Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Információk
Értékelések

Balaton-felvidéki Nemzeti Park | Nemzeti Parkok

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56.997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek. A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben. Tovább színesíti a Balaton-felvidék élővilágát, hogy a pannóniai flóratartományon kívül a nyugat-balkáni is érezteti itt hatását. Területén számos fokozottan védett növény és több, mint 200 védett növényfaj található, míg a védett, ritka és érdekes állatfajok száma több százra tehető. A nemzeti park kultúrtörténeti értékeit tekintve szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, páratlan tájképi adottságokkal, történelmi emlékkel. A falvak határában meglévő középkori templomromok, melyek építőanyaga terméskő, igen sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrzik a középkori várak, a szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár, Rezi, Tátika és Zádorvár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával.

www.bfnp.hu

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Weiland ház

Nova

Nagy öröm számomra, hogy az oldalon üdvözölhetem Önöket. 2001 júniusában nyitottuk meg a családi házunk tetőterében korszerűen berendezett apartmanunkat. Kedvező fekvése miatt a természetet, nyugalmat szerető emberek számára ajánljuk, akik friss levegőre és madárcsicsergésre vágynak.

Aktív turizmus

Egregyi templom |

Hévíz - Egregy

és között

Hévíz városának egyik külvárosa az egykori Egregy község Árpád-kori templomáról nevezetes. Az Árpád-kori templom a belvárostól északra, mintegy félórányi sétaútnyi távolságra áll a dombtetőn az egykori Egregy település temetőjében. Szép diadalívén fonatos festés figyelhető meg. Nyugati tornya kőgúlasisakos. Pontos építési ideje nem ismert, egy 1341-ből származó oklevél azonban már említi, védőszentje ekkor Alexandriai Szent Katalin volt. Külső-belső díszítő festése 1731-ben készült, amikor a török időkben jócskán megrongálódott épületet felújították, ezzel együtt jelentősen átépítették. Ugyanebben a században a templom az alsópáhoki egyház filiájaként működött, Egregy házai pedig délebbre épültek fel korábbi elhelyezkedésüknél. A templom köré temető települt, innentől kezdve temetőkápolnaként használták, új védőszentjévé Szent Magdolnátválasztották. A 19. században újra felújították, a század második felétől építészek részletes leírásokat készítettek róla. 1912-ben ismételt felújítás következett, 1938-ban pedig a toronysisakot javították.

részletek

Három nap Nagykanizsa környékén

Nagybakónak

MEGKÖZELÍTÉS
Nagykanizsa fontos közlekedési csomópont a dny. határszélen, Zala megye déli részén.

ÚTVONAL
1. nap:
Örömhegyi kaland Nagykanizsáról autóbusszal Nagybakónakra (18 km, neve szláv eredetű, közszói jelentése: bükkös) utazunk, ahol a buszfordulónál szállunk le. A falu szőlőhegyek karéjában egy katlanszerű szép völgyben fekszik, melyen keresztülhalad a Bakónaki-patak. Innen kezdjük gyalogos túránkat a Fő utcán továbbhaladva. Mintegy 300 m megtétele után jelzést követve a Magyar utcában folytatjuk utunkat a haranglábig, innen balra kanyarodva továbbra is a jelzést követjük. Amikor a jelzéshez érünk, szemben egy tisztáson látjuk a Gesztenyeházat. Régebben ide gyűjtötték a termést. Sajnos ma már kevés gesztenyefa található a vidéken. A jelzésnél balra kanyarodva folytatjuk utunkat, egészen a Rockenbauer kopjafáig (pici Szent Kristóf-kápolna). A elvezet bennünket a mintegy 300 méterre levő Postás kulcsosházig. A szép kilátás reményében érdemes meglátogatni. Rövid pihenő után visszatérve a jelzésen folytatva utunkat ismét Nagybakónakra érkezünk. Útközben megcsodálhatjuk a gombákkal teli, horhosokkal szabdalt erdőséget. A jelzésen elérjük a nagykanizsai buszt.

Táv: 8 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott. Csapadékos idő után nehezebben járható.

2. nap:
Barangolás Kanizsa körül A városközpontból (Deák tér) jelzésen gyalogolunk a Csónakázó-tóhoz, mely önmagában is igazi kiránduló élményt jelent. Az ország egyik legszebb fekvésű kis taván minden évszakban találhatunk számunkra megfelelő szabadidős programot, horgászáson kívül lehet vízibiciklizni, csónakázni. A szabadtűzön sütni, főzni kedvelők a Hét bükkfaforrásnál kialakított tűzrakóhelyen élhetnek kedvenc hobbijuknak. Ugyanitt gyermekjátszótér várja az ifjabb nemzedéket. Télen szánkózni és korcsolyázni is lehet. A tó gátján végighaladva, a műúton jobbra kanyarodva a jelzésen folytatjuk utunkat. A 61-es utat keresztezve felballagunk a Nagybagolai szőlőhegyre, ahonnan visszapillantva távolból láthatjuk a tavat, és a szép környéket. Útközben kedves kápolna állítja meg tekintetünket. Bagolára érve érdemes megnézni az imaházban lévő oltárképet. Továbbra is jelzésen haladunk, és ismét szőlőhegyre érünk, ahonnan egy kanyarral levezet utunk a Szentgyörgyvári-vízfolyásig. A patakon áthaladva, a szemben levő dombon található (100 m) a Romlottvár, ami további feltárásra vár. A nagykanizsai honismereti füzetek sorozatban részletes leírást találhatunk történetéről. A romoktól visszatérve az együtt haladó és jelzésen folytatjuk utunkat a patakvölgyben. A völgy végénél kétfelé válik a turistajelzés. A jelzést választva aszfaltos úton beérünk a városba. A vasúti átjárónál ismét egyesül a két jelzés, ezen haladva a Deák térhez érünk.

Táv: 13 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott, könnyű.

3. nap:
Dél-zalai kistavak Nagykanizsáról autóbusszal Letenyére utazunk. Innen gyalogos túránk során végig a jelzésen haladunk a Kistolmácsi-tóig. Útközben a szőlőhegyen álló kis kápolna mellett pihenőt tarthatunk, majd 150 m-es kitérővel megtekinthetjük a tájházat. Az itteni szőlősgazdák szívesen invitálnak bennünket egy kis borkóstolásra. A szőlőhegyet elhagyva erdőn keresztül jutunk le Zajkra. A falu túlsó végén nagyon szép, idillikus környezetben egy halastó mellett haladva érjük el az erdőt. Továbbra is a jelzést követve, felkapaszkodunk a gerincre, ahonnan túloldalt lesétálva érkezünk a Kistolmácsi-tó felső végéhez. Gyönyörű természeti környezetben hozták létre a tisztavizű horgásztavat és kijelölt ingyenes strandját. A tavat tápláló bővizű Kozár-forrás kellemes iható vizével olthatjuk szomjunkat. A tógát alatti területen sátrazásra alkalmas kempinget üzemeltet a falu, ahol a gyermekek, felnőttek egyaránt játékra, sportolásra alkalmas területet találnak. A tó mellett több büfé is üzemel. Túránk végén autóbusszal (egyes járatok a tó mellett megállnak, de Kistolmács faluból közvetlenül is indulnak) utazhatunk Letenyére, ott átszállva Nagykanizsára.

Táv: 10 km
Szint: 200 m

NEHÉZSÉGI FOK
Minden korosztálynak, az év minden szakában ajánlott könnyű túra.

Nagyrécse-Kis-Balaton-Nagykanizsa kerékpártúra

Zalaszabar

Túra hossza: 76 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Zalai-dombság

A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik. Innen a Kossuth úton a falut északi irányban hagyjuk el. A település szélén húzódó országúton jobbra fordulva Zalakomárig tekerünk. Eközben Zalasárszegen és Galambokon hajtunk át. Zalakomárban a Petőfi úton balra kanyarodva Zalavár felé vesszük az irányt. Balatonmagyaród előtt kb. félúton jobbra található a Bivalyrezervátum. Ha időnk engedi, nézzük meg érdekes látnivaló. Az úton lévő jelzőtáblák miatt eltéveszteni sem lehet. Balatonmagyaród után bal kéz felől a Kis-Balaton található. Itt a Kányavári-szigetet és az arra átívelő hidat mindenképpen érdemes megnézni. Zalaváron balra fordulva Újszabárig hajtunk. Közben elérjük a Kis-Balaton északi csücskét. Itt található a Kis-Balaton bemutató központ. Újszabárról Zalaszabárra karikázunk, majd onnan Kilimánra, Orosztony és Kerecseny településeket érintve. Kilimánról Újudvarig, Gelse és Gelseszigeten hajtunk át. A 74-es utat Újudvar után érjük el. Ezen tekerünk tovább Palinon át Nagykanizsára. Kanizsáról a Zalakomár felé vezető útra hajtunk rá, és ezen érünk vissza Nagyrécsére.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/zala-megye/nagyrecse-kisbalaton-nagykanizsa-kerekpartura

Gránit Gyógyfürdő

Zalakaros

A zalakarosi víz a következő betegségek gyógykezelésére alkalmas: mozgásszervi, idült gyulladásos és degeneratív izületi bántalmak, idegrendszeri zavarok, szív és keringési rendszer elváltozásai, anyagcserezavarok, krónikus nőgyógyászati betegségek. Ezen túl a víz kiválóan alkalmazható baleseti és ortopédiai műtétek utáni rehabilitációban és utókezelésben.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Állatbarát-Ózon Biofarm

Felsőszenterzsébet

Felsőszenterszébet az őrség peremén található kicsiny kis falu, 15 fő lakossal mindösszesen. Itt működik az Állatbarát-Ózon Biofarm, ahol szeretettel várnak minden érdeklődőt, igény esetén szállás lehetőséggel is. A faluban megforduló vendégek egész nap megtekinthetik a biofarmon tartott házi állatokat (kecske-, birkanyájak, szarvasmarhák, szárnyasok stb.), valamint a házilag készített biotermékeket (többféle ízesítésű kecske- és tehénsajt, vegyszermentes zöldség, gyümölcs) is vásárolhatnak. Az őrségi táj számtalan kirándulási lehetőséget tartogat mindenkinek, de a pihenésre vágyó vendégek is elvonulhatnak ide a rohanó hétköznapok elől.

Duna-Dráva Nemzeti Park

Bikal

Duna-Dráva Nemzeti Park A nemzeti park a Duna Sió-torkolata és az országhatár, valamint a Dráva mentén helyezkedik el. A Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban jött létre, több, már korábban is védetté nyilvánított terület beolvasztásával. Kiterjedése mintegy 50.000 ha. A nemzeti parkért is felelős Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Baranya és Tolna megye teljes területére, Somogy megyére a Balaton déli partja kivételével valamint kisebb részben Fejér és Bács-Kiskun megyére is. A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombság, amelyből szigetként emelkedik ki a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombvidéket keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltött síkságok szegélyezik, így a védelem alatt álló területeken nagyon sokféle élőhely tanulmányozható. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.

Budafai Arborétum

Budafapuszta

Ezt a csodálatos látványt nyújtja Önnek a rododendron vagy más néven havasszépe virágkavalkádja ha ellátogat velünk májusban a Budafa-pusztai Arborétumba. Természetesen e gyönyörű virágokon kívül a leggazdagabb gyűjteményt is megmutatjuk, amely gyűjteményt a tűlevelűekből találhatunk. Becses faj a mamutfenyő, a japán vörös fenyő, a szurkos fenyő és a virginiai boróka. Külön csoportot alkotnak a mocsár-, a japán,- és az oregoni ciprusok. A cédrus erdőben kötelező a mély légzés: mintha tömény gyantás fűszert inhalálna az ember. Van itt Észak-Afrikából származó atlasz cédrus, és megtalálható a himalájai cédrus is. Az örökzöldek mellett láthatunk lombhullató júdásfát, tulipánfát, fekete diót, szelídgesztenyét, tölgyet, fehér-tarka levelű zöld juhart. Hogy szemmagasságban is lássunk színeket, erről a cserjék gondoskodnak. Mályvafa, lednekfürt, gyöngyvirágcserje, japán-és madárbirs megannyi csodálni való látvány. Az újonnan épített kilátó szemet gyönyörködtető látványt tár az érdeklődők elé. A barangolás fáradalmainak kipihenéséhez nyújtanak kitűnő lehetőséget a szépen kialakított tóparti pihenőhelyek, ahol igény esetén a vendéglátást is megszervezzük. Erdei kis-vonattal érkező vendégeink számára mikrobuszos szállítást is vállalunk térítés ellenében. Min.létszám: 10 fő. A Budafa-pusztai Arborétum létét egy vesztett kártyacsatának köszönheti, melyet báró Rubidó Zichy Iván szenvedett el, aki nemcsak ennek a 46 hektáros területnek, hanem a nyugati tujákkal körülölelt impozáns vadászkastélynak is tulajdonosa volt. A történet folytatását és egyéb sok más már a mondavilágba vezető e helyhez köthető történetet is elmesélek Önöknek a páratlan gyűjtemény bemutatása mellett. Várom Önöket a különleges növények birodalmába! Szakvezetés ára: - gyermek csoport esetén: 10 főtől: 380 Ft/fő + belépőjegy - felnőtt csoport esetén: 10 főtől: 650 Ft/fő +belépőjegy A program minden héten szerdai napon 10 órától indul, de más napokon is vállaljuk. Előzetes egyeztetés szükséges.

Kovács-hegyi bazaltutca

Vindornyaszőlős

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus kőzet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A környék fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszántói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca". A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető. A lepusztulás, suvadás eredménye a hegység különleges természeti képződménye, a nyugati, délnyugati oldalon kialakult, peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló, ún. "bazalt- utca", mely a Balaton- felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Keletkezését a szél hatásának tulajdonítják, mely a bazalttakaró széle alól kifújta a homokot, így a hatalmas tömbök a függőleges repedések mentén kibillentek. A kőzet több, repedésekből kialakult barlangot rejt.

Kulturális örökség

Vörs Tájház (Talpasház) |

Vörs

és között

A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerteti a nyári időszakban nyitva tartó kiállítás a Vörsi Talpasházban.

részletek

Festetics-kastély

Keszthely

Festetics Kristóf gróf 1745-ben kezdte építtetni. 1770 táján kétszeres alapterületűre bővítették a kastélyt. Később Festetics György folytatta az átalakítást. 1801-ben elkészült a híres könyvtár díszes berendezése és 1804-ben a kápolna. Ekkor már kétemeletes, gazdagon díszített, fényűzően berendezett kastély volt, amit Festetics Tasziló gróf a múlt század végén (1883 és 1887 között) tovább bővíttetett. A jelentős átalakítások során a kastély belső berendezése is megújult. Ekkor kapott az épület egységes külső díszt és az új épületrészt egy magas toronnyal kapcsolták a régihez. Néhány év múlva a kastély előtt vezető utat távolabbra helyezték és akkor állították a parkba a díszes szökőkutat. A ma is használt díszes főkaput 1893-tól használják. A kastély bejárata előtt áll Festetics György szobra (Lukácsy Lajos alkotása), melyet 1945-ben helyeztek ide a város főteréről. A második világháború után a kastély több intézménynek volt átmeneti otthona, egyes részei nagyon károsodtak, és a helyreállítás csak a nyolcvanas években fejeződött be. Ma a kastély nagy része múzeumi célokat szolgál. Közel 90 000 kötetes könyvtára, kastély enterior - 16 teremben - régi magyar fegyverek gyűjteménye, a Windischgrätz-féle afrikai trófeagyűjtemény mellett időszakos kiállítások is várják a sok ezer látogatót. Iszlám gyűjteménye egyedülálló. Megfigyelhetjük a Festetics család címerét két oroszlánnal, valamint a gyönyörű kovácsoltvas díszeket. A kastély alagsorában működik a Magyar Borok Háza. Erre külön kell jegyet vásárolni, s általában csoportosan lehet látogatni.

Babamúzeum

Keszthely

A Múzeum létrehozására leginkább az ösztökélt minket, hogy a magyar embert becsalogatva megismertessük saját népének - a világon egyedülállóan szép - népművészetével, míg a külföldi esetében hiteles tájékoztatást igyekszünk adni arról az országról, ahová érkezett. Ennek nagy szükségét érezzük, mert a hozzánk érkező nyugati nem arra kíváncsi, hogy mennyire tudjuk utánozni őket, hanem arra, hogy milyen ez az ország és (hogy) kik lakják.

Takács István, Kovács

Zalaszentbalázs

Takács István nem örökölte a kovácsmesterséget. 1950-ben született Pölöskefőn (Zala megyében). Az általános iskola elvégzése után lakatosnak tanul. Ám Balatonalmádiban a gyakorlati műhelyük kovácsmesterének, Koppa Györgynek bámulatos szakmaszeretete és tudása lenyűgözi a fiatal diákot. Attól kezdve ő is kovács akart lenni. 1968-ban visszatér Zalába, ahol a kovácsolást a neves mester dolgaira emlékezve, szinte teljesen önerőből igyekszik elsajátítani. S, mert a kovácsoknak ragyogó a ritmusérzéke, s őt a zene szeretete is mindig vonzotta, katonai bevonulásáig az akkori neves gelsei zenekarnál, a Lorenzónál basszusgitározik. Leszerelését követően lakatosként, kovácsként, később művezetőként dolgozott különböző munkahelyeken.

1981-ben tesz mestervizsgát. Még külföldi tanulmányutakra is elmegy, hogy az ősi mesterség minden korszakába, stílusába beleáshassa magát. Ma már saját műhelyében dolgozik Zalaszentbalázson, ahol a maga tervezte — a népi kovácsmesterség legszebb hagyományaiban gyökerező — gyönyörű kapukat, kerítéseket, korlátokat, tükörkereteket, asztalos- és ácsvasalásokat, torony- és sírkereszteket, kandallótartozékokat, üstöket, kerti bútorokat, gyertyatartókat készít megrendelőinek.

Magas szakmai elismerések tulajdonosa. Két alkalommal nyerte el az Ipar Kiváló Mestere címet, két alkalommal a Kézműves Remek Díjat, később a Magyar Termék Nagydíjat, a Magyar Minőség Háza Díját, az Élő Művészet Gránátalma Díjat, és kiérdemelte a Népi Iparművész kitüntető címet. Rendszeresen részt vesz nemzetközi kovácskonferenciákon, találkozókon. Elnökségi tagja a Magyarországi Kovácsmíves Céhnek és a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek.

Szemet gyönyörködtető kovácsoltvas tárgyaival vallja és tanítja, hogy a kovácsok lobogó tüzét hittel és szeretettel lehet csak megőrizni az utókor számára. Műhelyében jelenleg is három tehetséges diákját próbálja bevezetni a kovácsművesség mélységes rejtelmeibe. Négy gyermeke közül az egyetlen fiú is tovább viszi a szép mesterséget. Ő édesapja útját követve éppen külföldön dolgozik, és fejleszti tovább tudását. Amikor hazatér, ő veszi át a zalaszentbalázsi műhelyben a stafétabot helyett a kovácskalapácsot.




Leíratkozás