MEGKÖZELÍTÉS
Szolnok elérhető vasúton, autóbusszal és közúton bármely irányból.

ÚTVONAL
Szolnok (Szabadság tér) – – Millér – – Feketevárosi átjáró – – Szolnok-Kőtelki műút – – Szolnok-Besenyszögi műút – – Malomszögi erdőfolt – – Holt Zagyva – – Zagyva – – Tabán – Szolnok (Szabadság tér)
Táv: 22 km
Szint: 30 m

NEHÉZSÉGI FOK
Ajánlható gyalog és kerékpáron, tavasztól őszig bárkinek, könnyű túra.

LÁTNIVALÓK
Damjanich János-emlékmű: Radnai Béla carrarai márvány alkotása 1912 óta állít emléket az Aradi vértanú Damjanich János hadvezérnek, aki a közelben vívta az 1949- es tavaszi hadjáratot megindító szolnoki diadalt.
Vártemplom: A Tisza és Zagyva összefolyásánál épült vár területén épült templomot a helyén álló romos török mecset köveinek felhasználásával építette 1822–24. között Homályossy Ferenc, kamarai ácsmester. Előtte Szent István, mögötte Nepomuki Szent János szobra áll.
Vízikapu: Az egykori vár helyén épült támfalon, a török időkben is meglevő révkapu – mely Mahmud bég hídjára vezetett – helyén levő átjárón juthatunk le a Tisza partjára.
Felszíni vízmű: Szolnok ivóvízszükséglete felszín alatti vizekből nem látható el, ezért épült 1909-ben Varga József okleveles mérnök tervei szerint a hazai viszonyok közötti egyik első felszíni vízmű.
Millér: Garamszentbenedeki apátság 1075-ben keletkezett alapító levelében történik előszőr említés Szolnokról, s a Millér vízfolyásról. Természetes medrét 1857-ben a vasútépítés miatt áthelyezték. Milléri Vízügyi Múzeum Feketevárosi Holt-Tisza Holt-Zagyva: horgásztóként üzemel, kialakuló élővilága változatos. Tabán, Tájház Ártéri kubikerdő Mocsárrét Holtágak élővilága

Aktív turizmus

Pusztatorony   |  
és között

Fegyvernek s egyben Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégebbi műemléke a gótikus stílusban 1480 körül épült Pusztatorony, más néven Csonkatorony. Első leírását Ipolyi Arnold, a magyar műemlékkutatás egyik megalapozója hagyta ránk 1868-ból. A téglából és kőből faragott négyzetes alapú torony megmaradt kétharmad része mintegy 16 méterre magasodik ki a jelenlegi környezetéből, a valaha hozzá csatlakozó templom egyhajós, íves záródású, 24 méter hosszú és 12 méter széles építmény volt. A torony rézsút álló magas támpillérei közül csak a délnyugatit kellett 1961-ben faragott kövekkel kiegészíteni. 1872-ben rajz is készült a torony akkori állapotáról, amely szerint a torony alacsony, gúla alakú tetőzete zsindellyel volt fedve. Ekkor még láthatóak voltak a középkori templom alapfalai és a homlokzat elé ugró torony. Régészeti feltárását nem teszi lehetővé a körülötte elterülő temető. Fegyvernek területe már a bronzkorban is lakott volt, a régészeti ásatások során a szapárfalui részen és Szakáll-pusztán találtak erre utaló tárgyakat, a belterületen pedig vaskori és szarmata leletek kerültek elõ a föld mélyébõl. A nagyközség nevének eredete egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Az ősi település (mezőváros) a török idők alatt elnéptelenedett. A XVIII. században újra benépesült, majd 1846 körül indult meg mai arculatának kialakulása. A torony aljában az előcsarnok faragott kőkapuzata szemlélhető meg, az emeleten pedig a gótikus ablakok kőkeretei. A torony a megye egyik legrégebbi építészeti emléke.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Tabáni tájház   |  
és között
A Tabán 24. számú ház, a szolnoki Damjanich János Múzeum kiállítóhelyeként működik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi, az utolsó tulajdonosa Kovács Sándor halászmester volt. A tájházban működik az Iciri-piciri kézműves kisműhely, amely tavasztól őszig szeretettel vár minden látogatót és érdeklődőt.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!