Koltai pincészet  |  Szőlősgyörök

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.
message

Üzenetküldés

A Koltai pincészet a Balatonboglári borvidéken Szőlősgyörök településen, a Balatontól 6 km-re található. A Pincészet alapítója és egyben borásza Koltai Tamás 1983 óta foglalkozik borászattal. A termőhelyek Balatonboglár-Szőlőskislak, Szőlősgyörök és Lengyeltóti településekhez tartozó területeken találhatók, ezek jelentik a kiváló minőségű borok alapját. A pincészet a Dél-balatoni Borút minősített állomása. Előzetes bejelentkezést követően a vendégek 7 fajta bort kóstolhatnak meg, igény szerint vacsorával egybekötve.
Szőlőfajták:Olasz rizling, Királyleányka, Müller Thurgau, Chardonnay, Muscat Ottonel, Merlot, Pinot Noir, Cabernet Sauvignon
Borfajták: vörös, rosé, fehér


Bővebb információ:

Koltai pincészet

info@koltaipinceszet.hu

+36-30/245-0556

www.boraszportal.hu/koltaipinceszet
hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig
Weiland ház
  |  
Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Krisna-völgy   |  
Somogyvámos
és között
Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. Krisna-völgy a jelentős történelmi múlttal bíró kis somogyi falu, Somogyvámos határában található, a Balatontól 30 km-re. A 260 hektár területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi lelki kultúra értékeinek, valamint a természetes életmódnak a megismeréséhez. Krisna-völgy lakói megélhetésüket a földre és a tehenekre alapozva, gyermekeiket lelki értékeken alapuló életre nevelve követik a Krisna-tudat folyamatát az istenszeretet elérése érdekében. Krisna-völgy egy békés sziget a rohanó hétköznapok tengerén, a Balatontól csak harminc kilométerre, Kaposvár irányában. Kétszázhatvan hektáron fekvő területünk – mely egyben kulturális központ és biofarm is – igazán szép látnivalókkal és új élményekkel kecsegtet az idelátogatók számára. Dísztavak, ligetek, és az arborétum több száz növény- és állatfajnak adnak otthont. Tehenészet, Biokertészet, Méhészet, valamint az Iskola épülete szintén látogatható, ezek a helyszínek sok-sok érdekességgel várják az érdeklődőket. A Vendég a Recepciótól a Templom épületéhez vezető, kellemes sétaút során tekinthetik meg ezeket a különlegességeket.
részletek
Kőtengerek felkutatása
  |  
Szentbékkálla
MEGKÖZELÍTÉS
Kerékpárral és autóval a 71-es úton, vonattal Székesfehérvár és Tapolca közötti vasútvonalon.

ÚTVONAL
Ábrahámhegy – Salföld – Mindszentkálla – Szentbékkálla – Köveskál – Kővágóörs – Kékkút – Ábrahámhegy
Táv: 35 km Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
A túra legnagyobb része aszfaltozott közúton, esetleg a látnivalók felkeresése során, földúton vezet. Könnyű túra, kezdő kerékpározóknak is ajánlható, tavasztól őszig.

LÁTNIVALÓK
Kőtengerek:
• Salföld déli szélén
• Szentbékkállától nyugatra (400 m)
• Kővágóörs északkeleti szélén

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a vulkanikus kúpokkal körülvett Káli-medence. A falvak templomtornyai, a borospincék, a szőlők, rétek, tavak, szántók gyönyörű váltakozása teszi egyedivé ezt a tájat.

Salföld: Természetvédelmi Major, kőtenger, salföldi pálos kolostor romjai.
Kővágóörs: Népi lakóházak, régi présházak, zsinagóga, középkori templomrom, Kornyitó, struccfarm, kőtenger.
Kékkút: Parasztházak, ásványvíztöltő üzem. Mindszentkálla: Kisfaludi templomromok, műemlék házak.
Szentbékkálla: Kőtenger a falu mellett, Velétei palotarom, Istvándi-ház.
Köveskál: Református templom, mosóház.
Köveskálról kitérőt javasolunk Hegyes-tűhöz (oda-vissza 7 km) Geológiai bemutatóhely (Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében). Napokig találhatók a tágabb környéken látnivalók és túralehetőségek.
Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra
  |  
Szántód
Túra hossza: 70 km
Nehézsége: Közepes
Terep: Dombvidék
Tájegység: Külső Somogy, Balaton

Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk. A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk első szakaszán áthajtunk a Viadukt alatt, Kereki, Pusztaszemes községeken hajtunk át, majd a falvak után Tab felé fordulunk. Mielőtt viszont az előbb említett települést megnéznénk egy balra tett kitérővel Zala nevű településre hajtunk. Miután itt szétnéztünk folytatjuk utunkat Tabon, Bábonymegyeren át Daránypusztáig. Itt a 65-ös utat elérve a Balaton felé hajtunk tovább Siófokig Som, Ságvár, Balatonkiliti településeken át. Siófoktól a balatonparti kerékpárúton tekerünk Szántódra Zamárdin át. A szántódi révtől a Móricz Zsigmond úton hajtunk a 7-es főútig. Azon átkelve a Kőröshegyi utca, illetve a mellette vezető kerékpárút vezet minket vissza Kőröshegyre.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/somogy-megye/koroshegy-tab-siofok-kerekpartura
Igali Gyógyfürdő
  |  
Igal
Vize alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos, s a benne lévő jodid-ion miatt a jódos vizek csoportjába sorolják a szakemberek. Magas hőmérséklete és az ásványi anyag tartalma miatt jelentős gyógyító hatással bír: elősegíti a reumás mozgásszervi panaszok és sérülések utáni keringési zavarok, ízületi bántalmak gyógyulását, valamint a krónikus nőgyógyászati bántalmak - vérzési rendellenességek, daganatok, hólyaghurutok és gyulladások - enyhítését, s jótékony hatással van urológiai bajokra és gerincbántalmakra is.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
Hajdúböszörmény
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok
részletek
ÖKO-VÖLGY - Krisna Völgyi Indiai Kulturális Központ és Biofarm
  |  
Somogyvámos
1996-ban nyitottuk meg az Indiai Kulturális Központ és Biofarm kapuit, ezt követően egyre több és több látogató érkezett hozzánk. Mára évente 25-30 ezer vendég kíváncsi Krisna-völgyre. A mindennapok nyugalma mellett élénk kulturális élet folyik. Rendszeresen helyet adunk fesztiváloknak, látványos indiai és falusi ünnepeknek, nyári egyetemeknek és kurzusoknak. Nyílt napok programsorozatként beindítottuk a "Krisna-völgyi hétvégéket", amelyek egy-egy témát kiragadva részletesebb tanulásra is lehetőséget kínálnak (Ayurvédikus napok a gyógyászatra^ gasztronómiai hétvége - a vegetáriánus főzés filozófiája és gyakorlata^ Termeld meg önmagad! - az önfenntartó tevékenységről életszerűen^ Bhakti-yoga hétvége - a lelki életről, meditációról, Krisna-tudatról). Általános, nagy közönséget vonzó bemutató programunk a minden év júliusában megrendezésre kerülő Krisna-völgyi Búcsú (3 nap). Ezek mellett - bejelentkezés alapján - tematikus foglalkozásokat is tartunk iskolás csoportoknak, vagy bármely más korosztály számára (pl. történelem, védikus matematika, lélekvándorlás, tehenészet és gazdálkodás témakörökben).
Duna-Dráva Nemzeti Park
  |  
Regöly
Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.
Folly Arborétum
  |  
Badacsonyörs

Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens).

A sajátos történetű arborétumot dr. Folly Gyula pécsi orvos alakította ki a család szőlőbirtokainak szomszédságában: olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton temperáló klímáját. Külföldi, elsősorban nyugat-európai faiskolákból rendelte meg a növényeket, amelyeket több éven át előneveltek, és kosarakban szállítottak.

Az ültetéshez szükséges vizet a Balatonból szamárháton vitték fel a hegyre. Az első telepítés 0,4 ha területű volt. Az ültetést kerttervezés nem előzhette meg, hiszen a növények várható végleges méreteit az idegen területen senki sem ismerte.

Az alapító halála és az I. világháború megállította a folytatást, és a két világháború közötti időszakban a család tevékenysége az édesapa iránti tiszteletből fakadó növényápolásra és fenntartásra korlátozódott. 1950-ben az arborétum környékén lévő családi birtokot államosították. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a második generáció, dr. Folly Gyula közgazdász saját költségén állami területekre ültetett növényeket, és természetesen ápolta is azokat. Dr. Folly Gyula 1979-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe 5 ha-ra nőtt. 1978-ban szigorúan védetté (illetve később fokozottan védetté) nyilvánították az arborétumot a Kisörsi-heggyel együtt, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet részeként.

A rendszerváltás után természetesen a család szerette volna kárpótlási jegyért visszavásárolni a családtól ellopott birtokot, de az állam arra való hivatkozással, hogy mekkora értéket képvisel a család által önszorgalomból 40 éven keresztül fenntartott és fejlesztett arborétum, erre nem adott lehetőséget. Így 1995-ben hosszú egyeztetések után végül Folly Gyula agrármérnök készpénzért visszavásárolhatta az arborétumi területeket.

A 2011-ben bekövetkezett halála után leánya, dr. Folly Réka irányításával folytatódik a már negyedik generációs családi tradíció. Tapolca önkormányzatával összefogva 106 millió forintos vissza nem térítendő úniós támogatással látványos fejlesztések valósulhattak meg (kilátó, játszótér, stb.) 2014-ben. Az ugyancsak közel másfél évszázados családi hagyományok hűen a borászat is emelt szinten van jelen az arborétumban. Idegenvezetéshez bejelentkezés szükséges.

Nyitva tartás minden nap, évszaknak megfelelő időpontokban (részletek a honlapon).

Látrány-puszta
  |  
Látrány
A Látrányi-puszta különleges természeti értékek hordozója az Észak-somogyi térségben.
A Balaton egykori dűnéin kialakult homok pusztán, az életközösségek jelentősen eltérnek a környező löszterületeken kialakultaktól. A homokbuckák, buckaközök és az időszaki vízfolyások széles, lapos völgyei teszik a felszínt mozgalmassá. A változatos felszínen a száraz homokpusztai rétek és a jó vízellátottságú láprétek, üde kaszálórétek és kisebb erdős területek váltják egymást.
 
A terület arculatának kialakulásában, a sokszínű természeti értékek fennmaradásában elsődlegesen a hagyományos gyepgazdálkodás játszott szerepet. Mind a legeltetés - alapvetően birkával és marhával - mind a kaszáló művelés jelen volt a területen. Előbbi a szárazabb gyepekre, utóbbi az üde gyepekre és láprétekre volt a jellemző.
 
A viszonylag kicsi – alig 230 ha-os – természetvédelmi terület növényállománya rendkívül gazdag, a védett fajok száma meghaladja a harmincat, több közülük tíz-, vagy éppen százezres tőszámával tűnik ki. Néhány faj csak itt található a térségben, mint a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a fehérmájvirág (Parnassia palustris), szalmagyopár (Helichrysum arenarium), vagy a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea).
Állatvilágát tekintve a terület különösen gazdag rovarvilágát, a védett fajok nagy számát említhetjük. Különösen fontosak az olyan, európai jelentőséggel is bíró fajok, mint a lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vagy a skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)

Kulturális örökség

Karádi Tájház   |  
Karád
és között
A tájház 1982 óta áll a látogatók rendelkezésére. Az épület XIX: században épült, vert falas, ( tömés), „lopott tornácos” ház. Három helysége van: tiszta szoba, füstös konyha, és egy kiállító helyiség. A település nevezetes a néptáncáról, népdalairól, és a hímzéséről. A tájház harmadik helyiségében a fehér hímzés legszebb darabjai tekinthetők meg. A tájház igény szerint látogatható.
részletek
Fehérkő vára
  |  
Kereki
A település kiemelkedő nevezetessége a középkori vár romja. Már csak azért is figyelemre méltó, mert a XIV-XV. századból Somogyban nagyon kevés vár, várrom maradt fenn. Kereki községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedik a 283 méter magas várhegy, melynek ékes koronája a romjaiban is szép Fehérkő vára. Egészen a hegy lábáig autóval is megközelíthető, ahonnan még egy negyed órás séta visz fel a romokig. A kereki rom a történelem során több néven is szerepelt, jelezték Kupavárnak, Katonavárnak és Fehérkővárnak. A népi emlékezet Kupavárként azért őrizte meg, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. A Katonavár elnevezés egy 1784-ben készült katonai térképen szerepelt. A krónikákban azonban gyakran Fehérkővárnak említik, így végül a szakirodalom is ezt a nevet vette át. A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. Első ismert várnagyát, Czikót, egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg.
Viszi Csárda és Múzeum
  |  
Visz
Balatonlellétől 9 km-re délre, a Kaposvár felé vezető 67-es útról Látrány után keletre kanyarodva érhető el a 250 lélekszámú Visz kisközség a csodálatos somogyi dombok ölelésében. A Viszi Csárda egyben a falusi életnek, a hagyományos ősi vidéki mesterségeknek emléket állító múzeum. Megtalálhatók itt a kenyérsütéssel kapcsolatos eszközük, a paraszti cukrászat eszközei, szőlőműveléssel, borászattal kapcsolatos szerszámok, a lovászat szerszámai, szíjártók, kádárok, bognárok készségei, elkészített használati tárgyai, fazekasok munkái, s még a méhészkedés kellékei is. Emellett a paraszti élet lakáskultúráját felidéző tárgyak, eszközök a bőgatyától az almáriumig, a paraszti világnézetet bemutató tárgyak, régi történelmi erekjék, pénzek, térképek is láthatók.
Molnárné Riskó Erzsébet, Babakészítő
  |  
Keszthely
Munkáimmal igyekszem népszerűsíteni, megörökíteni a régi, főleg zalai öltözeteket népviseleti babákon, hogy a ma élő emberek is képet kapjanak a falu összetartozást kifejező öltözködési rendjéről. Textilből készítem a babák testét, és textilből készítem az arcukat is. 
Készítek hagyományos és újabb típusú textil játékbabákat, melyek a régi otthon készült rongybabák mai változatai.
Foglalkozom gyöngyös neccek fűzésével is. Ez az asszonyi főkötő a Kis-Balaton környéki falvakban volt ünnepi fejfedő az 1970-es évekig.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!