Budapest-Soroksár-Ócsa kerékpártúra

Információk
Értékelések

Budapest-Soroksár-Ócsa kerékpártúra | Túraútvonalak

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Túra hossza: 61 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Síkvidék
Szintemelkedés: 92 m
Tájegység: Csepel-sziget és Pesti-félmedence

A kerékpártúrát Budapesten a Soroksár felső HÉV megállóból indítjuk. A Grassalkovich úton néhány métert tekerünk a HÉV menetirányába a járdán, majd balra fordulunk a Dobó útra és a következő kereszteződésnél jobbra a Felső Duna sorra. Dunaharasztiig követjük a Duna partját. A település elején áthaladunk az M0-s híd alatt, majd a Duna utcán a vasútállomásig, majd a Főúton. A település közepén fordulunk balra az Alsónémedire vezető útra (Dózsa György út, Némedi út). Némedin az 5-ös útig tekerünk (Fő út) itt jobbra kanyarodunk és ezen haladunk a település széléig. Itt balra kanyarodva egy mellékúton jutunk el Ócsára. Ócsán több dolgot érdemes megnéznünk. Kezdjük a falu elején a láppal, majd a falu közepén az ócsai templommal, illetve a mellette lévő tájházzal. Innen a Kis János úton a város száláig tekerünk, majd jobbra a pincéket jelző táblánál befordulunk a földútra. Itt megtekinthetjük a régi pincesort. Visszatérve a központba a Kis János úton. A fő utcán (Bajcsy-Zsilinszky út) balra haladva hagyjuk el a települést. A város után néhány kilométerre lévő T kereszteződésben Bugyi felé vesszük az irányt. A településen áthaladva Taksonynál érjük el ismét a Duna partot. Itt a Fő úton haladva áttekerünk Dunaharasztira. A vasúttól a már ismert úton haladva jutunk vissza a kiinduló pontunkra a Soroksár felső HÉV állomásra.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/budapest/budapest-soroksar-ocsa-kerekpartura

Aktív turizmus

Pálos kolostor - Budaszentlőrinc |

Budapest

és között

A budaszentlőrinci pálos kolostor Budapest mai II. kerületében, a Szépjuhászné felett állt. A 13. – 14. században pálos szerzetesek telepedtek meg itt, a János-hegy és a Hárs-hegy hágójában, és kolostort létesítettek. A mai Budakeszi út 91–95. sz. teleknél Szent Lőrincnek szentelt kápolnát létesítettek, amelyről 1290-es forrás maradt fenn. A kápolnát egy remete gondjaira bízták. A helyet utóbb Budaszentlőrincnek nevezték. 1301 körül kezdték építeni Budaszentlőrincen a Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostort, melyet a negyedik prior, Lőrinc, 1308-ban a rend főkolostorává tett, és fennállásáig e minőségében működött. A kolostorhoz fürdőházat is építettek. Károly Róbert király az első jelentős donátorok között volt, csakúgy, mint Henc fia János, aki a környékbeli erdőket a rendnek adományozta. 1381-től a kolostor búcsújáróhellyé vált, miután a rend bőkezű támogatója, Nagy Lajos király itáliai hadjárata nyomán ide hozatták Remete Szent Pál testét, amelyet Budaszentlőrincen temettek újra. Kevesek által ismert tény, hogy a király Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, társ-védőszentként. A király adományai nyomán további jelentős építkezés kezdődött a területen, mely 1403-ban fejeződött be. A Magyar Pálos Rend tagja volt Bátori vagy Báthory László (kb. 1420–1484), a név helyesírása a történészek szerint bizonytalan. A szerzetes, hogy munkájának szentelhesse minden idejét, a perjel engedélyével felköltözött a zárda melletti hegyen található, rejtélyes és róla elnevezett Bátori-barlangba, ahol 1437–1457 között lakott, és lefordította a Szentírást. Egészsége megrendülte miatt azonban visszatért a kolostorba, ahol 27 évvel későbbi halála után a Szent István oltár előtti kriptában helyezték örök nyugalomra. A későbbiekben a földrajzi névként is használatos Budaszentlőrinc kifejezés lassan a feledés homályába merült, mivel az itteni fényes kolostor és templom, a mohácsi csata után a török pusztítás áldozata lett. A barátok könyvtáruk és ereklyéik egy részét magukhoz véve, elmenekültek, Budaszentlőrincet a török csapatok felgyújtották, és földig rombolták. Martalékuk lett minden kódex, eltűnt a magyar Biblia is. 1527-ben Remete Szent Pál ereklyéjét Trencsén várába vitték, ahol egy tűzvész során végképp eggyé vált a magyar földdel. A pálos kincstárt Felsőelefántra, majd a horvátországi Lepoglavára menekítették. A kolostornak ma már csak az alapfalai láthatók, a századok során a kövek nagy részét felhasználták a környékbeli házak építésekor (néhány faragott követ például ma is látni a Városkút forrásházába beépítve).

részletek

Duna-Ipoly Zöldút

Budapest

A Duna-Ipoly Zöldút Budapest és Parassapuszta között halad, a Duna és az Ipoly folyók mentén, a Börzsöny-hegység ölelésében. Fő tengelyét a Budapest-Vác-Szob kerékpárút és az Ipoly-menti kerékpáros útvonal Pest megyei szakasza jelenti, melyhez a kerékpáros, gyalogos, lovas és vízi útvonalak együttes hálózata kapcsolódik, kiegészítve a „zöldutas szellemiségű” szolgáltatásokkal, programokkal és együttműködésekkel. A Duna-Ipoly Zöldút három részre osztható: a Budapest-Vác szakaszra, a Dunakanyar Vác-Szob közötti területére, és az Alsó-Ipoly mentére (Vác-Parassapuszta). A Budapest – Vác közötti szakaszon folyamatban van a kerékpárút teljes kiépülése. Itt elsősorban a főváros, és a nagyobb városok lakosságának kikapcsolódása, közlekedése, a nem-motorizált közlekedés és az egészséges életmód népszerűsítése céljából lehet jelentősége a zöldútnak. A Dunakanyarban a zöldút a szelíd turizmus megerősítését segítheti, összekapcsolva a már meglévő ökoturisztikai jellegű szolgáltatásokat. Az Alsó-Ipoly mentén az elzártsága miatt természeti és épített környezeti értékeit jól megőrző, de ugyanakkor hátrányos helyzetű térség egyik kitörési pontja lehet a zöldút. A Duna-Ipoly Zöldút a térségben már meglévő elemek (útvonalak, szolgáltatások, együttműködések, programok) összekapcsolásával jött létre, fejlesztését az aktív civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság különböző tevékenységeikkel segítik. Jelenleg a kezdeményezések összeszervezése, a zöldúthoz kapcsolódó elemek összegyűjtése van folyamatban. A Börzsönyvidék Alapítvány a helyi közösségek aktivizálásával, műhelymunkák, térségi beszélgetések szervezésével és egy, a Zöldutazás előnyeit és helyi jellegzetességeit bemutató kisfilm készítésével járult hozzá a zöldút megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Az Ipoly-menti Vállalkozók Klubja, mely az Alsó-Ipoly mente vállalkozóit fogja össze, szintén csatlakozott a programhoz, és elsősorban az információgyűjtésben, a kapcsolatok feltárásában, a népszerűsítésben és a rendezvények szervezésében vesz részt. A térség értékeinek összegyűjtését szolgálja a helyi termékek felmérését célzó Helyi termék – közös érték program, amelyet a Magosfa , Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány koordinál. A program célja a termelők piaci helyzetének segítése mellett a helyi jellegzetes termékek – többek között kézműves termékek, élelmiszerek – megőrzése, felelevenítése. Ezt a célt a Magosfa Alapítvány települési információs táblák, prospektusok, internetes adatbázis és piacok segítségével próbálja elérni. A programhoz eddig több mint ötven helyi termelő csatlakozott. A Magosfa Alapítvány koordinálja a zöldúthoz kapcsolódó útvonalak – kerékpárút, erdei kerékpáros útvonalak – kijelölését, információs táblák kihelyezését, pihenők kialakítását. Elkészítették a zöldút honlapját is, amely folyamatosan tájékoztat a zöldutas eseményekről. Az alapítvány hosszú távú célja, hogy kialakuljon a zöldutat fenntartó és működtető közösség, amely rendszeres tevékenységének hatására néhány éven belül jól megformált turisztikai programcsomaggá, valamint a helyi lakosság nem motorizált közlekedését, kikapcsolódását, sportolását segítő útvonal-hálózattá fejlődjön a Duna-Ipoly Zöldút. A Duna-Ipoly Zöldutat 2006 szeptemberében, kétnapos kerékpártúra keretében adták át a kialakításában fontos szerepet játszó civil szervezetek. Ezután több zöldutas rendezvény is zajlott a térségben: helyi termékes vásárok és hozzájuk kötődő kerékpártúrák (Királyréti Erdei Vasút Napja - Nagymaros, Királyrét – május 5., Málna Fesztivál - Kismaros - július 14-15, Misztrál Fesztivál – Nagymaros, július 21-22., Váci Világi Vigalom – júlus 28-29. Helyi termék piac minden hó harmadik szombatján – Kemence, stb).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Pilis-Börzsöny kerékpártúra

Borsosberény

Túra hossza: 175 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: dombos
Szint emelkedés: 1178 m
Tájegység: Cserhát, Pilis-Visegrádi-hegység

Budapestről kiindulva járjuk körül két hegységünket. Göd és Verőce között kiépített kerékpárúton, egyébként közúton, amelyből a 2-es és a 10-es országút hétköznapokon erősen, munkaszüneti napokon közepesen forgalmas. Csakis forgalomban magabiztosan biciklizőknek való túra. Változatos, tájilag szép, távja és emelkedői miatt már némi követelményt támaszt a kondícióval szemben. Egy rövid szakaszon szlovák területen halad, úti okmány (személyi igazolvány vagy útlevél) kell, esetleg néhány euró nem árthat, Párkányi (Stúrovo) sörözésre gondolva. Budapestről (a nyomvonal kiinduló- és végpontja a Városligetnél van) Vác felé célszerű Fót irányában, majd az M0 felüljárója utáni 2. körforgalomból, az Alagi majoron át, Dunakeszire menni, ahonnan már kijelölt, illetve kiépített kerékpáros útvonalon haladhatunk Vácon át Verőcéig. Verőcén a lovas-szobornál jobbra, Magyarkút felé, át a vasúti aluljárón. A község szélén, egy újabb vágány keresztezése után jobbra, Szendehelynek. A szép és változatos országút mellett jobb felől feltűnik a Kárpát-haza templom, vallásfüggetlen ima- és nemzeti emlékhely, amely állandóan nyitva áll (http://gpsgames.hu/jatek/pontkereses/2573/karpat-haza_temploma_gckht/ ). Szendehely-Katalinpuszta előtt betorkollik az út a 2-esbe, balra fordulunk és ezt követjük. A hosszabb emelkedőkön kapaszkodósáv van. Rétság után a körforgalomból „9 óránál” ki, a 2-esen. Borsosberény és Nagyoroszi után Parassapuszta következik, ott balra, Szob felé. Bernecebaráti és Kemence jön, amely után hosszú egyenesben liftezik fel-le az út, aki elég lendületet tud gyűjteni a lejtőkön, csak úgy repül rajta! Vámosmikolán és Ipolytölgyesen át érünk Letkésre, ahol figyelni kell, mert nem túl feltűnő az Ipoly hídján át Ipolyszalkára (Salka) vezető út kitáblázása. Ezt követjük, majd Ipolyszalkán balra, Párkány (Stúrovo) felé, amely előtt át kell kelni a dobokra felkanyargó szakaszon. A párkányi hidat könnyű megtalálni, Esztergomból pedig csak Esztergom-Kertvárosig megyünk Dorog felé, és a körforgalomból „9 óra felé” a megkerülő útra fordulunk. Kesztölc mellett elhaladva vasúti átjárónál (fénysorompó, jelzőlámpa) fordulunk balra a 10-es országútra, amelyet Leányváron, Piliscsabán, a Kopár-hágón (utolsó emelkedő) és Pilisvörösváron át Budapestig követünk.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/pilis-borzsony-kerekpartura

Dagály Gyógy- és Strandfürdő

Budapest

A fürdő 1948-ban nyitotta meg kapuit, amely a későbbiek során kibővült többek között az 1956-ban átadott 50 m-es uszodával. Jelenleg 10 különböző formájú és hőmérsékletű medence található a kellemes, festői környezetben.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Zöld Edit

Szada

A gazdaság biotermékei: zöldségek, gyümölcsök és hús

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Kecskéd

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Budai Arborétum

Budapest

Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A magasabban fekvő felső kertet 1893-94 telén kezdték telepíteni, így itt több, 100 évesnél is idősebb fa található. Legnagyobb látványossága a fák alá telepített (több mint 40.000) hagymás növény, főként nárcisz, tavaszi virágzása. Az alsó kert későbbi születésű - itt korábban a Kertészeti Tanintézet kísérteti telepe és üvegházai voltak -, telepítését a növények ökológiai igényeinek megfelelően végezték (a felső kertben rendszertani hovatartozásuk szerint ültették a fákat és bokrokat). Az alsó kert védett fekvése és kialakítása lehetővé teszi olyan melegigényes növények megmaradását is, mint pl.: a kínai kenderpálma, a japánnaspolya, az örökzöld liliomfa vagy a szobaarália. 3-6 méteres példányaik az épületek és támfalak védelmében, a szabadban takarás nélkül áttelelnek. Érdemes felkeresni az arborétumot a japán díszcseresznye-fajtagyűjtemény virágzásakor, vagy az orgona-fajtagyűjtemény nyílásakor, de igen szép az őszi lombszíneződés időszakában is. A 6 hektáros arborétum főként a kertészeti felsőoktatást szolgálja. A területén élő mintegy 1600 féle fa- és cserjefaj, -fajta, a 300 féle évelő dísznövény, a 250 féle hagymás növény, a 120-130 féle egynyári dísznövény, valamint a 600 taxonból álló növényházi gyűjtemény jelentős része a tájépítész és kertészmérnök hallgatók tananyagát képezi. Értékes az 500 taxont számláló tetőkerti télálló pozsgásgyűjtemény, valamint a két sziklakert és a kerti tó is figyelmet érdemel.

Nyakas-kő

Biatorbágy

A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhelytípust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhelytípus a sziklagyep és a sztyepplejtő. A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez. Emiatt a szikla repedéseiből bújnak ki, az állandósult pionírtársulások, melyeknek fontos résztvevői a szélsőséges termőhelyeket elviselő pozsgás (kövirózsa) és a varjúháj fajok. Sárga kövirózsát, borsos- és fehér varjúhájat mi is találhatunk, ha túlmegyünk a Nyakas-kövön. A sziklafal felületén gazdag a zuzmó és moha flóra is. A fák alá menve, a terület eleinte meredeken, majd enyhén lejt. Ezen a területen már a sztyepplejtő jellemző, ami igen fajgazdag. Egész mezőket alkot az ékes vasvirág, és ha nagyon figyelmesen böngészi az ember a gyepet, nagy ezerjófüvet is találhat, amely egy illóolaj tartalmú mirigyes növény, levelei bőrneműek, érintésük bőrgyulladást okozhat. A lejtőn mezei iringó vagy más néven ördögszekér, hegyilen, terjőkekígyószisz, fehér mécsvirág, kakukkfű alkot réteket egy-egy kiemelkedő sziklafelszínnel tarkítva. Ahogy a lejtősztyepp talaja mélyül, a növényzet fokozatosan karsztbokor erdőbe megy át. Alantabb sajmeggy, galagonya, szeder és kökény alkot itt-ott áthatolhatatlan bozótot. A Nyakas-kő megtalálása nem okozhat különösebb gondot ugyanis meglehetősen kilóg az egyébként is sziklás környezetből. Biatorbágy felől gyalog, illetve kocsival a kicsivel délebbre található Sóskutimajor (volt TSZ épület) után lehet leparkolni. Másik lehetőség: Parkoló Biatorbágy és Sóskút között, a Füzes patak után, ahol az út jobbra kanyarodik. Gyalog a viadukttól indulva a piros jelzésen alig egy kilométer után a piros jel kettéválik, itt a jobb oldalin kell tovább haladni a Szili kápolna mellett. Majd további laza 3 kilométer után megérkezünk a Nyakas-kőhöz. A parkolóból délkeletre induló ösvényen hamarosan elérjük a piros jelzést, majd a Nyakas-követ. Ezután a sziklák tetején haladunk (Tétény-Sóskút fennsík nyugati sziklás széle), majd a "Százlépcsőnél" letérünk a jelzésről, és visszakanyarodunk a parkoló felé.

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény |

Budaörs

és között

Budaörs városának német múltjával, történetével és hagyományainak ápolásával foglalkozó Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg az egykor a Weber-családnak otthont adó házban, a Budapesti út 47. szám alatt. A ház 1888-ban épült. A muzeális értékű dokumentumok és használati tárgyak közadakozásból kerültek a gyűjteménybe, melynek szervezett kialakítása, már az 1970-es években megkezdődött Füzér Ferencné, az I. számú Óvoda igazgatójának vezetésével.

részletek

Budapesti citadella

Budapest

A Gellérthegy története több ezer éves múltja a keltákig és rómaiakig nyúlik vissza. Régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban őrtorony állott itt, később boszorkánytanyaként és a legenda szerint Szent Gellért püspök mártíromságának helyszíneként vált híressé és hírhedté is egyben. A mai erőd közvetlen elődje a Pesti Királyi Egyetem csillagvizsgálójának épülete volt, a XIX. század első felében. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A 'citadella' olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. Buda várának 1849. évi ostromából tanulva a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré, hogy a belső forradalomra hajlamos magyar lakosságot megfékezze. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megépíteni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben, és négy év múlva már berendezkedtek a 220 méter hosszú és 12-16 méteres falmagasságú építménybe az osztrák katonák. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése Komárom városa körül épített inkább korszerű erődöt. Valójában a Citadella már keletkezésekor sem felelt meg a modern hadviselési követelményeknek, és inkább csak a magyarok elrettentésére szolgált a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter magas falú erődítmény. 60 ágyút állították ide. A Habsburgokkal való kiegyezés után a magyarok a Citadella lerombolását követelték, de a helyőrség csak 1897-ben vonult ki, és ekkor jelképesen megrongálták a főkaput. Az 1960-as években sok vita után határozták el a turistaközponttá alakítását. A teraszokról és a Citadella falairól gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Népművészetek Háza

Szentendre

zentendre egyik legrégebbi falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helye, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások. Célja, hogy Pest megye múzeumainak tárgyi anyagát felmérve, szintetizálva mutassa be a megye néprajzának egyes fejezeteit. A házat 1974-ben vásárolta meg Pest megye a római katolikus egyháztól. Helyreállítás után 1977. május 6-án nyílt meg. Az eredetileg fazsindelyes épületet 1779-ben a koronauradalom építette iskola céljára, két osztálya, két tanítója volt. A Szentendrét ért 1800-as nagy tűzvészben leégett a zsindelytető, és megrongálódott a katolikus templomhoz felvezető fedett "fagrádics" is. Kijavították, de mivel az iskola az idejáró 200 tanuló számára szűk lett, 1 805-ben a templomtéren új iskolát építettek, a régit átalakították tanítólakássá. 1845-től kezdve pedig az 1960-as évekig a mindenkori harangozó lakása volt. A XVIII. századi épület különlegessége, hogy alápincézett, ezáltal emeletes ház benyomását kelti. A pince kőfalú, melyen az eredeti vastag talpgerendákra helyezett háromhelyiséges, patics falú, azaz vesszőfonásos, agyaggal tapasztott ház áll. Ennek szerkezetét a múzeum fülkemetszetekkel mutatja be. A pince mennyezetét ma is a XVIII. századi széles deszkaborítás takarja.

Gáts Tibor, Népi hangszerkészítő

Budapest

GÁTS Tibor citerakészítő, a Népművészet Mestere, 1949-ben született Kaposváron. 1973 óta készít népi hangszereket, különféle citerákat, ütőgardont. Hangszereivel évek óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon. I976 óta a Népművészet Ifjú Mestere, 1979 óta népi iparművész, 1993-ban megkapta a NÉPMŰVÉSZET MESTERE címet.




Leíratkozás