MEGKÖZELÍTÉS
Erdőkertes vasúton: Budapest – Veresegyház – Vácról is, autóbusszal: Újpest-Városkapu végállomásról és Gödöllőről.

ÚTVONAL
1. nap: Erdőkertes vá. – – Pest megyei útvonalán – Margita (344,2 m) – – Babati tavak – Pap Miska-kút – Máriabesnyői kegytemplom (helyi járatú busz Gödöllőre).
Táv: 17 km
Szint: 409 m

2. nap: Gödöllő – Bolnoka – Sportrepülőtér – Pap-hegy – Isaszeg.
Táv: 16 km
Szint: 180 m

3. nap: Isaszeg – Szoborhegy – Honvédsírok – Öreg-hegy – Pécel vá.
Táv: 13 km
Szint: 220 m

Pécelről a főváros a 69-es BKV busszal, vonattal a Hatvan–Budapest vonalon érhető el.

NEHÉZSÉGI FOK
A túra minden évszakban ajánlott mindenkinek, gyermekes családok részére is. Erdőkertes vá.-ról a jelzésen érjük el a Pest Megyei Piros (PMP) jelzést, amely Verőcétől Apajpusztáig vezet. Hamarosan felérünk a Gödöllői-dombság legmagasabb pontjára, a Margitára (344,2 m). Nagyon szép kilátás nyílik a Budai-hegységre, a Börzsönyre és a Cserhátra. Tovább a PMP-n haladva elérjük Babatpusztát, majd a Pap Miska-kutat, végül a máriabesnyői kegytemplomot (helyi járatú busz). Gödöllőről a látnivalók megtekintése után utunkat továbbra is a PMP-n folytatjuk. A Sportrepülőtér feletti gerincútról szép kilátás nyílik a környékre. Isaszegen a Falumúzeum megnézése után érdemes kitérőt tenni az Öregtemplomhoz. A PMP-t Pécelen, a Koporsó-hegy oldalában hagyjuk el. Innen a -en a városközpontig (busz), majd a -ön a vasútállomásig megyünk.

LÁTNIVALÓK
Margitáról szép kilátás nyílik a Budai-hegységre, a Börzsönyre, a Cserhátra
Gödöllő: Királyi kastély, Hamvay-kúria, máriabesnyői kegytemplom, babatpusztai Istállókastély
Isaszeg: Falumúzeum és Öregtemplom, Isaszegi csata emlékmű
Pécel: Ráday-kastély

Aktív turizmus

Keresztelő Szent János plébániatemplom   |  
és között

A  Keresztelő Szent János-plébániatemplom, vagy más néven vártemplom egy Keresztelő Szent Jánosnak ajánlott római katolikus templomPest megyében, Szentendrén. A város legrégebbi temploma, eredetileg Szent Andrásnak szentelték, így egyben a város névadója is. Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták. Az eredeti állapota a nagybörzsönyi Szent István-templomhoz lehetett hasonló. A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek. Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A 28,91 méter magas torony eredetileg díszes, süvegét, amely 1818-ban ledőlt, a jelenlegi egyszerű, sátortetős fedéssel pótolták. A 18. századi eredetű óráját 1970-ben elektromos szerkezettel látták el. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. A kórusfeljáró lépcsőháza 1891-ben épült. A szentendrei háttér elé festett bibliai jeleneteket ábrázoló belső freskókat szentendrei festők készítették 1933-1938között. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szadai Tájház   |  
és között
A Szadai Tájház a korábbi, Kossuth Lajos utcai kicsi tájház utódjaként működik az önkormányzat által megvásárolt valamikori középparaszti portán.  Feladata a hagyományos, elsősorban a 20. század eleji szadai népélet hagyományos tárgyi környezetének bemutatása. Tulajdonosa Szada Község Önkormányzata, működtetője a Közhasznú Kulturális Egyesület Szadáért
 
Az épületegyüttes rekonstrukciója egyelőre részben készült el. A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is.
 
A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!