Agro-Vitál Kft. - Hadobás Pince

Információk
Értékelések

Agro-Vitál Kft. - Hadobás Pince | Markaz

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A Mátrai Borvidék borait kiválóan reprezentálja a festői környezetben található Hadobás Pincészet, melynek tulajdonosa Dr. Hadobás Károly generációk óta elismert bortermelő család leszármazottja. A kíméletes szőlőfeldolgozás, az irányított erjesztés, a legmodernebb borászati eljárások, valamint munkatársak szakértelme, tapasztalata biztosítja, hogy a pincészet borai megőrizhessék gyümölcsös jellegüket, finom illat- és aroma anyagukat. A markazi család borait saját borozójában értékesíti, de szállít gasztronomiai üzletekbe, kereskedelmi láncokba is. A gazdaság borait immár német, holland, finn, belga, cseh, szlovák, lengyel partnereink is megismerhették.
Borfajták:Abasári Olasz Rizling, Domoszlói Muskotály, Gyöngyösi Fűszeres Tramini

Bővebb információ:

Agro-Vitál Kft. - Hadobás Pince

marozsan.judit@agro-vital.hu

3637363094, 36309650421

http://www.hadobas-pince.hu/

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Máriácska zarándokhely |

Mátrafüred

és között

Mátrafüredi Máriácska zarándokhely, Mátrafüred központjához két kilométerre, a Kallók völgyében található, a zarándokhely mintegy 300 éve búcsújáró hely.

Mátrafüreden közkedvelt úti cél a frekventált, sűrű látogatottságú, a mátrafüredi erdőben található Máriácska kegyhely is, mely a Mária Út északi szárnyán helyezkedik el.

A közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüreden "1713-tól tartják a Bene-búcsút. Kezdete Gyöngyös Város Szenátusának rendelkezéséig megy vissza. A nagy pestis járvány elmúltával hálaadó szentmisét mondtak a mátrafüredi Keresztelő Szent János titulusú templomban a szent születése napjához (június 24.) legközelebb eső vasárnapon. 1948. június 27-én a kommunista rezsim betiltott minden egyházi rendezvényt, amit körmenettel tartottak. Utoljára tehát 1947-ben tartották meg a szokásos búcsút. Ennek rendje az volt, hogy reggel 7-kor elindult Gyöngyösről, a Nagytemplomból a körmenet a 6 km-re található Mátrafüredre. Ott 10 órakor ünnepi szentmisét mondtak, majd eltöltötték családiasan az időt, végül kimentek a Máriácskához, ott délután 3 órakor elimádkozták a Loretói Litániát és a körmenet visszaindult Gyöngyösre.

részletek

Kós Károly emlékére a Mátrában

Gyöngyös - Mátraháza

MEGKÖZELÍTÉS
Menetrend szerinti busszal Budapest–Gyöngyös–Mátraháza vonalon, vagy Parád (Eger) felől. Gépkocsival mátraházi parkolási lehetőséggel.

ÚTVONAL
Mátraháza nagy parkoló – Nagy-Hidasvölgy – (csór-réti víztározóval párhuzamosan) – Nyírjesi erdészház – – Nyírjes-bérc gerince – Galyatető, Nagyszálló (kitérő tehető a jelzésen a Péter-hegyese kilátóig). A túra itt be is fejezhető – autóbusz közlekedés Mátraháza – Gyöngyös és Pásztó felé (Budapestre is). A túra folytatása Galyatető Nagyszálló – Nagy-Lipót kilátóhely – Mátra főgerinc – Csór-hegy – Mátra-nyereg – Vörösmarty Turistaház (Mátraháza).

Táv: 10 km + 7 km Szint: 420 m + 50 m, 3+2 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Emelkedők miatt középnehéz túra, de minden vállalkozó korosztálynak ajánlható tavasztól őszig, de télen is szép.

LÁTNIVALÓK
• Víztározó kitérővel
• Nyírjesi vadászház
• Galyatető, kilátó (korlátozott kilátással), Nagyszálló, sí- és sífutópályák
• Nagy-Lipót természetes kilátópont
• Csór-hegyi volt Kós Károly-kilátó romjai Mátraházi vagy környéki szállással érdemes több napra több túrát szervezni.

Heves-Borsodi-dombság kerékpártúra

Egerbakta

Túra hossza: 106 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Dombvidék
Szintemelkedés: 1105 m
Tájegység: Heves-Borsodi dombság

A kerékpártúrát Egerbaktáról indítjuk az Egri út-Siroki út-Bátori út kereszteződéséből. Baktát a 24-es úton hagyjuk el és Sirokra tekerünk. Itt elhagyjuk a főutat és Pétervásárára tekerünk Terpesen át. Pétervásárán keresztezzük a 23-as utat és Szederkénypusztáig, Erdőkövesd és Istenmezeje településeken hajtunk át. Nógrád megyébe átérve egy falut látogatunk meg, Zabart, melyet elhagyva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk magunkat. Ózd városáig Domaháza, Hangony és Szentsimon településeken karikázunk át. Ózdtól Szúcsig a 25-ös úton tekerünk tovább Arló, Járdánháza, Borsodnádasd, Szentdomonkos, Tarnalelesz falvakat érintve. Szúcsnál elhagyjuk a főutat és Egerbaktára tekerünk Egerbocs és Bátor érintésével.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/heves-megye/heves-borsodi-dombsag-kerekpartura

Egerszalóki Gyógy- és Wellnessfürdő

Egerszalók

GYÓGY ÉS WELLNESS FÜRDŐ

2007. július 14-től fogadja vendégeit a Saliris Resort gyógy és wellness fürdő. A domboldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkőképződmény lábánál épült fürdő, a sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatás a térség egyedülálló kínálata.

Az 1.900 m2 vízfelülettel rendelkező létesítményben összesen 17 külső és beltéri medence kap helyet. Gyógyvizes ülőmedencék, pezsgőfürdő, élménymedencék, gyerekmedencék és csúszda biztosítják a kellemes időtöltést minden korosztály számára.

NOSZTALGIA FÜRDŐ

Sokan szívesen emlékeznek vissza a 70-es és 80-as évekre, mikor vadregényes körülmények között élvezték az Egerszalóki gyógyvíz üdítő hatását.

A nagy parkoló mellett található strandfürdő három medencével rendelkezik, a víz hőmérsékletek: 36-37C, 37-38C és 38-39C fok.

A büfében lángos, hurka és kolbász, palacsinta, sör és üdítő kapható.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Nagyrédei Kecskefarm

Nagyréde

A gazdaságom 1998 óta működő ökogazdaság a Mátra déli lábánál helyezkedik el, mely szeretettel várja vendégeit minőségi sajtkóstolásra.

Sajtjaim hagyományos pincében érlelődnek, ezáltal különleges íz világot érek el a kézműves készítés során.

A vidék egyedisége a vulkanikus kőzetben rejlik, ezáltal az állatok legelője ásványi anyagokban gazdag, így érem el a sajtok egyediségét.

Szent Imre Borlovagrend Tiszteletbeli tagjaként szívügyemnek érzem a sajt és a bor gasztronómiai kapcsolatának erősítését a mátrai borvidéken.

Programok:

- Sajtkóstolás, gazdaság bemutatása

- Kemencés program: Kecskepásztor lakomája:

házikenyér
sajttál
gidasült
helyi borok

Előzetes bejelentkezés alapján!

Földrajzi koordináták: É 47° 46' 20.73" , K 19° 51' 4.75"

Bükki Nemzeti Park

Tereske

Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.

Jámbor Vilmos Arborétum

Recsk

A keleti-Mátrában, a községtől mintegy 2 km-re található a Mátra, s egyben Heves megye legjelentősebb erdei arborétuma, melyet egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapító tiszteletére Jámbor-tanyának, illetve Bojtos-kertnek nevezik. Létrehozása Jámbor Vilmos főhercegi főkertész (1825-1901) nevéhez fűződik, aki a múlt század végén hozta létre csemetekertjét, valamint a világ szinte minden tájáról összegyűjtött, elsősorban örökzöld fafajokból álló gyűjteményét. Sajnos, a kert a II. világháborút követően pusztulásnak indult. A botanikai értékek számbavétele 1955-ben megtörtént, de igazi gazdája nem volt. 1975-ben védelem alá helyezték az erdő 70 ha-nyi részét, melynek 4,5 hektáros középső területe tekinthető arborétumnak. Ma 29 fajhoz tartozó, 572 betelepített fásszárú növényegyed él itt. A területen nincsenek kiépített sétáló utak, ösvények. Igazi vad vidék, amelyen a természetes erdő fafajai békésen együtt élnek az ekzótákkal.

Hőforrás, sódomb

Egerszalók

Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített. A falu határában kaptárkövek találhatók, melyek valószínűleg vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai. Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is. Más helyen, egészen régi feljegyzések szerint az egerszalóki kaptárkövekhez hasonló riolittufa kúpok belsejébe helyezték hamvasztás után a Szent István korabeli forradalom elesett vezéreinek holttestét. I. Szent László király törvénykönyve alapján – mely megtiltja a fáknál, köveknél történő pogány áldozatokat – feltételezhető akár, hogy pogány oltárkőként szolgáltak a miocén korszak riolittufái. A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak. A falu déli részén riolittufába vágott barlanglakások találhatók, ezeket ma már lakás céljára nem használják. A barlanglakás-komplexum népi bemutató helyiségeknek, kézműves műhelyeknek, népi kézművességet oktató termeknek, borbemutató teremnek, kis szabadtéri színpadnak és egy tájháznak biztosít teret. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képezö tufakő könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának. A kirándulók egyik legkedveltebb célpontja a Laskó-patakon felduzzasztott tó, mint az Egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely élő- és madárvilágával jelentős természetvédelmi értéket jelent.

Kulturális örökség

Kapásház-Tájház |

Abasár

és között

A ház a XVIII. század végén épült, így több mint kétszáz éves. Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett. A XX. század első negyedében használt tárgyakkal rendezték be: a bemutatott tárgyi világ a szőlőművelő kapás és summás család életmódját tükrözi. Háromosztatú ház: a konyhában féloldalas szabadkémény tüzelőpadkával és a sütés-főzés eszközei^ a szobában párhuzamos elrendezésben két ágy valamint csonka alakú búbos kemence sár ülőpadkával, előtte Abasár népviselete, falakon szentképek, tároló bútorként kaszli^ az egykori kamra helyiségben a középkori szőlőművelés eszközei, az abasári borkultúra tárgyi anyagai (oltványkészítés, borpalackozás) mellett a XI. sz. közepén alapított Aba nemzetségi monostorban feltárt leletek láthatók vitrines kiállítás formájában.

részletek

Kisnánai vár

Kisnána

A Mátra déli szőlősdombjainak szomszédságában, a község lakóházai által övezve törnek az égbolt felé a kisnánai vár tornyai. Középkori erődítményeink közül a fiatalabbak sorába való, mert csak a XV. század derekán vettette körbe lakópalotáját a Kompolti nemesi család erős kőfallal, melybe a jobbágyfalu plébániatemplomát is belefoglalták. Vaskos kaputornyához a mély árok felett átívelő felvonóhíd vezetett, innen a külsővár falszorosán keresztül újabb kaputorony állta a hívatlan látogatók útját. A békés évtizedek a XVI. század közepén véget értek, amikor a korszak hírhedt rablólovagja, Móré László telepedett az épületbe garázda fegyvereseivel. Miután rendszeresen kifosztották a török kereskedőket, a budai pasa 1543-ban haddal támadt a kisnánai várra. A túlerő rövid idő alatt győzedelmeskedett, a győztesek pedig lerombolták védműveit.

Palócbaba Múzeum

Mátrafüred

yűjteményünk 1983-tól állandó kiállításként üzemel Mátrafüreden. Kiállítóhelyeink változtak, de már több mint 10 éve állandó helyen tekinthető meg, a Mátrafüredi régi általános iskolában, a Pálosvörösmarti út 2 sz. alatt. A gyűjtemény anyagát Szakács Józsefné ( Mészáros Magda ) kezdte gyűjteni 50 évvel ezelőtt. A Palócföldet bejárva darabról-darabra vásárolta össze a régi hímzéseket, lakástextileket, viseleti darabokat. A lakástextileken talált gazdag hímzésvilágot föl is dolgozta, sok munkája zsűrizett országos pályázatokon díjazott alkotássá vált. Munkája elismeréseként megkapta a Népi iparművész címet. Gyűjtőszenvedélye nemsokára átragadt az unokájára Lovászné Juhász Ritára is, aki textiltervezőnek tanult. A palóc-viseletek feldolgozását tűzte ki céljául. Országos pályázatokra, kiállításokra adta be ruháit, ahol díjakat nyert. 1987-ben megkapta a Népi iparművész címet, 1999-ben pedig a " Népművészet Ifjú Mestere" kitüntetést. Viseleti ruhái tervezésénél arra törekszik, hogy a népi hagyományok átörökítésével, szép ma is hordható darabok keletkezzenek.

Lovászné Juhász Rita, Népviselet készítő

Mátrafüred

Népi ill. népi jellegű alkalmi ruhák. Magyar zsinóros női menték, díszmagyar öltözetek női-férfi, menyasszonyi ruhák népi és díszmagyar kivitelben - Személyes megbeszélés alapján - Bébi ingek, keresztelő garnitúrák: Kisfiú, kislány részére népi díszítéssel.




Leíratkozás