Jakab-hegy, Babás Szerkövek

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották. A Babás - szerkövek legendája: A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!" Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út. Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.

Bővebb információ:

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Pécsi ókeresztény sírkamrák |

Pécs

és között

Pécs város területe a római kor óta folyamatosan lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el - egyetemes jelentőségénél fogva - az ókeresztény emlékek, amelyek a mai belváros északnyugati részén, a katedrális környékén maradtak fenn- átvészelve a népvándorláskor és a középkor viharait. A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. A Világörökségek listájára felvett műemlék együttes több részlete már látogatható. Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az ország legnagyobb és legjelentősebb ókori temetői épülete az Ókeresztény Mauzóleum. A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra fölött hajdan magas, keskeny kápolna emelkedhetett, melynek maradványait a látogató most a felszínen tekintheti meg. A kápolna alatt a sírkamra helyezkedik el, ahol a három talapzat egyikén a megmaradt fehér márványszarkofág ma is az eredeti helyén látható A sírkamra festményei az ókeresztény vallás jelképeinek gyűjteményei, s korabeli itáliai vándorfestők alkotásai. A sírkamra északi falán Ádám és Éva bibliai jelenetét és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel prófétát ábrázolta a festő. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek, és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét. A háromkaréjos kápolna 1922-ben került elő a püspöki palota északkeleti sarkánál. Festett falai 1,30 m magasságig állnak. A hétkaréjos temetői épület egy része a plébánia épülete alatt, más része a Káptalan utca alatt fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, majd visszatemették. Fetter Antal pécsi helytörténész az 1960-as években agyagból kézzel kis téglákat, és cserepeket formázott, majd felépítette belőlük a három- és hétkaréjos temetőkápolnák modelljeit. Ezek láthatók a Régészeti Múzeum kiállításán. Nyitva tartás: A téli időszakban(november 1.- március 31.): 10:00 - 16:00 A nyári időszakban (április 1.- október 30.): 10:00 - 18:00 Szünnap: hétfő

részletek

4 napos könnyített túra

Mórágy

1. nap: Bátaapáti – Henrik-forrás – Bárány-völgy – Mórágy Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint:: 160 m
2. nap: Kismórágy – Tűzkő-domb – Radnai magaslat – Mórágyi-domb – Brányoki-erdő – Szálka Táv: 6,5 km, 2,5 óra Szint: 60 m
3. nap: Szálkai tókerülés Táv: 6 km, 2,5 óra Szint: 40 m
4. nap: Bárányfoki tanösvény Táv: 2 km, 1 óra

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Kelet-Mecsek kerékpártúra

Komló

Túra hossza: 74 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Hegyvidék, 95%-ban aszfalt
Tájegység: Mecsek

A kerékpártúránkat Püspökszentlászlón a haranglábnál kezdjük. A települést észak felé hagyjuk el. A dióskúti elágazásnál jobbra fordulunk egy erdészeti útra, és ezen tekerünk Pécsváradra. Utunk 2/3-ánál a zöld kereszt jelzéssel találkozunk, ezt követjük egészen a várig. A várost a Várutca-Kossuth Lajos utca-Rákóczi Ferenc utca vonalon hagyjuk el. Áthajtunk a 6-os főút kereszteződésén, és egy lényegében a főúttal párhuzamos úton tekerünk Zengővárkony irányába. Várkonynak csak messziről integethetünk, át nem haladunk rajta. Hamarosan utunk keresztezi a 6-os utat és immáron a főút másik oldalán tekerünk Mecseknádasd irányába. Az adótorony után ráhajtunk a 6-os útra és azon haladva érjük el Mecseknádasdot. A település szélén lévő Árpádkori templom után a zöld turistajelzést követve hagyjuk el Mecseknádasdot. Egy kereszteződésnél a zöld jelzés elhagyja az aszfalt utat, mi azonban továbbra is azon hajtunk immár a kékturista jelzésen. Óbánya után elfogy az aszfaltút, így földúton haladva érjük el a kék jelzésen Kisújbányát. A településtől ismét az aszfalton haladva követjük a kékjelzést. Hamarosan egy kereszteződéhez érünk. Itt a Kék jelzés egyenesen halad tovább egy földúton. Mi azonban jobbra fordulva továbbra is aszfalton tekerünk. A Máré forrásnál utunkat sárgakereszt jel keresztezi. Balkéz felől egy kulcsosházat, valamint egy parkolót látunk. Ha van kedvünk innen feltekerhetünk a sárgakereszten Máré várához, majd ugyanazon az úton vissza a parkolóhoz. (Aki szereti a várakat annak mindenképpen megéri) Ha nincs haladjunk tovább ezen az úton a Várvölgy kempingig. A kempingnél egy T ágazásba jutunk. Itt balra fordulunk és tovább tekerünk Komlóig Zobákpuszta és Gesztenyés érintésével. Komlón a Kossuth út-Pécsi út-Sallai Imre utca útvonalon hajtunk át és Budafára tekerünk. A település után jobbra a 66-os út mellett egy piroskerékpáros jelzésű utat találunk. Ezen hajtunk Árpádtetőig. Itt ráhajtunk a 66-os útra és azon tekerünk a zöldturista jelig, amelyre egy balkanyarral rá is hajtunk. Aszfaltúton tekerve Zobákpuszta határába jutunk. Közben a bányászat jeleit csodálhatjuk végig. (Béta akna, kőbánya) Zobák pusztán nem hajtunk át, hanem előtte egy másik aszfaltútba jutunk. Itt egy éles jobb kanyarral Hosszúheténynek vesszük az irányt. Heténytől már nincs messze Püspökszentlászló. A zöldnégyzet jelzés pont oda visz minket aszfalton. Így azt követve egy laza emelkedő után meg is érkezünk a településre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/baranya-megye/kelet-mecsek-kerekpartura

Hertelendi Termálfürdő

Magyarhertelend

A 3 hektáron fekvő fedett élmény- és termálfürdő egész évben, az árnyékos, szép strand a gyógykerttel szezonálisan várja az ide látogatókat. Magyarhertelendet két termálkútja tette híressé, melyek 550 m-ről 38 0C-os, és 1062 m-ről 63 0C-os meleg vizet szolgáltatnak. A termálvizek kedvező hatással vannak a reumatikus, izületi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre és ivókúraként használható fogínybetegségek gyógyítására, fluorit tartalma miatt.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

BioBia Porta

Cserkút

A Ny-Mecsek gyönyörű kis falujában, csodálatos természeti környezetben, faluszéli patakparton szépen felújított parasztudvarban a régi fészer és pajta padlásán lambériázott, hajópadlós szoba. Bővebben itt.

Ami van: 15 férőhely (pici gyerekekkel kicsit több), villany, kényelmes ágyak, matracok ágyneművel, főzés gáztűzhelyen vagy szabadtűzön, kemencében, főző és tálaló edények, vezetékes ivóvíz, létra a padlástérbe, 1 db tusoló, 1 db vízöblítéses WC és 1 db komposzt WC, sok könyv és gyermekjáték.

Ami nincs: zaj, szmog és városi luxus.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Kismányok

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Pintér-Kert Arborétum

Pécs

A város északi részén, festői környezetben látható a Pintér-kert Arborétum.A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült, nevét egykori tulajdonosáról, Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről (1879-1933) kapta, aki botanikai érdeklődésű ember volt. A növények telepítését 1926-ban kezdte el. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre, melyet egy szárnyas oroszlán is díszít. A kert növénytani értékei miatt 1977 óta országos Természetvédelmi Terület. A kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók (Ruscus sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum), sőt itt megcsodálhatjuk pl. a fokozottan védett bánáti bazsarózsát (Paeonia officinalis subsp. banatica) is. Legnagyobb értékét az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segítik az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozzák a kertben elhelyezett művészeti alkotások, a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttesével, és az aranyhalas medence a vízköpő puttójával. Belépő: Felnőtt: 300 Ft Diák: 150 Ft Csoportoknak előzetes bejelentkezést követően lehetőségük van szakvezetés igénybevételére, melynek díja 1000 Ft/csoport.

Mohácsi busójárás maszkos télűző szokás modellje

Mohács

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Kulturális örökség

Hosszúhetényi Tájház |

Hosszúhetény

és között

Tájházunk a dél – dunántúli típusú, többosztatú házak közé tartozik. Építőanyagát vegyesen a vályog és a kő alkotják, tetőszerkezete dültszékes, bakdúcos nyeregtető. Épületünk egy átalakult füstöskonyhás házat reprezentál, ötosztatú, tornácos, két külön bejáratú, a második bejárat a füstöskonyhába vezet. Bocz Árpád életének 35 – 40 évét a zengővidéki néprajzi jellegű tárgyak felkutatásának, összegyűjtésének szentelte. Az ő érdeme, hogy a múlt értékeit Hosszúhetény ily módon megőrizhette és bemutathatja az látogató vendégeknek.

A ház az 1860-as években épült. 2010 - 2011 között újítottuk fel. Öt szobájából három hagyományos jellegű: tisztaszoba, füstös konyha, „vendégváró” konyha. A tisztaszobában a híres, színvilágában is, díszítésében is különleges hosszúhetényi viselet is bemutatjuk A megújult épület két terme a kenderfeldolgozást és a környékbeli fazekasságot reprezentálja. A termeket múzeumpedagógiai foglalkoztató sarkok egészítik ki.

A kocsiszínben számos szerszám és mezőgazdasági eszköz // talajművelő ekék, boronák, szőlődaráló, faprés// kapott helyet. Egyedülálló az első magyar mezőgazdasági gépgyár terméke a „Röck”-féle cséplőgép, mely ma is üzemképes.

részletek

Tettyei romok

Pécs

A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szervezésére. A romok a Mecsek oldalában, a Tettye városrészben találhatók, Havihegytől dél-nyugatra. Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve „tekke”. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay kerámiagyárban készítették. Az EKF-program (Európa Kulturális Fővárosa) keretében megújuló Tettye parkban a több száz éves maradványok támfallal való megvédése közben repedés keletkezett az egyik falban. Az L alakú romépület bástya része megmozdult és elvált az épület főrészétől. Az évszázadok alatt romos állapotba került villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került. A 19. század elején további pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye.

Zsolnay Kulturális Negyed

Pécs

Pécsett 160 éve kezdődött az történet, amit ma Zsolnay-csodaként emlegetünk leginkább. Ennek része a nagy hagyományú – mai nevén – Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., továbbá az egykori gyár területén 2012-re létrejött és sikerrel üzemelő Zsolnay Kulturális Negyed; és természetesen része mindazok a Zsolnay-termékek, amik láthatóak Magyarország és Közép-Európa épületein és közterein, illetve a magyar családok vitrinében és konyaszekrényeiben, asztalain.

Az 1828-ban született Zsolnay Vilmos 1853-ban alapította meg az akkori, külvárosi telken a következő évtizedekben felépülő gyárát, amit leginkább az 1890-es évekre kikísérletezett eozin tett világhíressé. Az első ilyen termékeket 1891-ben, a Budapesti Agyagipari Tárlaton mutatták be, majd 1893-tól gyártották üzemszerűen – elsősorban a szecessziós stílusú kerámiák bevonataként. De legalább ilyen jelentős innováció volt a pirogránit felfedezése és használata.

Zsolnay Vilmos technikai és gazdasági zsenije nem csak megalapozta a gyár jövőjét és sikerét, hanem utódai, fiai, lányai, sőt, vejei révén egészen az államosításig a honi ipar egyik legjelentősebb reprezentánsává, bástyájává tette a pécsi Zsolnay-gyárat.

A 20. század második felének történelmi eseményei alapvetően meghatározták a Zsolnay-gyár és név sorsát is.

Bennünket, 21. századi utódokat, pécsieket nem csupán büszkeséggel kell eltöltsön a Zsolnay-múlt, és ami abból ma látható és gyönyörködtet. Legalább ennyire fontos, hogy a „zsolnayság”, Vilmos 160 évvel ezelőtti hite, bátorsága és jókedve hassa át cselekedeteinket, terveinket.

Mezei Ottó, Fazekas

Kárász

A néprajzi magánygyűjtemény, a fazekas népi iparművészeti alkotásainak megtekintése mellett - igény szerint - bemutató foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők. Kézműves bemutató max. 25 fő számára, kipróbálási lehetőség. Vásárlási lehetőség, szálláslehetőség.




Leíratkozás