekintést.
A tanösvény egész évben szabadon látogatható. Bejárásához kényelmes túracipő vagy bakancs ajánlott. A meredekebb részeken kiépített lépcsők, korlátok teszik biztonságosabbá a látogatást. Előzetesen jelzett igény alapján a BNPI munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A tanösvény közvetlen közelében két földtani bemutatóhely is található (lásd térképen), érdemes ezek felkeresését összekötni a tanösvény bejárásával.
A Vár-hegyi kőfejtő földtani bemutatóhelyet egy felhagyott, rekultivált kőbányában alakította ki a BNPI (lásd térképen). A kőfejtő a Mátrai Vulkanit Formáció típusfeltárása, kiválóan tanulmányozhatók a miocén korban a Mátrát is felépítő andezit vulkanizmus különböző működési fázisaiban képződött vulkáni képződmények (rétegvulkáni szerkezet; lávafolyások és vulkáni törmelékes kőzetek váltakozása).
Információk a földtani bemutatóhelyen megismerhető földtani képződményekről, felszínformákról a Magyarország földtani atlasza országjáróknak (szerk. Budai T., Gyalog L., Magyar Állami Földtani Intézet 2008.) c. kiadvány nyomán »
Magyarország földtani atlasza országjáróknak (az 1:200 000 ma. földtani térkép digitális változata a Magyar Állami Földtani Intézet honlapján)
A Mogyoróspusztai földtani bemutatóhelyet szintén egy felhagyott, rekultivált kőbányában hozta létre a BNPI (lásd térképen). A Vár-hegyi kőfejtővel ellentétben e helyen kézzel fejtették az andezitet, a kibányászott követ a környéken használták fel. A mintegy 10 méter magas bányafal alsó részén a Tari Dácittufa Formáció tanulmányozható, erre települ a Mátrai Vulkanit Formáció részét képező andezittufa.


Bővebb információ:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

titkarsag@bnpi.hu

36411581

http://bnpi.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Szentkúti remete barlangok   |  
és között
Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es sz. főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe. Szentkút a Mátra északnyugati lábánál, Pásztó és Salgótartján között helyezkedik el. A településen található Szűz Mária kegyhely Magyarország egyik legfontosabb vallási zarándokhelye, melyet napjainkban évente 200 ezernél is több hívő keres fel. A hagyomány szerint 1091-92-ben Szent László király ellenségei elől menekült, mikor egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. A szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor. A zarándokhely fejlődésének 1948 után a kommunista diktatúra vetett véget. 1950-ben a helyi pártvezetés elűzte a ferences szerzeteseket, valamint államosította és szociális otthonná alakította a kolostort. A ferencesek csak 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Ekkor újult meg a templomkülső, és sikerült visszavásárolni egykori földjeiket. A 90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Varsányi Falumúzeum   |  
és között
A Falumúzeum a Dózsa György út 24. sz. alatt található. Az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző paraszt házak állnak, ezek egyikében került kialakításra a Falumúzeum. Ez az épület egyedül álló, nincs több ilyen elrendezésben a településünkön Az épület 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) 1997-ben Varsány Község Önkormányzatának ajándékozta. Az önkormányzat vállalta az épület karbantartását és 2000. évben felújította.
Az állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A berendezés nagy része Bözsi néni hagyatéka, de a településen élők adományaival is bővült.
 
Sok szeretettel várjuk látogatóinkat.
 
Előzetes bejelentkezés: 06 32 387 549 vagy 06 70 932 4423
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!