message

Üzenetküldés


A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
Eredeti állapotában az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház. Építésekor szabadkéményes konyhával rendelkezett, a kéményaljában berakott tűzhellyel. Az utcára néző tisztaszobában sárból rakott boglyakemence állt. A ház hosszában az udvar felől nyitott, faoszlopokon nyugvó, fa korlátos, könyöklős ereszaljával rendelkezett.
A fölfelé keskenyedő szabadkéménnyel rendelkező konyhát egy füstfogó szemöldökfal választotta el a pitvar felől. A szabadkémény alatt oldalt kemenceszáj nyílt, innen fűtötték a tisztaszobát. A konyha hátsó falán a régi építésmód szerint középen kiszélesedő párkány középtűzhely volt. Alakjára, külsejére utaló nyomok itt már nem voltak, így az újonnan épített tűzhely nem az eredetit mutatja.
Alsóvároson jellemző módon az 1920-as évek táján kezdték el vékony tapasztott fafödémmel lepadlásolni a kéményalját, egy időben a főzőberendezések korszerűsödésével.
A konyha (pitvar) másik oldaláról újabb szoba nyílt. Padozata az első két helyiség szintjéhez képest magasabban helyezkedik el, alatta van a pince. Itt a helyi gazdálkodás tárolóeszközei, palackok, kasok, szőlőprés, hordók láthatók.
1903-1913 között a házat tovább bővítették istállóval, kocsiszínnel és hátsó szoba oldalához toldott kis kamrával. Az épületet 1963-ban helyezték műemléki védettség alá.
A jelenlegi állapot a 20. század derekának lakóterét érzékelteti a rekonstruált szobabelsővel, az újratervezett régies konyhával.


Bővebb információ:

Napsugaras Tájház

szegedalsovarsi.tajhaz@gmail.com

+36-30-501-2822

http://www.napsugarashaz.hu

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Dömötör torony   |  
és között

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom(Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi„kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark   |  
és között
A Nemzeti Történeti Emlékparkban számos látnivaló, program várja az ide érkező emlékezni, művelődni, ünnepelni, pihenni, kirándulni vágyókat. Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne. P. Dictus Magister tudósítása szerint Árpád és a vezérek itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt. A terület nagysága lehetővé teszi nagyobb tömegeket megmozgató rendezvények (íjásztalálkozó, motoros találkozó, betyár-napok) lebonyolítását is. Az egykoron nagyhírű középkori szeri monostor fontos, szimbolikus hely, hiszen a középkor őrizte meg, s adta tovább a honfoglalás itteni eseményeit. Mellette található a millenniumi Árpád-emlékmű. E kettőt kapcsolja össze a szeptemberi „Szobori búcsú”, a hely olyan ünnepe, amely a magyarság-tudatot és a keresztény örökséget együtt képes megjeleníteni. A szabadtéri néprajzi gyűjtemény épületei között járva, azokba bepillantva megismerheti az ide látogató a szegedi nagytáj parasztságának hétköznapjait és ünnepeit. Csete György jurta-házai Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be. A főépületben, a Rotundában kapott helyet a magyar kreativitást és alkotóképességet jól jellemző, a maga nemében egyedülállóFeszty-körkép, a magyar nemzeti romantika monumentális alkotása, az Emlékpark legfőbb vonzereje. Ugyanitt találhatóak az állandó és a folyamatosan megújuló időszaki kiállítások is. Többek között a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagyhírű középkori monostor és Szer mezőváros feltárásakor előkerült leletanyagokat tették közzé. A földszinten a további állandó kiállításokat megtekintve a magyarsággal rokon népekről, a világ más körképeiről, illetve a körkép restaurálásáról lehet információkat szerezni. A honfoglalás 1100. évfordulójára készült el az első emeleten a „Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató. A kiállításon a két promenád – nagyvárosi, kisvárosi – képes felidézni a XIX. század végének hangulatát. A Nomád Park az eurázsiai puszta népeinek világát idézi fel régészeti leletek, néprajzi párhuzamok alapján. Lovasbemutató eleveníti fel honfoglaló őseink legendás harcmodorát, de a lovas pályán a vállalkozó kedvű vendégek lovagolhatnak, íjászkodhatnak. A tóparton a tiszai fafeldolgozás története került bemutatásra, a gátőrházban pedig egy terepasztalon fény- és hangjáték mutatja be az 1879-es, Szegedet romba döntő nagy árvizet, melyet a környékbeliek Rózsa Sándor bosszújaként emlegettek. Több mint negyven szobor és térplasztika látható az Emlékpark területén. Hagyományőrző programok, ünnepek, alkalmi rendezvények kínálnak igazi felüdülést kicsinek és nagynak, testnek és léleknek, magyarnak és külföldinek egyaránt. A Nemzeti Történeti Emlékpark a tanulmányi kirándulásoknak is tökéletes célpontja. A diákok több interaktív múzeumpedagógiai foglalkozás közül választhatnak, sőt részt vehetnek egy múltidéző tanórán is, a tanyasi iskolában.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!