Túra hossza: 105 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: dombos
Szint emelkedés: 638 m
Tájegység: Gödöllői-dombság

A Gödöllői dombság vonulatai, a köztük húzódó völgyekkel, merőlegesek útvonalunkra, így, noha hegyet nem mászunk, a 105 kilométeren felszedünk majdnem 600 méternyi szintemelkedést. Az út végig jó aszfalt, de az Isaszeg és Gödöllő közötti részt (amely a túra közel fele) leszámítva munkanapokon eléggé, szünnapokon közepesen forgalmas. Ezért csak magabiztos kerékpárosnak való! Az útvonal szép erdőket és barátságos helységeket érint. Budapesten a nyomvonal a Városligettől indul, a Kerepesi és Keresztúri úton vezet Rákoskeresztúrra, majd a városközpont utáni Y-elágazásban balra tartva Pécelre. Innen a Rákos-patakot követi Isaszegig. A faluközpont körforgalmából „3 óránál” kilépve jobbra, Zsámbok felé. Enyhén liftező, kellemes út Dányon át Zsámbokra, amelybe a falu előtti kőkeresztnél balra fordulva (egyenesen: Kóka) jutunk. Fenn a templomnál megint balra, akárcsak a rövidesen következő Y-elágazásban (a jobboldali ág Turára visz). Hamar jön Vácszentlászló, ahol T-ben balra, és a vele csaknem egybeépült Valkó. Utána az útvonal legkomolyabb, de nem meredek kaptatóját kell legyűrni, kellemes, erdős környezetben. Gyors lejtőzés és enyhe emelkedő juttat Gödöllőre, ahol a vasúti átjáró után jobbra, ez kivisz a 3-as úthoz, azon balra a lámpáig (balról a Grassalkovich kastély), és ott jobbra, Szada felé. Jelzőlámpa-soron és az M3 aluljáróján áthaladva, némi emelkedő után, Szada következik. A gyors lejtőben figyelni kell, hogy el ne mulasszuk a balra fordulást Mogyoród felé – két lehetőség is kínálkozik. Mogyoródig már az utolsó, szintén enyhe emelkedő vár, hogy aztán, a faluban rögtön jobbra fordulva, lesüvítsünk a központba, és tovább, Fótra. Ott a téren balra, már csak 15 km a Városliget, amelyet kisforgalmú utakon (Régifóti út, Rákos út, Körvasút sor, Erzsébet királyné út és gyalogos aluljáró) érünk el, a Közlekedési Múzeumnál. Budapestieknek nagyon jó edző kör, hétvégén családi kirándulásra is alkalmas, edzettebbeknek.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godolloi-dombsag-kerekpartura

Aktív turizmus

Budavári Palota   |  
és között

A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek. A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét. 1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-benmegkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját.A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.A budai oldalon, Budapest I. kerületében, a Várhegyen található. A Szent György térrel és a történelmi lakónegyeddel együtt a Budai Várnegyedet vagy Budai várat, köznyelvben röviden „a Várat” alkotja.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Szadai Tájház   |  
és között
A Szadai Tájház a korábbi, Kossuth Lajos utcai kicsi tájház utódjaként működik az önkormányzat által megvásárolt valamikori középparaszti portán.  Feladata a hagyományos, elsősorban a 20. század eleji szadai népélet hagyományos tárgyi környezetének bemutatása. Tulajdonosa Szada Község Önkormányzata, működtetője a Közhasznú Kulturális Egyesület Szadáért
 
Az épületegyüttes rekonstrukciója egyelőre részben készült el. A hagyományosan hármas osztatú főépületben az első szoba és a konyha enteriőrjét láthatjuk, viseletbe öltöztetett babákkal. A hátsó szoba az időszaki kiállítások helye. A nyárikonyhában kézműves műhely működik, elsősorban hímző és szövő tevékenységgel, gyermekfoglalkozásokkal. A porta hátsó traktusában a fészer rendezvények színteréül szolgál, itt áll a (rekonstruált) kemence. A fészer melletti helyiségekben kaptak helyet a háztartási és gazdasági eszközök, ide kerül a komplett, működőképes kovácsműhely is.
 
A tájház gyűjteményének különleges darabjai a fehér lyukhímzéssel készült viseleti és lakberendezési darabok valamint 3 egyedi fényképkollekció ( az 1. világháború idején készült műtermi fotók, Gönyey Sándor etnográfus felvételei az 1930-as évekből és a 2003-ban Fuszenecker Ferenc és Lőrincz Ferenc által megörökített „Ezredvégi szadai arcok”).
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!