Báránd
Debrecentől 50 km-re, a Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi szélén fekszik.
A településen halad át a 42. számú fő közlekedési út /E60/ amelyen az ártándi határátkelő felől közelíthető meg; ez az út Püspökladánynál csatlakozik a Budapestre vezető 4-es számú főúthoz. Áthalad rajta a 4801. jelű összekötő út is, amelyen Kabánál szintén a 4-es főúthoz csatlakozva elérhető Debrecen.
Közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal átszeli a községet. Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.
Kr. előtt 5000 óta lakott hely, ezt régészeti leletek bizonyítják. A község a vadvizek áradásától biztonságos hátságokon jött létre. A vízszabályozás után jelentősen kiszáradt a település.
A helynév feltételezett szláv vagy török eredetű.
A XIII. század második felétől egészen a XVI. század közepéig a váradi püspökség birtoka. 1599 és 1692 között több földesúré volt a terület, de 1692-ben a püspökség visszaszerezte, mint ősi javát.
1703 és 1707 között rácok dúlták fel a települést, ami ennek következtében elnéptelenedett és csak 1796-ban népesedett vissza a feljegyzések szerint.
A XIX. századra a lakosság száma már megközelítette a 4000 főt. Postakocsi állomás volt a Buda-Pest- Kolozsvár útvonalon.
Az 1950-es évekre kialakult a település végleges szerkezete.
A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falusi turizmust fejleszti a falun áthaladó főút.
Az Alföldön ritkaságnak számító barokk műemlékek is láthatók itt. A főtéri református (1612), és az 1891-ben átépített katolikus templom mellett nevezetesek a szoborpark alkotásai, illetve a magyarság összetartozását szimbolizáló Trianon-emlékmű. Országos hírű a Bárándi Citerás Egyesület. A Balassa Iván Művelődési Házban időszaki kiállítások várják a látogatókat.
Nevezetességei:
Barokk stílusú református templom
1891-ben átépített barokk stílusú katolikus templom
Nepomuki Szent János szobor
Szent István szobor
Trianon emlékmű
Kossuth szobor és a második világháborús hősi emlékmű
hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Kiemelt ajánlatok

Üres felület

Üres felület

Üres felület

 

Aktív turizmus

Bárándi Református Templom   |  
és között

Az írásos emlékek szerint a már a XIV. század elején volt a falunak temploma. Ezt a keletelt szentélyű, boltozatos kiképzésű, égetett téglafalú, négyszögű szentélyzáródású templomot használták egészen a XVIII. század közepéig. A török uralom idején a település teljesen elnéptelenedett, majd kiűzésük után a XVIII. század elején újra megtelepültek a faluban. 1757-ben, akkor még különállóan, a templomtól hat méterre fa harangtornyot építettek. A kis méretű, régi templombelsőt már 1769-1772 között is bővíteni kellett. Ekkor a “templomderekat” toldották meg, míg a 87-89 közötti átépítés során a keleti oldalán bővült a templombelső. Ekkor építették a kőtornyot is az egykori fa harangláb helyett.
1872-ben nyerte el ma is látható alakját. A barokk templom falait megemelték, régi sisakját és a fióktornyokat lebontották, helyette új sisakot kapott a torony.
Tagolt elrendezésű orgonája 1889-ből való, mely Országh Sándor munkáját dicséri. Mennyezetét 1894-ben teljesen felújították.
A II. Világháborúban a hajó és a torony több helyen is megsérült, melyet csak jóval később állítottak helyre. 1983-tól újabb felújítások vették kezdetét Schlauch Lőrinc püspöksége alatt, melyet 1986-ban fejeztek be.
A templom 1958 óta védett. Az eklézsia birtokában található régi egyházi edények a gyülekezet gazdag múltját bizonyítják.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szoboszlói tájház   |  
és között
Lukovics Györgyné szenvedélyes gyűjtője a régiségeknek. Hobbyja három évvel ezelőtt kezdődött, amikor rokonai néhány régi tárgytól szerettek volna megválni, ezért elajándékozták neki. Az akkori kisebb gyűjtemény mára több száz darabból álló gazdag kollekcióvá gyarapodott. A kiállítás anyaga folyamatosan szaporodik, hiszen tulajdonosa szívesen fogad minden múltat idéző emléket.
Az egy egész épületrészt elfoglaló tájházban több száz XIX. és XX. században használt tárgy talált otthonra. Ezek közül rendkívül érdekes darabnak számít az egykor főzésre használt több mint 100 éves, eredetileg drótok segítségével összerögzített főző edény, amely ma is egy régi tűzhelyen foglal helyet.
Külön figyelmet érdemelnek a falon elhelyezett eredetüket tekintve közel 100 éves színes hímzett fali terítők is. Az időutazást ígérő tájház azonban még számos érdekességet tartogat az érkező vendégeknek.
Láthatunk például nagyszüleink korából való régi bútorokat, kézi kávédarálót, mozsarat, küpüllőt, fejéshez használt tejeskannát, kancsókat, fából készült szűrőket, éveket számláló katonai szíjat, rendőrkalapot, bölcsőben pihenő gyönyörű babákat, dunyhával bevetett ágyat, Csepel 30-as varrógépet, több 100 darabból álló részben ma is működő fali és asztali órákat, lámpásokat, régi iratokat, elismeréseket és fotókat.
E gyönyörű SZOBOSZLÓI TÁJHÁZ 2011 nyarától, a fürdőtől gyalogosan mindössze 15 percre, megannyi múltidéző érdekességgel, kiváló programot kínál valamennyi kedves látogatójának.

Cím: 4200, Hajdúszoboszló, Wesselényi utca 37.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!