Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

A 400 m-rel a tengerszint felett fekvő területen létesített arborétumban közel hatszáz fa- és cserjefaj szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató, köztük az 1780-as telepítés idős faegyedeit. Az itt látható növényfajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, további 40 %-a a Cuha-völgyéből ismert. A betelepített hetven tűlevelű faj között találhatók Magyarország legidősebb simafenyő egyedei. Tavasszal különösen szép a patak két oldalán látható, ex-situ védett lágyszárú fajokból álló virágszőnyeg. A táji és botanikai értékek megőrzése elsősorban a XIX. században kialakított történelmi, tájképi és gyűjteményes jelleg helyreállítását és kiegészítését, valamint az eredeti térformák visszaállítását, tisztások megnyitását jelenti.Az arborétumot a Cuha-patak szeli át, a bejáratnál egy kis tavat táplálva. Az itt úszkáló vadkacsákon kívül még sokféle madár röptét és hangját figyelhetjük meg az ösvényeken sétálva. Védett a növénykert kétéltű és denevérfaunája is, a mókusokon kívül időnként őzek is megjelennek. Két bejárat várja a látogatókat^ a város felől a tó melletti, Damjanich utcai bejárat^ valamint az északi oldali, autóbuszok, csoportok érkezése szempontjából kedvező megközelítés. A bejáratoknál kiadványok, ajándéktárgyak és díszcserjék megvásárlására van lehetőség. A legfeljebb 25 fős csoportok előzetes bejelentkezéssel, külön díjért szakvezetést igényelhetnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság május elején minden évben itt ünnepli meg a Madarak és Fák NapAz Arborétum országos jelentőségű védett természeti területe Zirc településnek és a kistérségnek is meghatározó értéke. A természetet szerető, értő látogatók kedvelt úti célja minden korosztály számára, óvodások, diákok és a felnőtt közönség számára egyaránt. A kert a gyűjteményes növényanyag megismertetése mellett az oktatást és a kutatást is szolgálja – egyetemi hallgatók szakdolgozatainak, a Bakonyi Múzeum és más intézmények kutatói munkáinak színhelye, botanikai és zoológiai téren egyaránt. Az Arborétum kezelését végző Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a gyűjtemény folyamatos bővítésére, a kert élővilágának minél teljesebb bemutatására törekszik. Számos egyedi, különleges növényfajt rejt az Arborétum, melyek bemutatását lehetővé teszi hazánk legmagasabban fekvő gyűjteményes kertjének sajátos klímája. Az Arborétum jelenlegi növényanyaga és adottságai alapján alkalmas a bakonyi természetes fa- és cserjefajoknak és azok változatainak bemutatására. Létesítés a kert északi és déli részén a természetes növényfajok felhasználásával és tudatos kiegészítésével történt, a középső harmadrészen számos örökzölddel és egzótával gazdagítva. Idővel kialakult a tó környékének festői képe, sziklakerti növényzettel és cserjék, lágyszárúak betelepítésével. Az Arborétumot átszelő Cuha-patak kő- és fahídjaival, a lépcsős vízeséssel, másutt természetes mederszakaszaival különlegesen szép látvány. Az Arborétumban műemléki védettségű filagória, kerti pavilon áll, egyedi szépséget mutat az északi bejárattól induló kétszáz éves kislevelű hársfasor. A parkban az ajánlott útvonalat követve megismerhető mintegy száz különleges faegyed, köztük a 170 éves jurányi hárs és a gumiszerű kéreggel büszkélkedő amúrmenti parásfa.