Vörös sün ház

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A Vörös Sün Ház Budapest ma is álló és használt legrégebbi épülete. Napjainkra már nem eldönthető, hogy neve honnan származik: a ház megnevezése vagy a benne működő fogadó neve volt-e előbb. 1260 körül épített korai gótikus házak összeépítéséből alakult ki a mai épület, több középkori lakóházból a 18. században egyesítették. Az 1300-as években Konth Miklós nádor (a Pálffy grófi család ősapja) is a ház tulajdonosa volt. 1686-ban az épület előtt esett el Buda utolsó török kormányzója, Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa. Sokáig ez volt a vár egyetlen vendégfogadója. 1764-ben az épület korábbi kertjében tánctermet építettek, majd Felix Berner osztrák színigazgató javaslatára színpadot is kialakítottak benne. Az 1760-as években ebben az épületben tartották Budán elsőként színházi előadást, majd ez az épület adott otthont a Verner színháznak. Ez a társulat volt az első magyar gyermekszínház. A társulatot alkotó 6-14 éves gyermekek nem csak az épület nagytermében játszottak, hanem sikeres vidéki turnékat is bonyolítottak. 1773-ban Nepauer Mátyás budai építőmester vásárolta meg az ingatlant. Azonnal kérelmet nyújtott be Albert főherceghez, hogy a kertjében 9 éve épített tánctermet nyilvános bálok céljaira használhassa. Aztán 1776-ban a budai városi tanács véleménye alapján kérelmét elutasította, mivel nem volt szükség több redutra. 1783-ban határozta el az uralkodó a kormányszékek Pozsonyból Budára telepítését. Mivel a Vár egyetlen fogadója – a Vörös Sün – ekkora forgalomhoz 7 szobájával kicsi volt és korszerűtlen, a magisztrátus felszólította a tulajdonost, Nepauer Mátyást az épület bővítésére, de az nem tudott, vagy nem akart a felszólításnak eleget tenni. Ekkor a fogadó működtetési jogát Heinrich Bulla bérelte tőle. Meyer Johann fogorvos 1789-ben meghirdeti Pestről Budára költözését a Vörös Sün fogadó 8. sz. szobájába, ahol jobb körülmények között fogadhatja pácienseit. 1798-ban ő és Karl testvére (szintén nagy gyakorlattal rendelkező fogász) ezen a címen rendel, vagyis a rendelőben így ketten dolgoznak. A vár első fogadója 1805-ig működött. 1820-ban helyezték el az épület homlokzatán a Vörös Sün domborművet, ami a A „ZUM ROTEN IGL” fogadó cégére volt. Később kabaré is működött az épületben. 1959-ben felújították az épületet.

Bővebb információ:

Vörös sün ház

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Mátyás templom |

Budapest

és között

A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom. IV. Béla a tatárjárás után, 1255 és 1269 között, valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére tornyos, háromhajós bazilikát építtetett. Az első építési ütemben (1255–1260) épült fel a főszentély és a mellékszentélyek, az álkereszthajó és a Menyasszony-kapu, valószínűleg Villard de Honnecourt irányításával. A budavári főtemplom első építési szakasza a lyoni katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot.. A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület érett gótikus stílusban történt átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. A reprezentatív, kétnyílásos kapuzat legközelebbi párhuzama a nürnbergi Szent Lőrinc templom tizenöt évvel korábban épült portálja. A templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. A király felépíttette a délnyugati harangtornyot, a hazai gótikus építészet egyik legnagyszerűbb alkotását. Buda 1526. évi első török megszállása során a főtemplom középkori tetőszerkezete és berendezésének nagy része is megsemmisült. Az újjáépült Boldogasszony-templomot 1541-ben, Buda végleges elfoglalása után a törökök sebtében mecsetté alakították át, hogy I. Szulejmán szultán itt adjon hálát Allahnak a győzelemért. Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére 1737-re már egy kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek. 1748-ban villám sújtotta: tönkrement főoltárát csak 1760-ban sikerült pótolni. I. Ferenc József király 1873-ban kelt határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét. A kőfaragó munkákat Kauser Jakab, a jó nevű pesti építész-család sarja végezte. A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el; a honfoglalás millenniumára ha nem is az eredeti formákban, de a régi fényben ragyogott. 1898-ban III. Béla és felesége hamvai addigi altemplomi őrzési helyükről felhozva az északi oldalhajó kápolnájában nyertek végső Budapest 1944-1945-ös ostroma során az épület igen súlyosan megsérült. Tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Altemplomában a német tábori konyha, a szentélyben szovjet lóistálló volt. A háborús károkat a magyar állam állíttatta helyre 1950-1970 között. Az utolsó háborús seb 1984-ben tűnt el a templomról: ekkor fejeződött be a nagy orgona újjáépítése.

forrás: wikipedia
kép: Thaler Tamás

részletek

A Budai-hegység vadregényes ösvényein

Solymár

MEGKÖZELÍTÉS
A Moszkva térről 56-os villamossal, vagy 56-os autóbusszal, illetve személygépkocsival a BKV Hűvösvölgyi végállomásig. (Fizetős parkoló.)

ÚTVONAL
Hűvösvölgy BKV végállomás – – Határ nyereg (2 km) – – Újlaki hegy (0,8 km) – – Virágos-nyereg (2 km) – – Tök-hegy – – Rózsika-forrás (5 km) – Alsó-Jegenye- völgy – Solymár „Téglagyár” 64-es busz megálló (1,5 km)
Táv: 12 km Szint: 280 m, 4 óra
Visszatérés a gépkocsihoz a 64-es busszal

Kiegészítési, vagy rövidítési lehetőségek:
1. leágazás: Határ-nyereg – – Glück Frigyes út – – Árpád-kilátó – Nagybányai út 11-es busz végállomás.
Összesen 4,5 km, 140 m szintkülönbség, 1,5 óra.

2. leágazás: Újlaki-hegy – – Hármashatár-hegy – – Fenyőgyöngye 65-ös busz végállomás.
Összesen 5,8 km, 290 m szintkülönbség, 2 óra.

3. leágazás: Virágos-nyereg – – Gercsei templom – Pesthidegkút, Dózsa György utca 64-es buszmegálló.
Összesen: 7,6 km Szint: 250 m, 2 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Minden évszakban családoknak (gyerekek 4-5 éves kortól), 60+ korosztály, könnyű túra.

LÁTNIVALÓK
Egykori vadaskerti emlékmű, Alsó-Jegenye-völgy, Rózsika-forrás, Vitorlázórepülő-tér, Gercsei templom, Árpád-kilátó.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Budapest-Soroksár-Ócsa kerékpártúra

Budapest

Túra hossza: 61 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Síkvidék
Szintemelkedés: 92 m
Tájegység: Csepel-sziget és Pesti-félmedence

A kerékpártúrát Budapesten a Soroksár felső HÉV megállóból indítjuk. A Grassalkovich úton néhány métert tekerünk a HÉV menetirányába a járdán, majd balra fordulunk a Dobó útra és a következő kereszteződésnél jobbra a Felső Duna sorra. Dunaharasztiig követjük a Duna partját. A település elején áthaladunk az M0-s híd alatt, majd a Duna utcán a vasútállomásig, majd a Főúton. A település közepén fordulunk balra az Alsónémedire vezető útra (Dózsa György út, Némedi út). Némedin az 5-ös útig tekerünk (Fő út) itt jobbra kanyarodunk és ezen haladunk a település széléig. Itt balra kanyarodva egy mellékúton jutunk el Ócsára. Ócsán több dolgot érdemes megnéznünk. Kezdjük a falu elején a láppal, majd a falu közepén az ócsai templommal, illetve a mellette lévő tájházzal. Innen a Kis János úton a város száláig tekerünk, majd jobbra a pincéket jelző táblánál befordulunk a földútra. Itt megtekinthetjük a régi pincesort. Visszatérve a központba a Kis János úton. A fő utcán (Bajcsy-Zsilinszky út) balra haladva hagyjuk el a települést. A város után néhány kilométerre lévő T kereszteződésben Bugyi felé vesszük az irányt. A településen áthaladva Taksonynál érjük el ismét a Duna partot. Itt a Fő úton haladva áttekerünk Dunaharasztira. A vasúttól a már ismert úton haladva jutunk vissza a kiinduló pontunkra a Soroksár felső HÉV állomásra.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/budapest/budapest-soroksar-ocsa-kerekpartura

Dagály Gyógy- és Strandfürdő

Budapest

A fürdő 1948-ban nyitotta meg kapuit, amely a későbbiek során kibővült többek között az 1956-ban átadott 50 m-es uszodával. Jelenleg 10 különböző formájú és hőmérsékletű medence található a kellemes, festői környezetben.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Zöld Edit

Szada

A gazdaság biotermékei: zöldségek, gyümölcsök és hús

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Hévízgyörk

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Budai Arborétum

Budapest

Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A magasabban fekvő felső kertet 1893-94 telén kezdték telepíteni, így itt több, 100 évesnél is idősebb fa található. Legnagyobb látványossága a fák alá telepített (több mint 40.000) hagymás növény, főként nárcisz, tavaszi virágzása. Az alsó kert későbbi születésű - itt korábban a Kertészeti Tanintézet kísérteti telepe és üvegházai voltak -, telepítését a növények ökológiai igényeinek megfelelően végezték (a felső kertben rendszertani hovatartozásuk szerint ültették a fákat és bokrokat). Az alsó kert védett fekvése és kialakítása lehetővé teszi olyan melegigényes növények megmaradását is, mint pl.: a kínai kenderpálma, a japánnaspolya, az örökzöld liliomfa vagy a szobaarália. 3-6 méteres példányaik az épületek és támfalak védelmében, a szabadban takarás nélkül áttelelnek. Érdemes felkeresni az arborétumot a japán díszcseresznye-fajtagyűjtemény virágzásakor, vagy az orgona-fajtagyűjtemény nyílásakor, de igen szép az őszi lombszíneződés időszakában is. A 6 hektáros arborétum főként a kertészeti felsőoktatást szolgálja. A területén élő mintegy 1600 féle fa- és cserjefaj, -fajta, a 300 féle évelő dísznövény, a 250 féle hagymás növény, a 120-130 féle egynyári dísznövény, valamint a 600 taxonból álló növényházi gyűjtemény jelentős része a tájépítész és kertészmérnök hallgatók tananyagát képezi. Értékes az 500 taxont számláló tetőkerti télálló pozsgásgyűjtemény, valamint a két sziklakert és a kerti tó is figyelmet érdemel.

Nyakas-kő

Biatorbágy

A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhelytípust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhelytípus a sziklagyep és a sztyepplejtő. A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez. Emiatt a szikla repedéseiből bújnak ki, az állandósult pionírtársulások, melyeknek fontos résztvevői a szélsőséges termőhelyeket elviselő pozsgás (kövirózsa) és a varjúháj fajok. Sárga kövirózsát, borsos- és fehér varjúhájat mi is találhatunk, ha túlmegyünk a Nyakas-kövön. A sziklafal felületén gazdag a zuzmó és moha flóra is. A fák alá menve, a terület eleinte meredeken, majd enyhén lejt. Ezen a területen már a sztyepplejtő jellemző, ami igen fajgazdag. Egész mezőket alkot az ékes vasvirág, és ha nagyon figyelmesen böngészi az ember a gyepet, nagy ezerjófüvet is találhat, amely egy illóolaj tartalmú mirigyes növény, levelei bőrneműek, érintésük bőrgyulladást okozhat. A lejtőn mezei iringó vagy más néven ördögszekér, hegyilen, terjőkekígyószisz, fehér mécsvirág, kakukkfű alkot réteket egy-egy kiemelkedő sziklafelszínnel tarkítva. Ahogy a lejtősztyepp talaja mélyül, a növényzet fokozatosan karsztbokor erdőbe megy át. Alantabb sajmeggy, galagonya, szeder és kökény alkot itt-ott áthatolhatatlan bozótot. A Nyakas-kő megtalálása nem okozhat különösebb gondot ugyanis meglehetősen kilóg az egyébként is sziklás környezetből. Biatorbágy felől gyalog, illetve kocsival a kicsivel délebbre található Sóskutimajor (volt TSZ épület) után lehet leparkolni. Másik lehetőség: Parkoló Biatorbágy és Sóskút között, a Füzes patak után, ahol az út jobbra kanyarodik. Gyalog a viadukttól indulva a piros jelzésen alig egy kilométer után a piros jel kettéválik, itt a jobb oldalin kell tovább haladni a Szili kápolna mellett. Majd további laza 3 kilométer után megérkezünk a Nyakas-kőhöz. A parkolóból délkeletre induló ösvényen hamarosan elérjük a piros jelzést, majd a Nyakas-követ. Ezután a sziklák tetején haladunk (Tétény-Sóskút fennsík nyugati sziklás széle), majd a "Százlépcsőnél" letérünk a jelzésről, és visszakanyarodunk a parkoló felé.

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény |

Budaörs

és között

Budaörs városának német múltjával, történetével és hagyományainak ápolásával foglalkozó Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg az egykor a Weber-családnak otthont adó házban, a Budapesti út 47. szám alatt. A ház 1888-ban épült. A muzeális értékű dokumentumok és használati tárgyak közadakozásból kerültek a gyűjteménybe, melynek szervezett kialakítása, már az 1970-es években megkezdődött Füzér Ferencné, az I. számú Óvoda igazgatójának vezetésével.

részletek

Budapesti citadella

Budapest

A Gellérthegy története több ezer éves múltja a keltákig és rómaiakig nyúlik vissza. Régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban őrtorony állott itt, később boszorkánytanyaként és a legenda szerint Szent Gellért püspök mártíromságának helyszíneként vált híressé és hírhedté is egyben. A mai erőd közvetlen elődje a Pesti Királyi Egyetem csillagvizsgálójának épülete volt, a XIX. század első felében. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A 'citadella' olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. Buda várának 1849. évi ostromából tanulva a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré, hogy a belső forradalomra hajlamos magyar lakosságot megfékezze. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megépíteni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben, és négy év múlva már berendezkedtek a 220 méter hosszú és 12-16 méteres falmagasságú építménybe az osztrák katonák. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése Komárom városa körül épített inkább korszerű erődöt. Valójában a Citadella már keletkezésekor sem felelt meg a modern hadviselési követelményeknek, és inkább csak a magyarok elrettentésére szolgált a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter magas falú erődítmény. 60 ágyút állították ide. A Habsburgokkal való kiegyezés után a magyarok a Citadella lerombolását követelték, de a helyőrség csak 1897-ben vonult ki, és ekkor jelképesen megrongálták a főkaput. Az 1960-as években sok vita után határozták el a turistaközponttá alakítását. A teraszokról és a Citadella falairól gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Népművészetek Háza

Szentendre

zentendre egyik legrégebbi falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helye, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások. Célja, hogy Pest megye múzeumainak tárgyi anyagát felmérve, szintetizálva mutassa be a megye néprajzának egyes fejezeteit. A házat 1974-ben vásárolta meg Pest megye a római katolikus egyháztól. Helyreállítás után 1977. május 6-án nyílt meg. Az eredetileg fazsindelyes épületet 1779-ben a koronauradalom építette iskola céljára, két osztálya, két tanítója volt. A Szentendrét ért 1800-as nagy tűzvészben leégett a zsindelytető, és megrongálódott a katolikus templomhoz felvezető fedett "fagrádics" is. Kijavították, de mivel az iskola az idejáró 200 tanuló számára szűk lett, 1 805-ben a templomtéren új iskolát építettek, a régit átalakították tanítólakássá. 1845-től kezdve pedig az 1960-as évekig a mindenkori harangozó lakása volt. A XVIII. századi épület különlegessége, hogy alápincézett, ezáltal emeletes ház benyomását kelti. A pince kőfalú, melyen az eredeti vastag talpgerendákra helyezett háromhelyiséges, patics falú, azaz vesszőfonásos, agyaggal tapasztott ház áll. Ennek szerkezetét a múzeum fülkemetszetekkel mutatja be. A pince mennyezetét ma is a XVIII. századi széles deszkaborítás takarja.

Szerényi Béla, Népi hangszerkészítő

Budapest

Faanyag előkészítő műhely: 2008 év elején új faanyag előkészítő műhelyt hoztam létre, nagy teljesítményű faipari gépekkel felszerelve. Ezzel már nem csak saját tevékenységemet szolgálom ki, hanem vállalom hangszerkészítő kollégák, iparművészek, belsőépítészek egyéni elképzeléseinek megvalósítását is.




Leíratkozás