Cserháti Zöldút

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Az író szavaival a Cserhát: „nem hegyvidék, mert nem völgyek süllyednek a hegyek közé, és nem alföld, mert sehol sem sík és minden honnan látni hegyeket. E vidék lelkét nem érti meg senki első pillantásra.” (Szabó Zoltán, 1939. Cifra nyomorúság) A Cserhát Nógrád megyében, a Börzsöny és a Mátra között fekszik, északról az Ipoly folyó völgye, délről már az Alföld határolja. Az, igen összetett, egymástól erősen különböző földrajzi tömböt összefogó táj három nagyobb egységre bontható: legkeletibb része a Keleti-Cserhát lepusztult vulkanikus dombjai, központi területeit a belső-Cserhát rétekkel, szántókkal, legelőkkel tarkított lankái alkotják, míg a Börzsöny felé a dombságot a Nyugat-Cserhát erdős dombjai zárják. Régen kihunyt tűzhányók, és eltűnt tengerek emlékeit őrzi ez a sokak által látogatott, mégis alig ismert vidék. A Cserhát jelentősen meghatározza egész Nógrád megye arculatát. A térség aprófalvas. A települések között, hasonló helyzetük ellenére, alig-alig van együttműködés, melyet a közigazgatási lehatárolódások is akadályoznak. A Zöldút programhoz csatlakozva ezen az elszigeteltségen is változtatni kívánnak a Zöldutat kezdeményező szervezetek. A Cserháti Zöldút létrehozását a szentei Zöld Szerpentin Kht. mellett szorgalmazza a Dél-Cserháti , Ökológiai Tájközpont Kht. (Bercel) és Zöld Pihenő Alapítvány (Kozárd) is. A Dél-Cserháti Ökológiai Tájközpont Kht. Bercel-Jákotpusztán működik. A tájközpont bemutató gazdasága a magyar őshonos állatok extenzív tartását, a környezeti szempontból érzékeny területek hasznosítását, valamint a vidék fejlesztésének elősegítését mutatja be., Oktatási helyet tart fenn az oktatási intézmények tanulói, hallgatói számára, szakmai csoportokat fogad (egyetemek, főiskolák, gazda-körök, középiskolák) az ökológiai állattartás bemutatására. Szaktanácsadást nyújt a gazdálkodók számára, szakmai előadásokat, rendezvényeket szervez, nyári gyermek és ifjúsági táboroztatást nyújt a környezet- és természetvédelem, állatvédelem és etológia szakterületekkel összefüggésben. A nemzetiségi örökség életben tartása érdekében hagyományőrző rendezvényeket szervez, megóvja és fenntartja a vidéki élet kulturális örökségét, térségi összekötő szerepet tart fenn. A 150 lakosú Kozárdon működő Zöld Pihenő Alapítvány célja a környezettudatos társadalom kialakulásának elősegítése. A természeti, környezet kímélése jegyében célozza meg a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését. Népszerűsíti a kisléptékű turizmust, a helyi tradíciókat, ezáltal is hozzájárulva a vidéki közösségek kulturális, szociális és gazdasági életképességéhez. A természeti környezet értékeinek tiszteletét és védelmét a személyes tapasztalat erejét használva erősíti, választ adva globális környezeti problémákra. Az Alapítvány a fenntartható és fejlődőképes társadalom irányába mutató turisztikai termékek minősítési rendszerének kidolgozásával, azok minősítésével, reklámozásával, piacra jutásuk segítésével és értékesítésével foglalkozik. A Cserháti Zöldút létrehozását kezdeményező, apró falvakban működő civil szervezetek közös értékrendje és gondolkodásmódja segíti, hogy a zöldutak számára ideális, számos értéket rejtő, vadnak nem nevezhető, de mindenképpen „regényes” cserháti tájban új értékként olyan zöldút szülessen, amely összeköti az összetartozót, és elvezeti az igazi, rejtett értékekre nyitott érdeklődőt eddig ismeretlen uticéljához.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Aktív turizmus

Tari sztúpa |

Tar

és között

A Mátra aljában, a Zagyva folyó mentén Tar község határában áll a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark Központja a buddhista kegyeleti emlékmű, a Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpa, amely a tudós halálának 150. évfordulója alkalmából épült 1992-ben, Őszentsége a Dalai Láma szentelte fel. A sztupa a buddhizmus fontos szimbóluma, a megvilágosodást szimbolizáló kúpszerű szakrális építmény és szent hely. A tari sztupa a boldogság és jólét teremtésére, megszilárdítására épült, Őszentsége a XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22-én. A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás. A Sztúpa szent épületébe ereklyék és felszentelt tárgyak nyertek elhelyezést - közelében békességet és nyugalmat talál minden zarándok. A sztúpa megalkotásának módját maga Buddha határozta meg 2500 évvel ezelőtt. A világban működő külső és belső romboló erők ellensúlyozására épül. Külső, lépcsős formája a spirituális fejlődés, megvilágosulás felé vezető fokozatos útját jeleníti meg. Belsejében megvilágosult lényektől származó szent relikviák, szimbólumok és írások találhatók. Látogatásának módja: Körbejárjuk a sztúpát kívül s belül, a Nap járásával és az imahenger forgásával megegyező irányban (sztúpát jobb kezünk irányába kell háromszor körbejárni). Ezalatt jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, hagyományos gyakorlat a felajánlástétel: gyertya, füstölő gyújtása, pénzadomány. A sztúpában éjjel-nappal megállás nélkül forog a mani-korló, az imamalom. Ebben egy tonna papírtekercs van, amelyen Buddha tanának lényegét tartalmazó szent írás áll. Amikor Buddha tanított - úgy mondják- megforgatta a Tan kerekét. amely ma is forog. Az imazászlókon békét, jólétet és teljes boldogságot kívánó imák állnak tibeti nyelven. A sztupát hitre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki meglátogathatja, betartva azokat az elemi viselkedési szabályokat, amelyeket a megszentelt helyeken egyébként is szokás (pl. cigarettázni nem szabad).

részletek

Kós Károly emlékére a Mátrában

Gyöngyös - Mátraháza

MEGKÖZELÍTÉS
Menetrend szerinti busszal Budapest–Gyöngyös–Mátraháza vonalon, vagy Parád (Eger) felől. Gépkocsival mátraházi parkolási lehetőséggel.

ÚTVONAL
Mátraháza nagy parkoló – Nagy-Hidasvölgy – (csór-réti víztározóval párhuzamosan) – Nyírjesi erdészház – – Nyírjes-bérc gerince – Galyatető, Nagyszálló (kitérő tehető a jelzésen a Péter-hegyese kilátóig). A túra itt be is fejezhető – autóbusz közlekedés Mátraháza – Gyöngyös és Pásztó felé (Budapestre is). A túra folytatása Galyatető Nagyszálló – Nagy-Lipót kilátóhely – Mátra főgerinc – Csór-hegy – Mátra-nyereg – Vörösmarty Turistaház (Mátraháza).

Táv: 10 km + 7 km Szint: 420 m + 50 m, 3+2 óra

NEHÉZSÉGI FOK
Emelkedők miatt középnehéz túra, de minden vállalkozó korosztálynak ajánlható tavasztól őszig, de télen is szép.

LÁTNIVALÓK
• Víztározó kitérővel
• Nyírjesi vadászház
• Galyatető, kilátó (korlátozott kilátással), Nagyszálló, sí- és sífutópályák
• Nagy-Lipót természetes kilátópont
• Csór-hegyi volt Kós Károly-kilátó romjai Mátraházi vagy környéki szállással érdemes több napra több túrát szervezni.

Gödöllői-dombság - Cserhát kerékpártúra

Nógrádkövesd

Túra hossza: 96 km
Nehézsége: Közepesen nehéz
Terep: Dombvidék
Tájegység: Cserhát, Gödöllői-dombság

A kerékpártúra a Gödöllői dombság és a Cserhát egy részén vezet át minket, alacsony forgalmú utakon. Utunkat Veresegyházon kezdjük, és öt szakaszból áll. Az első szakasz Veresegyház, Erdőkertes, Vácegres, Galgamácsa településeken vezet át. A második szakasz Nógrádkövesdig tart. A Galga-patak mellet haladva a Balassagyarmatot Aszóddal összekötő úton tekerünk Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Galgaguta falvakat átszelve. A harmadik szakasz Bánkig tart, és Szécsénke, Kétbodony, Romhány településeket érinti. Bánk lesz a túránk legészakibb pontja. Innen csak néhány km lenne Rétság, ami a környék egyik legnagyobb települése. A negyedik szakaszon jönnek a legnagyobb emelkedők és lejtők. Alsópetény, Keszeg, Penc és Rád falvakon áttekerve utunk egészen az M2-es útig visz. A távolban látjuk Vácot, de egy balkanyarral az M2 mellett folytatjuk utunkat Vácduka felé, az ötödik szakaszon. Az utolsó szakasz Vácduka, Vácrátót, Őrbottyán településeken át vezet vissza minket Veresegyházra. Ez a szakasz már könnyű levezető út.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/godolloi-dombsag-cserhat-kerekpartura

Tóalmási Gyógyfürdő

Tóalmás

A gyógy- strand és kemping a község ÉK-i részén, a Hajta patak mellet található.

Szénhidrogén kutatás során egy meddõ fúrásból termálvíz tört fel 1969-ben.

A vízadó réteg 870 m mélyen található. A víz jellegzetessége- eltérõen az alföldi termálvizek nagy részétõl- kis keménységû, alkáli-hidrogénkarbonátos. A kútfejnél a víz hõmérséklete 47,5 C. A víz 2002-ben ásványvízzé, 2004-ben gyógyvízzé lett nyilvánítva. Szent András gyógyvíz néven került lajstromozásra.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Áldott Föld Biogazdaság - Szita István

Palotás

A gazdaság biotermékei: zöldségek, gyümölcsök és egyéb feldolgozott termékek

Bükki Nemzeti Park

Nagylóc

Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park. Az Északi-középhegységben fekszik, ezzel első nemzeti parkunk, amely hegyvidéki területet foglal magába. Igazgatósága Egerben található. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 254 méter mély, 6700 méter hosszú István-lápai-zsomboly. Jelentősebb barlangjai még a kiépített lillafüredi Anna és Szent István-cseppkőbarlangok, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasról aláhulló Fátyol-vízesése. A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. A látogatók a környék településein, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik. A nemzeti park területén található a hollókői vár és Ófalu is, ami az UNESCO világörökségi listáján 1987 óta szerepel.

Tuzsoni Arborétum

Bátonyterenye

A Szalajka patak völgyében 300 méter magasságban található a 4 hektár kiterjedésű arborétum. Megközelítése a Tari Csevice-forrásoktól a sárga jelzésű (sáv és kereszt) úton, egy körülbelül 2km-es sétával lehetséges. Az élőfa gyűjteményt kísérleti céllal dr. Tuzson János (1870-1943) telepítette. Itt akkor már volt egy - feltehetően 1898-ban létesült - Erzsébet liget. Abban az évben a Földművelésügyi Minisztérium ingyenes csemetéket adott az Erzsébet királyné emlékére létesítendő emlékligetek telepítőinek. Tuzson János a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsész doktorátus után a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd berlini és koppenhágai tanulmányút után a Budapesti Műegyetem magántanára, 1912-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetője és a Füvészkert igazgatója volt. Tuzson kutatásai során a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban. Meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensis-nek. Az arborétumnak helyet adó fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg. Ebből a területből választotta ki a Szalajka-patak partján azt a területet, ahol kutatásait megkezdte. Az állomány letermelése után kialakított kísérleti területen 1928-tól 1940-ig, elsősorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. A gyűjteményt folyamatosan gazdagította különböző fajokkal, főleg tűlevelűekkel. Az egzóta fajokat földlabdásan, távoli országokból hozatta. A második világháború után erdőgazdasági kezelésbe került a terület. A szabad területeken részben csemetekert létesült, részben lucfenyővel, vörösfenyővel és szelídgesztenyével erdősítették, emiatt az arborétum állapota leromlott. 1976-ban lett védetté nyilvánítva a terület. A ma még megmaradt fafajokból említést érdemel a körülbelül 70 éves, 280 cm törzsátmérőjű atlaszcédrus, melyből Nógrád megyében csak ez az egy példány létezik. Értékesek továbbá az általában a kevésbé gyakori fafajokhoz tartozó balzsamos fenyők, bércifenyők, kaukázusi jegenyefenyő, a kolorádó fenyő, az oregoni hamisciprus facsoport, szürke és zöld duglászfenyő-facsoport, valamint a japán juhar 33 példánya. Tuzson János a csemetenevelés, növénynemesítés mellett gyógynövénnyel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas és a piros gyűszűvirág termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek. Az arborétum éjjel-nappal nyitva, ingyenesen tekinthető meg. A tereület mellett került kialakításra a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola, ahol pihenőpadok és kút található a megpihenni vágyóknak.

Riolittufa

Kazár

Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése. Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót és a világon is alig több mint hat helyen. A riolittufa egy hektárnyi területen látható, felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. A miocén vulkánosság során, feltehetően mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. A bakancsos turisták nagy örömére már elkészült az ide vezető útvonal, és táblák igazítják útba, információs térképek tájékoztatják az érdeklődőket. A Kazárról kivezető földút baloldalán egy érdekes földtani szelvény is látható, amely az ottnangi emelet felső részének, a kárpáti emelet bázisképződményeinek tanulmányozására alkalmas. A rétegekben szívkagyló és kecskeköröm-maradványokra bukkantak. Mindkét védett terület Mátraszele irányából is megközelíthető, de onnan már meredekebb az út.

Kulturális örökség

Nemzetiségi Tájház |

Terény

és között

Terény Nógrád megyében, a Cserhát lábánál megbúvó kis település. A lakosság létszáma alig 400 fő, fele részben szlovák nemzetiségű. A község ma is féltve őrzi és ápolja hagyományait, szokásait. Nincs Nógrádban még egy ilyen falu, ahol a lakóépületek közel fele még őrzi - sok helyen nem csak kívül, de belül is - a 80-120 évvel ezelőtti építészeti jellegzetességeket és berendezési szokásokat. Kicsiny falunkban 105 ilyen helyi védettségű, palóc kontyos, füstlikas, hosszú parasztház látható, melyek többsége ma is lakott. A tájház a XIX. században épült, eredetileg a kovácsmester háza volt. Mivel az épület „L” alakú, a tető két végén lett a palóckonty kialakítva. Az udvaron található a - még felújításra váró – kovácsműhely. Nem messze van tőle a gémeskút, ahol megitatták a patkolásra váró lovakat. A kerítése akácfából készült, úgynevezett „csapongató” kerítés. Annak idején a szegények kerítése bodzafából, a gazdagoké fűzfából volt és az ún. „középréteg” fája volt az akác. A házban két helyiség van berendezve korhűen. A „paraszt” konyha gerendás mennyezetű és a régi használati edények mellett falmasina és 1891-ből származó szövőszék is látható benne. Innen juthatunk be az ún. „tiszta szobába”, ahol felvetett ágy, sublót, lóca, bölcső, a szép népviselet és a búbos kemence idézi a régmúlt időket. A többi helyiséget közösségi célokra használjuk rendezvényeinken. Az épület végében néhány éve a Terényi Faluvédő és Segítő Egyesület pályázati támogatásának köszönhetően vizesblokk lett kialakítva. Tájházunk azért is élő, mert sokszor jön itt össze a falu népe – a falunapok, az évkörhöz kötődő szokások és az adventi vasárnapok - alkalmával. Az itt látható használati és berendezési eszközök egy részét még napjainkban is használja a lakosság. Rendezvények alkalmával felidézzük a régmúltat. Így a helyiek körében ma is élnek a hagyományok, népszokások (farsang, tojásírás, tűzugrás, Nemzetiségi nap, szüreti felvonulás, adventi vasárnapok stb.). Ilyenkor a fiatalok is szívesen viselik az őseiktől megörökölt régi népviseletet. Tájházunkat a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat működteti a Községi Önkormányzat támogatásával.

részletek

Bujáki vár

Buják

Palócföld egyik érdekes vára a Bujáki vár. Kimagasló falai még ma is hirdetik a régi múltat, a dúló csatákat, török küzdelmeket kiáltó büszkeséggel. Hogy a vár mikor épült, azt nem lehet megállapítani. Érdekes, hogy egy nógrádi várról sem lehet tudni, hogy pontosan mikor épült. Buják közvetlen környékén nyolc vár van, melyek a bányavárosok védelmére épültek. A késői bronzkortól lakott település várának alapjait valószínűleg a tatárjárás után rakták le. Az erődítmény és környéke az 1300-as évek elején királyi tulajdonban volt. Csák Máté csapatai sikertelenül ostromolták. Mária királynő 1386-ban a Garaiaknak adományozta. A település a XV-XVI. század fordulóján mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett. A Bujáki várat 1303-ban,egy oklevélben említették először, de a legrégebbi pontja az Öregtorony a tatárjárás után épült. 1317-ben Ibur fia, István sikertelenül próbálta bevenni a várat. 1386-ban Garai Miklós kapja ajándékba Mária királynétól, ezt Zsigmond király is megerősíti 1393-ban. Később a Pásztohi család kezébe kerül. 1424-ben Zsigmond a feleségének adományozza. 1438-ban Báthori István kapja,majd 1528-ban Szapolyai János király Werbőczy Istvánnak juttatja. Az északi rondella 1551 környékén épült, a várat Báthory András megerősítette. 1552.július 19-én Ali budai basa foglalta el és csak 1593-ban foglalja vissza Báthori István. A bécsi béke után újra királyi kézbe került. 1663-ban a törökök ismét elfoglalták.1666-ban a törökök a várat felrobbantották. A bujáki várban ma is látható a török mecset falainak maradványa. Egy alkalommal Evlia Cselebi, a neves író is megfordult falai között, és tanúként hiteles képet festett az akkori állapotokról.

Pásztói Múzeum

Pásztó

1984 óta létezik Pásztón múzeum. Ekkor nyílt meg az Oskolamester ház^ ez volt a múzeum első kiállítóhelye. Az intézmény jelenleg három épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériában. 1989-ben történt meg a középkori üveghuta rekonstrukciója. 1990-ben pedig megnyílt a kolostor épületében a Rajeczky Benjámin emlékszoba és a ciszterci rend történeti kiállításának első változata. 1997-ig a múzeumi épületben működött a városi könyvtár is, melynek elköltözésével több hely maradt a kiállítások számára.

Pusztainé Borbás Enikő, Fazekas

Pásztó

1997 óta foglalkozom fazekassággal. Elég kacskaringós volt az út, amely ehhez a kézműves mesterséghez vezetett, de mindenben a végeredmény a lényeg. 1997-ben Hatvanban kezdtem el egy alapítványi iskolában a fazekasság alapjainak lerakását, majd egy pár év múlva, oktató lettem ugyanitt. Kerámiáim számtalan országba eljutottak már, és rengeteg ember otthonába is. Több üzletben megtalálhatók termékeim. Hollókőn, Vácon, Gödöllőn, Mátraházán, Kékestetőn és persze Pásztón a saját üzletemben és műhelyemben is. 2003-ban az IPOSZ az ,,Ezüstkoszorús Mester” címet adományozta nekem. Tagja és titkára vagyok a Nógrád Megyei Kézműves Műhely Egyesületnek, tagja a Palóc Út Klaszter Egyesületnek, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft és a 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesületnek. Termékeim alapvetően használati és nem dísztárgyak. Ilyen a pálinkás butella stampós poharakkal, boros- és étkészlet, különféle tárolóedények, aromalámpák, a közkedvelt almasütő, stb. Folyamatosan szeretnék zsűriztetni a jövőben is,célom a ,,Népi Iparművész”cím elnyerése. Rengeteg tervem van, sok-sok megvalósításra váró feladat, így a fazekas mesterséget még jó darabig szeretném művelni. Bár szülővárosomban Pásztón az idegenforgalom elég csekély, sokan nem bíztak abban, hogy lehetséges kézműves mesterségből is megélni itt. 15 év igazol eddig engem.




Leíratkozás