Budai Arborétum

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A magasabban fekvő felső kertet 1893-94 telén kezdték telepíteni, így itt több, 100 évesnél is idősebb fa található. Legnagyobb látványossága a fák alá telepített (több mint 40.000) hagymás növény, főként nárcisz, tavaszi virágzása. Az alsó kert későbbi születésű - itt korábban a Kertészeti Tanintézet kísérteti telepe és üvegházai voltak -, telepítését a növények ökológiai igényeinek megfelelően végezték (a felső kertben rendszertani hovatartozásuk szerint ültették a fákat és bokrokat). Az alsó kert védett fekvése és kialakítása lehetővé teszi olyan melegigényes növények megmaradását is, mint pl.: a kínai kenderpálma, a japánnaspolya, az örökzöld liliomfa vagy a szobaarália. 3-6 méteres példányaik az épületek és támfalak védelmében, a szabadban takarás nélkül áttelelnek. Érdemes felkeresni az arborétumot a japán díszcseresznye-fajtagyűjtemény virágzásakor, vagy az orgona-fajtagyűjtemény nyílásakor, de igen szép az őszi lombszíneződés időszakában is. A 6 hektáros arborétum főként a kertészeti felsőoktatást szolgálja. A területén élő mintegy 1600 féle fa- és cserjefaj, -fajta, a 300 féle évelő dísznövény, a 250 féle hagymás növény, a 120-130 féle egynyári dísznövény, valamint a 600 taxonból álló növényházi gyűjtemény jelentős része a tájépítész és kertészmérnök hallgatók tananyagát képezi. Értékes az 500 taxont számláló tetőkerti télálló pozsgásgyűjtemény, valamint a két sziklakert és a kerti tó is figyelmet érdemel.

Bővebb információ:

disz@uni-corvinus.hu

06-1-482-6270

http://www.budaiarboretum.uni-corvinus.hu/

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Vörös sün ház |

Budapest

és között

A Vörös Sün Ház Budapest ma is álló és használt legrégebbi épülete. Napjainkra már nem eldönthető, hogy neve honnan származik: a ház megnevezése vagy a benne működő fogadó neve volt-e előbb. 1260 körül épített korai gótikus házak összeépítéséből alakult ki a mai épület, több középkori lakóházból a 18. században egyesítették. Az 1300-as években Konth Miklós nádor (a Pálffy grófi család ősapja) is a ház tulajdonosa volt. 1686-ban az épület előtt esett el Buda utolsó török kormányzója, Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa. Sokáig ez volt a vár egyetlen vendégfogadója. 1764-ben az épület korábbi kertjében tánctermet építettek, majd Felix Berner osztrák színigazgató javaslatára színpadot is kialakítottak benne. Az 1760-as években ebben az épületben tartották Budán elsőként színházi előadást, majd ez az épület adott otthont a Verner színháznak. Ez a társulat volt az első magyar gyermekszínház. A társulatot alkotó 6-14 éves gyermekek nem csak az épület nagytermében játszottak, hanem sikeres vidéki turnékat is bonyolítottak. 1773-ban Nepauer Mátyás budai építőmester vásárolta meg az ingatlant. Azonnal kérelmet nyújtott be Albert főherceghez, hogy a kertjében 9 éve épített tánctermet nyilvános bálok céljaira használhassa. Aztán 1776-ban a budai városi tanács véleménye alapján kérelmét elutasította, mivel nem volt szükség több redutra. 1783-ban határozta el az uralkodó a kormányszékek Pozsonyból Budára telepítését. Mivel a Vár egyetlen fogadója – a Vörös Sün – ekkora forgalomhoz 7 szobájával kicsi volt és korszerűtlen, a magisztrátus felszólította a tulajdonost, Nepauer Mátyást az épület bővítésére, de az nem tudott, vagy nem akart a felszólításnak eleget tenni. Ekkor a fogadó működtetési jogát Heinrich Bulla bérelte tőle. Meyer Johann fogorvos 1789-ben meghirdeti Pestről Budára költözését a Vörös Sün fogadó 8. sz. szobájába, ahol jobb körülmények között fogadhatja pácienseit. 1798-ban ő és Karl testvére (szintén nagy gyakorlattal rendelkező fogász) ezen a címen rendel, vagyis a rendelőben így ketten dolgoznak. A vár első fogadója 1805-ig működött. 1820-ban helyezték el az épület homlokzatán a Vörös Sün domborművet, ami a A „ZUM ROTEN IGL” fogadó cégére volt. Később kabaré is működött az épületben. 1959-ben felújították az épületet.

részletek

Duna-Ipoly Zöldút

Szob

A Duna-Ipoly Zöldút Budapest és Parassapuszta között halad, a Duna és az Ipoly folyók mentén, a Börzsöny-hegység ölelésében. Fő tengelyét a Budapest-Vác-Szob kerékpárút és az Ipoly-menti kerékpáros útvonal Pest megyei szakasza jelenti, melyhez a kerékpáros, gyalogos, lovas és vízi útvonalak együttes hálózata kapcsolódik, kiegészítve a „zöldutas szellemiségű” szolgáltatásokkal, programokkal és együttműködésekkel. A Duna-Ipoly Zöldút három részre osztható: a Budapest-Vác szakaszra, a Dunakanyar Vác-Szob közötti területére, és az Alsó-Ipoly mentére (Vác-Parassapuszta). A Budapest – Vác közötti szakaszon folyamatban van a kerékpárút teljes kiépülése. Itt elsősorban a főváros, és a nagyobb városok lakosságának kikapcsolódása, közlekedése, a nem-motorizált közlekedés és az egészséges életmód népszerűsítése céljából lehet jelentősége a zöldútnak. A Dunakanyarban a zöldút a szelíd turizmus megerősítését segítheti, összekapcsolva a már meglévő ökoturisztikai jellegű szolgáltatásokat. Az Alsó-Ipoly mentén az elzártsága miatt természeti és épített környezeti értékeit jól megőrző, de ugyanakkor hátrányos helyzetű térség egyik kitörési pontja lehet a zöldút. A Duna-Ipoly Zöldút a térségben már meglévő elemek (útvonalak, szolgáltatások, együttműködések, programok) összekapcsolásával jött létre, fejlesztését az aktív civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság különböző tevékenységeikkel segítik. Jelenleg a kezdeményezések összeszervezése, a zöldúthoz kapcsolódó elemek összegyűjtése van folyamatban. A Börzsönyvidék Alapítvány a helyi közösségek aktivizálásával, műhelymunkák, térségi beszélgetések szervezésével és egy, a Zöldutazás előnyeit és helyi jellegzetességeit bemutató kisfilm készítésével járult hozzá a zöldút megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Az Ipoly-menti Vállalkozók Klubja, mely az Alsó-Ipoly mente vállalkozóit fogja össze, szintén csatlakozott a programhoz, és elsősorban az információgyűjtésben, a kapcsolatok feltárásában, a népszerűsítésben és a rendezvények szervezésében vesz részt. A térség értékeinek összegyűjtését szolgálja a helyi termékek felmérését célzó Helyi termék – közös érték program, amelyet a Magosfa , Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány koordinál. A program célja a termelők piaci helyzetének segítése mellett a helyi jellegzetes termékek – többek között kézműves termékek, élelmiszerek – megőrzése, felelevenítése. Ezt a célt a Magosfa Alapítvány települési információs táblák, prospektusok, internetes adatbázis és piacok segítségével próbálja elérni. A programhoz eddig több mint ötven helyi termelő csatlakozott. A Magosfa Alapítvány koordinálja a zöldúthoz kapcsolódó útvonalak – kerékpárút, erdei kerékpáros útvonalak – kijelölését, információs táblák kihelyezését, pihenők kialakítását. Elkészítették a zöldút honlapját is, amely folyamatosan tájékoztat a zöldutas eseményekről. Az alapítvány hosszú távú célja, hogy kialakuljon a zöldutat fenntartó és működtető közösség, amely rendszeres tevékenységének hatására néhány éven belül jól megformált turisztikai programcsomaggá, valamint a helyi lakosság nem motorizált közlekedését, kikapcsolódását, sportolását segítő útvonal-hálózattá fejlődjön a Duna-Ipoly Zöldút. A Duna-Ipoly Zöldutat 2006 szeptemberében, kétnapos kerékpártúra keretében adták át a kialakításában fontos szerepet játszó civil szervezetek. Ezután több zöldutas rendezvény is zajlott a térségben: helyi termékes vásárok és hozzájuk kötődő kerékpártúrák (Királyréti Erdei Vasút Napja - Nagymaros, Királyrét – május 5., Málna Fesztivál - Kismaros - július 14-15, Misztrál Fesztivál – Nagymaros, július 21-22., Váci Világi Vigalom – júlus 28-29. Helyi termék piac minden hó harmadik szombatján – Kemence, stb).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Budapest-Balaton kerékpártúra

Vértesacsa

Túra hossza: 121 km
Nehézsége: Nehéz
Terep: Dombvidék
Összintemelkedés: 929 m

Kerékpártúránk Budapestről indul, jobban mondva Budáról, ahol az 1-es főút elválik az M1 és M7 autópályáktól. Utunk első szakaszán az 1-es fő úton vezet Budaörsön át Biatorbágyig. Itt kerékpárutat használhatjuk Pest és Budaörs között. Biatorbágyig viszont 6 km a főúton vezet. Következő szakaszunk másodrendű utakon halad Etyek és Alcsútboz településeken át. Alcsútboztól a 811-es úton tekerünk tovább Székesfehérvárig, Vértesacsa, Lovasberény, Csala községeken át. Fehérvártól Balatonakarattyáig ismét alacsony forgalmú utak következnek. Át bringázunk Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasdladány, Ősi, Berhida, Küngös, Csajág, Balatonfőkajár falvakon. Balatonakarattya és Balatonkenese közötti rövid utat a két összenőtt város kerékpárútjain átbicajozva tesszük meg. Így érkezünk el utunk végpontjához a vasúti állomáshoz.

További információ: http://www.holkerekparozzak.hu/balaton/budapest-balaton-kerekpartura

Rudas Gyógyfürdő és Uszoda

Budapest

A XV. században a török uralom idején alakult ki a mai fürdő központja, a törökfürdő. Tehát a jelenleg is működő Rudas fürdő már több mint 500 éves. A fürdő kupoláját 8 oszlop tartja, amelyből ez egyik zöld színű, ezért Zöldoszlopos fürdőnek is nevezték. A termálfürdőt 1936-tól kizárólag férfiak látogathatták, de a 2005-ben befejezett felújítás óta erre már a hölgyeknek is lehetőségük nyílik a keddi és a hétvégi társas napokon. Pénteken és szombaton pedig hajnalig tart a társas éjszakai fürdőzés.

Az uszoda vízhőfoka egyedülállóan magas, 29 °C – os.

Érdekességként említhető még, hogy több generációra visszavezetve, a törzsvendégek közül nem ismerünk olyat, aki bármilyen rákos megbetegedésben szenvedett volna.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Zöld Edit

Szada

A gazdaság biotermékei: zöldségek, gyümölcsök és hús

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Jászkarajenő

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Gödöllői Arborétum

Gödöllő

A Gödöllői arborétum az erdészeti kísérleti arborétumok jellegzetes példája. A növényeket nem egyesével vagy kisebb csoportokba, hanem állományszerűen, parcellákba telepítették. Az 1900-as évek elején, kutatási célokra tervezték, jelenlegi területe 347 hektár. Itt találjuk az ország legnagyobb akác fajtakiválasztó és származási kísérletét, valamint jelentős kutatásokat folytatnak különféle fenyő-, tölgy- és diónemzetségekkel is. A gödöll?i arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, azzal a céllal, hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A József f?herceg nevét visel? liget telepítését 1914-re fejezték be, s a húszas, harmincas években Magyarország legjelent?sebb növénykertjeként tartották számon. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvaterm? és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt.Az intézmény jelenleg 350 hektárnyi területen m?ködik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jelleg?. Az arborétum 1989 óta rendszeres nyitvatartással várja a látogatókat.

Nyakas-kő

Biatorbágy

A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé. A Nyakas-kő és környéke két élőhelytípust foglal magába, amelyek többnyire együtt, egymás mellett fordulnak elő. Ez a kétféle élőhelytípus a sziklagyep és a sztyepplejtő. A sziklás felszínen képződő talajt az erózió folyamatosan elmossa. Ebben a külső erők, a szél és az eső segítik, melyek lehordják a vékony, nagy mészkő tartalmú talajréteget, a hosszan kígyózó sziklafal tetejéről. Így a növények kénytelenek voltak alkalmazkodni, ezekhez a nem éppen „kellemes” körülményekhez. Emiatt a szikla repedéseiből bújnak ki, az állandósult pionírtársulások, melyeknek fontos résztvevői a szélsőséges termőhelyeket elviselő pozsgás (kövirózsa) és a varjúháj fajok. Sárga kövirózsát, borsos- és fehér varjúhájat mi is találhatunk, ha túlmegyünk a Nyakas-kövön. A sziklafal felületén gazdag a zuzmó és moha flóra is. A fák alá menve, a terület eleinte meredeken, majd enyhén lejt. Ezen a területen már a sztyepplejtő jellemző, ami igen fajgazdag. Egész mezőket alkot az ékes vasvirág, és ha nagyon figyelmesen böngészi az ember a gyepet, nagy ezerjófüvet is találhat, amely egy illóolaj tartalmú mirigyes növény, levelei bőrneműek, érintésük bőrgyulladást okozhat. A lejtőn mezei iringó vagy más néven ördögszekér, hegyilen, terjőkekígyószisz, fehér mécsvirág, kakukkfű alkot réteket egy-egy kiemelkedő sziklafelszínnel tarkítva. Ahogy a lejtősztyepp talaja mélyül, a növényzet fokozatosan karsztbokor erdőbe megy át. Alantabb sajmeggy, galagonya, szeder és kökény alkot itt-ott áthatolhatatlan bozótot. A Nyakas-kő megtalálása nem okozhat különösebb gondot ugyanis meglehetősen kilóg az egyébként is sziklás környezetből. Biatorbágy felől gyalog, illetve kocsival a kicsivel délebbre található Sóskutimajor (volt TSZ épület) után lehet leparkolni. Másik lehetőség: Parkoló Biatorbágy és Sóskút között, a Füzes patak után, ahol az út jobbra kanyarodik. Gyalog a viadukttól indulva a piros jelzésen alig egy kilométer után a piros jel kettéválik, itt a jobb oldalin kell tovább haladni a Szili kápolna mellett. Majd további laza 3 kilométer után megérkezünk a Nyakas-kőhöz. A parkolóból délkeletre induló ösvényen hamarosan elérjük a piros jelzést, majd a Nyakas-követ. Ezután a sziklák tetején haladunk (Tétény-Sóskút fennsík nyugati sziklás széle), majd a "Százlépcsőnél" letérünk a jelzésről, és visszakanyarodunk a parkoló felé.

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény |

Budaörs

és között

Budaörs városának német múltjával, történetével és hagyományainak ápolásával foglalkozó Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg az egykor a Weber-családnak otthont adó házban, a Budapesti út 47. szám alatt. A ház 1888-ban épült. A muzeális értékű dokumentumok és használati tárgyak közadakozásból kerültek a gyűjteménybe, melynek szervezett kialakítása, már az 1970-es években megkezdődött Füzér Ferencné, az I. számú Óvoda igazgatójának vezetésével.

részletek

Budapesti citadella

Budapest

A Gellérthegy története több ezer éves múltja a keltákig és rómaiakig nyúlik vissza. Régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban őrtorony állott itt, később boszorkánytanyaként és a legenda szerint Szent Gellért püspök mártíromságának helyszíneként vált híressé és hírhedté is egyben. A mai erőd közvetlen elődje a Pesti Királyi Egyetem csillagvizsgálójának épülete volt, a XIX. század első felében. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. A 'citadella' olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. Buda várának 1849. évi ostromából tanulva a Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré, hogy a belső forradalomra hajlamos magyar lakosságot megfékezze. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megépíteni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben, és négy év múlva már berendezkedtek a 220 méter hosszú és 12-16 méteres falmagasságú építménybe az osztrák katonák. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése Komárom városa körül épített inkább korszerű erődöt. Valójában a Citadella már keletkezésekor sem felelt meg a modern hadviselési követelményeknek, és inkább csak a magyarok elrettentésére szolgált a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter magas falú erődítmény. 60 ágyút állították ide. A Habsburgokkal való kiegyezés után a magyarok a Citadella lerombolását követelték, de a helyőrség csak 1897-ben vonult ki, és ekkor jelképesen megrongálták a főkaput. Az 1960-as években sok vita után határozták el a turistaközponttá alakítását. A teraszokról és a Citadella falairól gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Népművészetek Háza

Szentendre

zentendre egyik legrégebbi falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helye, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások. Célja, hogy Pest megye múzeumainak tárgyi anyagát felmérve, szintetizálva mutassa be a megye néprajzának egyes fejezeteit. A házat 1974-ben vásárolta meg Pest megye a római katolikus egyháztól. Helyreállítás után 1977. május 6-án nyílt meg. Az eredetileg fazsindelyes épületet 1779-ben a koronauradalom építette iskola céljára, két osztálya, két tanítója volt. A Szentendrét ért 1800-as nagy tűzvészben leégett a zsindelytető, és megrongálódott a katolikus templomhoz felvezető fedett "fagrádics" is. Kijavították, de mivel az iskola az idejáró 200 tanuló számára szűk lett, 1 805-ben a templomtéren új iskolát építettek, a régit átalakították tanítólakássá. 1845-től kezdve pedig az 1960-as évekig a mindenkori harangozó lakása volt. A XVIII. századi épület különlegessége, hogy alápincézett, ezáltal emeletes ház benyomását kelti. A pince kőfalú, melyen az eredeti vastag talpgerendákra helyezett háromhelyiséges, patics falú, azaz vesszőfonásos, agyaggal tapasztott ház áll. Ennek szerkezetét a múzeum fülkemetszetekkel mutatja be. A pince mennyezetét ma is a XVIII. századi széles deszkaborítás takarja.

Bércesi Ilona, Agyagszobrász

Budapest

Az agyagszobraim és edényeim mitológiai tárgyúak. Az ókori (egyiptomi, görög, római) kultúrák ihletése alapján aagyagból készültek. A négy őselemet tartalmazzák: Föld - agyag, Víz - az összetartó erő, Tűz - amely kiégeti, Levegő - amely szárítja és táplálja a tüzet.
Ebből az ihletésből születtek a freskó-részletek, mitológiai jelenetek, lakomákat, zenélő ifjakat, nimfákat, faunokat ábrázoló fali képeim.
Az antik világ ma is érdekel, foglalkoztat.




Leíratkozás