Körös-Maros Nemzeti Park

Információk
Értékelések

Körös-Maros Nemzeti Park | Nemzeti Parkok

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Körös-Maros Nemzeti Park A Körös-Maros Nemzeti Park szeretettel várja látogatóit több új és számos már megszokott, a látogatók számára közkedvelt programmal. Két látogatóközpont, egy madárvárta, öt tanösvény, több kerékpáros útvonal, igényes szálláslehetőségek várják a természetet megismerni kívánó gyermekeket, diákokat, felnőtteket. Ha érdeklődik kínálatunk iránt, de nincs konkrét elképzelése rólunk, vegyük fel a kapcsolatot! Segítünk Önnek megszervezni egy színvonalas konferenciát, egy kalandos osztálykirándulást vagy egy felejthetetlen családi hétvégét. Tartalmas programokat kínálva várunk minden korosztályt! Keressen minket! 1. Látogatóközpontok A két helyszínen, Szarvason és Dévaványán működő látogatóközpont változatos programokkal várja az érdeklődőket óvodásoktól a felnőttekig. Programjaink elsősorban a természetszerető és természetvédő szemlélet kialakítását szolgálják a résztvevők életkorához és egyéni igényeihez igazodva. Azoknak is ajánljuk e helyszíneket, akik tartalmas kikapcsolódásra, a természet közelében eltöltött néhány kellemes órára vágynak. Körösvölgyi Látogatóközpont Szarvason, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja mellett került felépítésre a Körösvölgyi Látogatóközpont, amelyben természetvédelmi kiállítással és széleskörű programokkal, szolgáltatásokkal várjuk az érdeklődőket. Az épületegyüttest körülölelő 26 hektáros Anna-liget egyedi adottságú, hiszen a természetes állapotok mellett a Csáky-Bolza kastély és kastélypark, mint kultúrtörténeti emlék is jelentős. A látogatóközpont főépületéből kiinduló sétányon megismerhető az eredeti ártéri növényvilág, a Bolza-féle tájképi kert és a meglepően gazdag állatvilág. A kastély és parkja a pihenés és kikapcsolódás színtere, amely esztétikai élménye mellett kitűnő oktatási helyszín is. Az Anna-liget és a Látogatóközpont a 44 számú főközlekedési útról közelíthető meg. Szarvas város Békésszentandrás felőli oldalán található útelágazásnál észak felé a Szarvasi Arborétum, dél felé pedig, áthaladva a Holt-Körös felett átívelő hídon az Anna-liget érhető el. A parkba személyautóval, autóbusszal, kerékpárral (a 44 sz. út mellett végig kerékpárút halad) vagy a városból mintegy húszpercnyi sétával, az Erzsébet-ligeten át lehet eljutni. Réhelyi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva települések között félúton található a Réhelyi Látogatóközpont, ahol a múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás egyrészt a terület egyedülálló értékét az európai túzokot, másrészt a tájegység élővilágát és történetét mutatja be. A látogatóközpont külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták figyelhetők meg. Az innen induló tanösvényen a terület jellemző növény- és állatvilága ismerhető meg. A védett területen a kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához az igazgatóság központjában kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek lebonyolítására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem.

Aktív turizmus

Gyulai vár |

Gyula

és között

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikusstílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében. A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,[3] majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.

részletek

A nagykunok túzokos pusztáin

Körösladány

MEGKÖZELÍTÉS
Közúton a 4-es útról Kisújszálláson át, a 47-esről Körösladányon, a 46-osról Gyomaendrődön letérve Dévaványán keresztül érhető el Ecsegfalva. A végpont Körösladány, melynek központján halad a 47-es főút, vasúton gyomai vagy püspökladányi átszállással érünk haza.

ÚTVONAL
Ecsegfalváról a Hortobágy–Berettyó (Óberettyó) folyás szerinti bal parti gátján mehetünk délnek, érintve a kórézugi vizes élőhely-rekonstrukciós elárasztott területet és a túzokos pusztát a kunhalmokkal. A megmaradt szarmata sáncrendszer (Ördög-árok) Egyház-halmánál látható legjobban. A folyó mentén vízi, beljebb szikes pusztai ritka növény- és állatvilággal találkozhatunk. Templomzugnál a folyó gáthoz térésénél a túlparton látható Ecsegipuszta, a falu középkori helye. A következő dűlőn keletre térve visszafordulunk a kórézugi csatorna mentén Ecsegfalvára, s az Alföldi Kéktúra jelzésén indulunk tovább a megszűnt kisvasút töltésén. A jelzésen érjük el a nagy túzokos puszták központját, Réhely túzokrezervátumot (az Alföldi Kéktúra jelzése több helyen megváltozott, a AK igazoló füzettől eltér). A látogatóközpontban szállás is van, megtekinthető a túzokkeltetési és visszavadítási folyamat, helytörténeti kiállítás és természetvédelmi filmek is. A Körös–Maros Nemzeti Park kerékpáros körtúrákat szervez innen. Tovább a kisvasúti töltésen vezet az út Dévaványára (az AK is), a kisújszállási út menti termálfürdőt érdemes felkeresni. A városból kelet felé, Simaszigetig aszfaltúton, tovább földúton a Folyás-érig, majd déli irányban a a „Karcagi úton” érünk be Körösladányba, Tüköry Lajos szülőhelyére a vasútállomáshoz.

Táv: Ecsegfalva–Templomzug–Ecsegfalva 12 km, Réhely 9 km, Dévaványa 8 km, Körösladány 18 km, összesen 47 km. Alföldi sík terep szekérúton, kisvasúti töltésen, aszfaltút szakaszokkal. Legalább két nap szükséges a túratáv teljesítéséhez.

NEHÉZSÉGI FOK
Középnehéz túra, inkább felnőtteknek ajánlható tavasszal és ősszel.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Szabadkígyós-Békéscsaba kerékpártúra

Szabadkígyós

Túra hossza: 34 km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék
Szintemelkedés: 74 m
Tájegység: Maros hordalékkúpja

Kerékpártúránkat a szabadkígyósi vasútállomásról indítjuk. Az állomás a falutól távol található, így bár Szabadkígyósról indulunk, mégis ennek a településnek a nevezetességeit nézzük meg utoljára. A vasutat elhagyva egy T elágazásba érünk ez a Szabadkígyós-Gyula országút. Itt mi balra fordulunk, majd néhány méter után jobbra fordulunk és Békéscsabára bicajozunk. A várost 5 km múlva érjük el. Tipikus alföldi város érdemes kicsit elidőzni a központjában. Legrégebbi épülete az 1745-ből származó Kistemplom. Tovább tekerve Csabát az Orosházi úton hagyjuk el. Egy félkört téve 12 km után jutunk el Újkígyósra a következő településig. Innen már csak néhány kilométer a Szabadkígyós. A település fő látványossága a Wenckheim kastély. Gyula felé tartva a falut éppen elhagyva balkéz felől a Wenckheim kripta mellett haladunk el. Hamarosan egy keresztetődéshez érünk. Túránk elején itt fordultunk Békéscsaba felé, most azonban egyenesen, majd jobbra fordulva érünk vissza a kiindulópontra.

Árpád Gyógy- és Termálfürdő

Békéscsaba

Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő Békéscsabán a városközpont közelében, jól megközelíthetően helyezkedik el az Árpád sor és az Élővíz-csatorna között. Az Élővíz-csatorna melletti fekvés különleges természeti határt alkot, remek lehetőség a természeti környezet kialakítására. A fürdő 76 Celsius és 40 Celsius fokos, 1974, illetve a 800 méterről feltörő vizét az egészségügyi miniszter 2001-2002 években gyógyvízzé, a fürdőt 2006 évben gyógyfürdővé nyilvánította. A gyógyvizes medencékben elsősorban ízületi, reumatikus, és mozgásszervi betegségek kezelésére van lehetőség.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Fair Trade Kft.

Békéscsaba

Vállalkozásunk 1991 óta termeltet és dolgoz fel ellenőrzött körülmények között termelt szántóföldi és fűszernövényeket. Integráló tevékenységünk során számos partnerrel állunk kapcsolatban, akik közel 2000 hektáron gazdálkodnak. A bio termelés ellenőrzését Magyarországon, így cégünk termékeit is, az Európai Unióban regisztrált Biokontroll Kht végzi. Az általa adott engedélyek és certifikátok így tehát egész Európa területén elfogadottak és elismertek.

Hortobágyi Nemzeti Park

Nagyhódos

Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten régebb óta ismert és elismert, mint hazánkban. 1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973-ban 51 ezer hektáron létrejött Magyarország első nemzeti parkja, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt - ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak (mint például az erdélyi sóbányák kincsét szállító "sóút") mentén épültek fel 10-12 kilométerenként - többségében a XVII. században - az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában a közlekedést megkönnyítő hidak. Ezek egy híres utóda és legismertebb példája, mely a Hortobágy egyik szimbólumává is vált, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd. Szintén a magyar puszta szimbólumaként ismeretesek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak. A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek - sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek - képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló "vízország" alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal. A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek (a halastavak összterülete 6 ezer hektár), ezek mégis nagy jelentőségűek, mivel együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. Ha a Hortobágy állatvilágáról esik szó, először talán mindenkinek a szilaj állattenyésztéssel meghonosodó szürke marha és rackajuh, valamint a mangalica sertés és a nóniusz ló jut az eszébe. A Hortobágy azonban nemzetközileg is kiemelt fontosságát sajátos madárvilágának köszönheti. A mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentőségű helyszínei: eddig 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, melyek közül 152 fészkel is a Nemzeti Parkban. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága. Ez az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak is.

Szarvasi Arborétum

Szarvas

Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Ma a jogutód Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt tevékenykedik. A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka.

Fátyol-vízesés

Szilvásvárad

A karsztforrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa érdekes lépcsőszerű képződményt hozott létre, melyen a fátyolosan lezúduló tiszta víz, csodálatos látványt nyújt. E vízesés hazánk egyik legkiemelkedőbb szépségű természeti ajándéka. Itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Kialakulásuk egy hosszú, máig is tartó folyamat eredménye. A Sziklaforrás a hegység egyik legnagyobb vízhozamú, a patakot tápláló karsztforrása. Jéghideg, tiszta vize a kirándulók jó szomjoltója. A gyalogtúrát szinte végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol a szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztik.

Kulturális örökség

Mesterségek Háza és Tájház |

Vésztő

és között

A vésztői Mesterségek Háza és Tájház a Sinka István Művelődési Központ intézményegy-sége. A főutcán helyezkedik el, így minden irányból könnyen megközelíthető. A ház a XIX. század második felében gazdaháznak épült, melyet a városi önkormányzat 2006-ban vásárolt meg, és a következő évben, egy Leader pályázat keretében került felújításra. A Tájháznak több funkciója van: az összegyűjtött helyi néprajzi- és helytörténeti anyagnak biztosít helyet, kézműves és helytörténeti foglalkozásokat szervez, valamint helyt ad a civil egyesületek rendezvényeinek. A tágas udvaron egy (kemencével és asztali tűzhellyel beépített) fedett kerti pihenő és egy (50 fő befogadására alkalmas) Pajta található, mely alkalmas kisebb rendezvények lebonyolí-tására. A főépülettel párhuzamosan, a településen jellemző gyümölcsfák és szőlőtőkék kerül-tek beültetésre. 2010-től a Tájház éves munkaterv alapján működik, és olyan programokat kínál, (hagyo-mányőrző programok, kézműves tevékenységek) amely felkelti a lakosság különböző rétegei-nek (óvodák, iskolák, civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek, magánszemélyek) érdeklődé-sét.

részletek

Gyulai vár

Gyula

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, amely Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14.-15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A belső vár köré épített védmű volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg. A kastély közelében tört fel a gyógyvíz, és az egykori lovardában nyitották meg az első uszodákat, így a várfürdő is szorosan része az együttesnek. Az égetett téglából épült belső vár 60x27 méteres komor tömb, fala 14 méter magas. Két bejárati kapuja van: délnyugati oldalán a boltíves, ún. Kerecsényi kapu a vár udvarába vezet, a másik kapuhoz, a 20 méter magas kaputorony bejáratához a vár hosszanti, délkeleti oldalán egy emelkedőn kaptatunk fel. A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna.

Békési Pálinka Megállóhely

Békés

álinkafőzdénkben 2003. óta várjuk látogatóinkat a Békés-Pálinka Megállóhelyen (erre ha rákattint, akkor átvisz az oldalára). A megnövekvő látogatói forgalom viszont szükségessé tette egy nagyobb és korszerűbb kóstoló és bemutatóhely létrehozását. Békés belvárosában található az a régi műemlék épület, melyben létrehoztuk a Békési Szilvapálinka Centrumot (BPC). Hitvallásunk: Újrateremteni azt a közösségi érzést, amit egykoron a pálinkafőzés jelentett az emberek számára. A BPC modern értelemben véve szolgáltatóház, egy érzés megvalósítása, közösségi hely, ahol a pálinka van a centrumban. A hely magába foglal mindent, ami a pálinkához kell. A Békési Szilvapálinka út egyik fő állomásaként épített létesítmény tervezésekor nagy hangsúlyt helyeztünk, arra hogy a pálinka iránt érdeklődők egy komplex szolgáltatást kapjanak. A BPC-ben közel 200 féle pálinka kóstolható meg, saját maga főzheti meg pálinkáját, majd tárolhatja pálinka trezorunkban. Konferenciák, összejövetelek, kulturális rendezvények és szakmai továbbképzések megtartására is alkalmas helyszín. A gyermekkel érkezőket játszószobával várjuk. Éttermünkben a gasztronómiára vágyókat is várjuk hagyományos helyi ételekkel. Csoportokat és baráti társaságokat is szívesen látunk. Egyéni igényeket is nagyon szívesen teljesítünk, amennyiben van rá lehetőségünk. Reméljük, hogy Önt is hamarosan látogatóink közt tudhatjuk!

Komróczki Gyula, Népi hangszerkészítő

Körösladány

A gyermekkori népzenei élmények, az édesapám cuháréi, a gyermekzenekar alapítása, vezetése, a régi hangszerek gyűjtése, karbantartása, javítása, a népzenei táborok, a hangszerkészítőktől kapott fontos információk ellenére nem éreztem magam „felhatalmazva”, hogy saját tervezésű hangszert készítsek. Fontosnak tartom a citera múltját, jelenét megismerni, hogy méltóképpen tudjam a jelen és és majd esetleg a jövő citeráit elkészíteni. Kutatásaim során sok érdekes információra bukkantam. A hangszer óriási fejlődésen ment keresztül, és természetesen a mai napig sem állt meg ez a folyamat.




Leíratkozás