Zilahi Erzsébet, Tojásfestő

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

Meisseni porcelánfestést tanult évekig. Manapság hobbi szinten, de kiváló iparművészként és népművészként foglalkozik porcelán-, tojás- és üvegfestéssel. A tyúk-, lúd-, strucc-, üveg- és műnyagak tojásokat sablon nélkül festi. Megrendelhetők nála porcelán egyedi monogrammos étkészletek, vázák, kávés és teáskészletek is, melyeket szintén saját kezűleg díszít.

Korábban nem ismerte a matyó motívumokat, pocelánfestőként virág és egyéb mintákat festett. Egy bukaresti kiállítás kapcsán matyó motívumokat kértek tőle. Felvette a kapcsolatot a kövesdiekkel és nagyon megtetszett neki a helyi díszítőművészet, melyet azóta is használ munkásságában. Romániában is nagy sikere volt a matyó kultúrának, véleménye szerint a bukovinai motívumokhoz hasonlít legjobban.

Bővebb információ:

Vodicska Sándorné Zilahi Erzsébet

zilahi.e.zsoka@gmail.com

20/206-4587

http://www.panzioszentgyorgy.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Esztergomi vár |

Esztergom

és között

Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll, a Komárom-Esztergom megyei Esztergom óvárosában. A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. Déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a Panoptikum is. Az épületegyüttes 2008-ban elnyerte az Európai örökség helyszíne kitüntető címet,[1] valamint része az UNESCO világörökségi javaslati listájának, továbbá esztergom egyik legfőbb látnivalójának számít a Bazilikával együtt. 2005-ben avatták fel a várnak a törökországi Ankarában felépített mását, az Estergon Kalesit. Az esztergomi Várhegy királyi palotájának építését Géza fejedelem kezdte el a 10. század utolsó harmadában. Munkáját fia, István király folytatta, aki itt született és keresztelkedett, valamint itt is koronázták meg. Az ő munkájának eredményeképpen, a 11. század első évtizedében a vár a király legfontosabb székhelyévé vált, Esztergom városa pedig a Magyar Királyság fővárosává, valamint érseki központá is. Nevelője, Szent Adalbert tiszteletére emelte Magyarország első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat. A ma is látható lakóépületeket Árpád-házi III. Béla király parancsára emelték külhoni építőmesterek, ezzel kialakult a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és gyönyörű várkápolnával, melytől északi irányban egy kisebb dombon emelkedik a Szent Adalbert székesegyház. Első jelentősebb ostromát az 1241-1242-es tatárjárás idején szenvedte el, de míg a királyi várost elfoglalták és feldúlták, addig a kővárral nem boldogultak, azt sikerrel védték meg a spanyol származású Simon ispán és fegyveresei. A 13. század második felében már az egész Várhegyet az esztergomi érsek birtokolta, aki óriási hatalmának tudatában többször az uralkodóval is szembeszállt. A 14. század elején a felvidéki vármegyéket uraló Csák Máté pusztította az érsekség birtokait, míg a cseh származású Vencel király csapatai el is foglalták. Anjou Károly uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása, a dúsgazdag érsekség jelentős építkezéseket végzett a Várhegyen. Virágzásának csúcspontját a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége jelentette, amikor a folyó felőli oldalon az ebédlőpalota megépült,valamint az akkoriban európai hírű függőkert a várhegy Duna felőli oldalán,a kert megmaradt teraszai még ma is jól láthatóak a hegyoldalban. A 16. században már a hódító török árnyéka vetődött az esztergomi érsek székhelyére, I. Szulejmán török szultán serege 1543-ban megostromolta és elfoglalta. A török megszállás idején fokozatosan dőltek romba a középkori magyar építészet remekműveiként számon tartott székesegyház és palotarészek. A Habsburg hadvezetés többször is elfoglalta, de az Oszmán Birodalom katonái ismételten visszavették a Buda körüli végvárrendszerük kiemelkedően fontos bázisát. 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, a korszak legjelentősebb reneszánsz költője.1595-ben Mansfeld Károly parancsnoksága alatt álló keresztény seregek visszafoglalták a várat 10 évre, majd ismét török kézbe került. A „pogány” hatalmából véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király seregével, az ő emléktábláját a Duna menti Vízivárosban láthatjuk. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, amikor rövid ideig a felkelők tartották hatalmukban a várat. A 18. században fokozatosan lebontották védőműveit, majd 1869-re elkészült a régebbi templom helyén a monumentális méretű Bazilika. Az egykori királyi székhely múltjának feltárását az 1930-as esztendőkben kezdték meg. 2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, ami a 2007-ben a vármúzeumban talált Sandro Botticelli-freskót, és a Vitéz János studiolóját védi a beázástól. A „Fehér torony” átadása, és egy Vitéz János emléktábla leleplezése 2009. május 13-án történt.

részletek

Duna-Ipoly Zöldút

Vác

A Duna-Ipoly Zöldút Budapest és Parassapuszta között halad, a Duna és az Ipoly folyók mentén, a Börzsöny-hegység ölelésében. Fő tengelyét a Budapest-Vác-Szob kerékpárút és az Ipoly-menti kerékpáros útvonal Pest megyei szakasza jelenti, melyhez a kerékpáros, gyalogos, lovas és vízi útvonalak együttes hálózata kapcsolódik, kiegészítve a „zöldutas szellemiségű” szolgáltatásokkal, programokkal és együttműködésekkel. A Duna-Ipoly Zöldút három részre osztható: a Budapest-Vác szakaszra, a Dunakanyar Vác-Szob közötti területére, és az Alsó-Ipoly mentére (Vác-Parassapuszta). A Budapest – Vác közötti szakaszon folyamatban van a kerékpárút teljes kiépülése. Itt elsősorban a főváros, és a nagyobb városok lakosságának kikapcsolódása, közlekedése, a nem-motorizált közlekedés és az egészséges életmód népszerűsítése céljából lehet jelentősége a zöldútnak. A Dunakanyarban a zöldút a szelíd turizmus megerősítését segítheti, összekapcsolva a már meglévő ökoturisztikai jellegű szolgáltatásokat. Az Alsó-Ipoly mentén az elzártsága miatt természeti és épített környezeti értékeit jól megőrző, de ugyanakkor hátrányos helyzetű térség egyik kitörési pontja lehet a zöldút. A Duna-Ipoly Zöldút a térségben már meglévő elemek (útvonalak, szolgáltatások, együttműködések, programok) összekapcsolásával jött létre, fejlesztését az aktív civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság különböző tevékenységeikkel segítik. Jelenleg a kezdeményezések összeszervezése, a zöldúthoz kapcsolódó elemek összegyűjtése van folyamatban. A Börzsönyvidék Alapítvány a helyi közösségek aktivizálásával, műhelymunkák, térségi beszélgetések szervezésével és egy, a Zöldutazás előnyeit és helyi jellegzetességeit bemutató kisfilm készítésével járult hozzá a zöldút megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Az Ipoly-menti Vállalkozók Klubja, mely az Alsó-Ipoly mente vállalkozóit fogja össze, szintén csatlakozott a programhoz, és elsősorban az információgyűjtésben, a kapcsolatok feltárásában, a népszerűsítésben és a rendezvények szervezésében vesz részt. A térség értékeinek összegyűjtését szolgálja a helyi termékek felmérését célzó Helyi termék – közös érték program, amelyet a Magosfa , Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány koordinál. A program célja a termelők piaci helyzetének segítése mellett a helyi jellegzetes termékek – többek között kézműves termékek, élelmiszerek – megőrzése, felelevenítése. Ezt a célt a Magosfa Alapítvány települési információs táblák, prospektusok, internetes adatbázis és piacok segítségével próbálja elérni. A programhoz eddig több mint ötven helyi termelő csatlakozott. A Magosfa Alapítvány koordinálja a zöldúthoz kapcsolódó útvonalak – kerékpárút, erdei kerékpáros útvonalak – kijelölését, információs táblák kihelyezését, pihenők kialakítását. Elkészítették a zöldút honlapját is, amely folyamatosan tájékoztat a zöldutas eseményekről. Az alapítvány hosszú távú célja, hogy kialakuljon a zöldutat fenntartó és működtető közösség, amely rendszeres tevékenységének hatására néhány éven belül jól megformált turisztikai programcsomaggá, valamint a helyi lakosság nem motorizált közlekedését, kikapcsolódását, sportolását segítő útvonal-hálózattá fejlődjön a Duna-Ipoly Zöldút. A Duna-Ipoly Zöldutat 2006 szeptemberében, kétnapos kerékpártúra keretében adták át a kialakításában fontos szerepet játszó civil szervezetek. Ezután több zöldutas rendezvény is zajlott a térségben: helyi termékes vásárok és hozzájuk kötődő kerékpártúrák (Királyréti Erdei Vasút Napja - Nagymaros, Királyrét – május 5., Málna Fesztivál - Kismaros - július 14-15, Misztrál Fesztivál – Nagymaros, július 21-22., Váci Világi Vigalom – júlus 28-29. Helyi termék piac minden hó harmadik szombatján – Kemence, stb).

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.
További ajánlatok: http://aktiv.itthon.hu/indulj-el-egy-uton

Pilis-Börzsöny kerékpártúra

Dorog

Túra hossza: 175 km
Nehézsége: középnehéz
Terep: dombos
Szint emelkedés: 1178 m
Tájegység: Cserhát, Pilis-Visegrádi-hegység

Budapestről kiindulva járjuk körül két hegységünket. Göd és Verőce között kiépített kerékpárúton, egyébként közúton, amelyből a 2-es és a 10-es országút hétköznapokon erősen, munkaszüneti napokon közepesen forgalmas. Csakis forgalomban magabiztosan biciklizőknek való túra. Változatos, tájilag szép, távja és emelkedői miatt már némi követelményt támaszt a kondícióval szemben. Egy rövid szakaszon szlovák területen halad, úti okmány (személyi igazolvány vagy útlevél) kell, esetleg néhány euró nem árthat, Párkányi (Stúrovo) sörözésre gondolva. Budapestről (a nyomvonal kiinduló- és végpontja a Városligetnél van) Vác felé célszerű Fót irányában, majd az M0 felüljárója utáni 2. körforgalomból, az Alagi majoron át, Dunakeszire menni, ahonnan már kijelölt, illetve kiépített kerékpáros útvonalon haladhatunk Vácon át Verőcéig. Verőcén a lovas-szobornál jobbra, Magyarkút felé, át a vasúti aluljárón. A község szélén, egy újabb vágány keresztezése után jobbra, Szendehelynek. A szép és változatos országút mellett jobb felől feltűnik a Kárpát-haza templom, vallásfüggetlen ima- és nemzeti emlékhely, amely állandóan nyitva áll (http://gpsgames.hu/jatek/pontkereses/2573/karpat-haza_temploma_gckht/ ). Szendehely-Katalinpuszta előtt betorkollik az út a 2-esbe, balra fordulunk és ezt követjük. A hosszabb emelkedőkön kapaszkodósáv van. Rétság után a körforgalomból „9 óránál” ki, a 2-esen. Borsosberény és Nagyoroszi után Parassapuszta következik, ott balra, Szob felé. Bernecebaráti és Kemence jön, amely után hosszú egyenesben liftezik fel-le az út, aki elég lendületet tud gyűjteni a lejtőkön, csak úgy repül rajta! Vámosmikolán és Ipolytölgyesen át érünk Letkésre, ahol figyelni kell, mert nem túl feltűnő az Ipoly hídján át Ipolyszalkára (Salka) vezető út kitáblázása. Ezt követjük, majd Ipolyszalkán balra, Párkány (Stúrovo) felé, amely előtt át kell kelni a dobokra felkanyargó szakaszon. A párkányi hidat könnyű megtalálni, Esztergomból pedig csak Esztergom-Kertvárosig megyünk Dorog felé, és a körforgalomból „9 óra felé” a megkerülő útra fordulunk. Kesztölc mellett elhaladva vasúti átjárónál (fénysorompó, jelzőlámpa) fordulunk balra a 10-es országútra, amelyet Leányváron, Piliscsabán, a Kopár-hágón (utolsó emelkedő) és Pilisvörösváron át Budapestig követünk.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/pest-megye/pilis-borzsony-kerekpartura

Leányfalu Termálfürdő

Leányfalu

A strand területén árnyat adó ősfák alatt pihenhetnek a hűsölni vágyók, de nagy, szabad zöldterületek várják a napimádókat is.

Az 500 négyzetméter felületű meleg vizes élménymedencében automatikusan működő nyakzuhany, hátmasszírozó és pezsgőlapok kényeztetik vendégeinket. A jó vízminőséget a korszerű vízforgatásos technológia biztosítja. Az élménymedence vize 30-32°C.

Az téli időszakban fűthető öltözők és vizesblokkok a főépületben találhatók. Innen fűtött járdán közelíthető meg a két meleg vizes medence.

Vendégeink ellátásáról számos büfé és étterem gondoskodik.

A gyermekek számára a vízköpő delfinekkel és csúszdákkal ellátott gyermekmedence, valamint egy izgalmas játszótér nyújt felejthetetlen élményt.

A strand területén található még a sportolni vágyók örömére egy homokos talajú foci- illetve kézilabdapálya is.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Korom Pincészet

Kesztölc

Korom Péter borász bioborokat készít az ászár-neszmélyi borvidéken. Kiemelkedőek a fehérborai, különösen a cserszegi fűszeres és a chardonnay.

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Vác

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül. A nemzeti park növényzetében a sokszínűség mellett az átmeneti jelleg emelhető ki. Ennek oka részben az alapkőzet változatossága, részben pedig a szubmediterrán és kontinentális klímahatárok találkozása. A Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös). Az ártéri szintek jellegzetes növénytársulásaitól kezdve a homok pusztagyepeken keresztül, a közép- és magashegységi vegetáció több típusáig bezárólag rendkívül összetett a növényzet. A nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng. Az Ipoly-völgy ártéri rétjeinek dekoratív növénye a réti iszalag. Az élőhelyek sokféleségének köszönhetően állatvilága is rendkívül összetett, sok ritka veszélyeztetett faj állománya él a térségben. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A nemzeti park állatvilágát tekintve a folyók különös értékeket rejtenek. A Dunakanyarban áttörő víz a felgyorsult folyással, kavicsos aljzattal ritka, endemikus csiga-fajok élőhelye. Előfordul a bödöncsiga és a rajzos csiga. A halfauna legértékesebb tagja a petényi márna szintén a folyóvizekhez kötődik. A száraz hegyi gyepeken a fűrészeslábú szöcske és az orosz sztyeppékre jellemző, nálunk reliktum jellegű réti sáska él.A kétéltű fauna az összes hazai fajt tartalmazza. Köztük különösen színpompás a Börzsöny nedves völgyaljain élő foltos szalamandra. A hüllők közül a pannon gyík a Pilisben és a Börzsönyben is előfordul. A nemzeti park területén sok az erdei énekes- és ragadozó madár, a folyók mentén vizi-, parti és gázlófajok egyedei figyelhetők meg. Kiemelkedő jelentőségű a kerecsensólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv állomány. Költ a fekete gólya is. A Börzsöny idősebb erdeiben a fehérhátú fakopáncs állomány számottevő.A Duna vizén az északról érkező bukórécék nagy tömegben telelnek át. Időnként feltűnik egy réti sas amint a récékre vadászik. A barlangok, elhagyott bányajáratok népes denevér kolóniáknak adnak helyet. Több védett cickány és pelefaj él a területen, a nagytestű ragadozók közül a háborítatlan erdőkben időnként feltűnik a hiúz, a vizek mentén pedig a vidra.

Agostyáni Arborétum

Tata

Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.

Az arborétum csak szakvezetés keretében látogatható május 1. és szeptember 30. között, szombaton és vasárnap 9:30, 11, 13, 15 órakor. Előzetes egyeztetés esetén csoportokat hétköznap is fogadunk.

Információ: Rozmann Hajnalka, +36 30 400 9119

Belépődíj: Felnőtteknek: 500 Ft, diákoknak: 300 Ft.

Az Országos Erdészeti Egyesület érvényes tagsági kártyával rendelkező személyek részére 50% kedvezményt biztosítunk a belépő díj árából.

Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Bár a terület különlegességét már az Eszterházyak is felismerték, hozzáértő szemmel választották ki, és telepítették be a szlavóntölgyeket és vörösfenyőket, 1912-ben. Ezek ma az arborétum legidősebb fái. A telepítés alapját mégis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya által 1953-ban meghirdetett a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” c. pályázat képezte. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától 5 km-re fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó völgybe. Tehát az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és faminőség vizsgálatára irányultak.

A tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végezték. Szakirányításuk alatt 1955 és 62 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.

Rám-szakadék

Dömös

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.

Kulturális örökség

Népművészeti Alkotóház |

Tokod

és között

Alkotóházunk története a 70-es években kezdődik, mikor Robotka László - aki azóta elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet - megszólította azokat a helyi asszonyokat, férfiakat, akik még őrizték őseik tudását, hagyományait. Szakköröket alakítottak, ahol különféle természetes anyagokból (csuhé, szalma, fa, nemez, agyag...) használati és dísztárgyakat készítettek. Összegyűjtötték és bemutatták a még fellelhető régi használati tárgyakat, bútorokat, ruhákat. 1985-ben nagy előrelépés történt azzal, hogy a közösség megvásárolta a Zrínyi utcában található épületet, aminek folyamatos bővítésével hely kínálkozott a különböző szakköröknek, alkotó közösségeknek, tanfolyamoknak, kézműves alkotótáboroknak, később kiállításoknak. Az itt készült és készülő népművészeti értékű alkotások az ország, de mondhatjuk hogy a világ számos kiállításán, és vásárán arattak sikert, bemutatva a Tokodon élő alkotók tehetségét, hagyománytiszteletét.

Az évek során nemzetközi összefogással megépült Galériában kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek van helye. A tetőtérben kialakított hét szobában tizenhat fő elhelyezését tudjuk biztosítani, ami három napraforgós szálláshely minősítést kapott. A szálláshelyet többnyire a településünket átszelő kék túra útvonal bakancsos turistái, a Mária út, a Gyöngyök útja zarándokai veszik igénybe. Természetesen mindenkit szeretettel látunk, aki szeretné megismerni a gyönyörű természeti környezetben fekvő falunkat, szívesen megkóstolná a pincevölgyben fellelhető kiváló borokat. Az Alkotóházban jelenleg csuhé, csipkeverő, babavarró, batik, rajz szakkör működik folyamatosan, de idény jelleggel indítunk különböző tanfolyamokat gyermekeknek és felnőtteknek, és alkotótáborokat szervezünk.

Az Alkotóház három napraforgós falusi szálláshelyként vendégeket is fogad:

Különálló ház, 16 fő részére, 7 szoba (2x3, 5x2 ágyas), 2db fürdőszoba, 2db WC, konyha teljes felszereltséggel, külön étkezővel.

Az udvaron található kemencében a vállalkozó szellemű szakácsok süthetnek is.

Tájházunkban bemutatjuk az 1800-as évek világát. Korhű szobát, konyha berendezéseit, használati tárgyait. Megtekinthetőek a különböző kézműves foglalkozások, szakkörök munkái.

Programajánlat:
Kirándulás

Horgászat

Vadászat

Pincelátogatás, borkóstolással

Községünkön átvezet a Kék Túra útvonala, a Kinizsi 100 teljesítménytúra és a Gyöngyök útja.

Szeretettel várjuk pihenni, kikapcsolódni vágyó családok, baráti társaságok, túrázók, diákcsoportok jelentkezését.

részletek

Visegrádi fellegvár

Visegrád

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A tatárjárás után IV. Béla és felesége Lascaris Mária családi ékszereinek árából, a visegrádi andezithegy tetején 1250-1258 között várat építtetett. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során: 1. A vár történeti kiállítása 2. Rekonstruált makett-erődrendszer, vár 3. A Szent korona történeti kiállítás 4. Panoptikum 5. Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás

Népművészetek Háza

Szentendre

zentendre egyik legrégebbi falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helye, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások. Célja, hogy Pest megye múzeumainak tárgyi anyagát felmérve, szintetizálva mutassa be a megye néprajzának egyes fejezeteit. A házat 1974-ben vásárolta meg Pest megye a római katolikus egyháztól. Helyreállítás után 1977. május 6-án nyílt meg. Az eredetileg fazsindelyes épületet 1779-ben a koronauradalom építette iskola céljára, két osztálya, két tanítója volt. A Szentendrét ért 1800-as nagy tűzvészben leégett a zsindelytető, és megrongálódott a katolikus templomhoz felvezető fedett "fagrádics" is. Kijavították, de mivel az iskola az idejáró 200 tanuló számára szűk lett, 1 805-ben a templomtéren új iskolát építettek, a régit átalakították tanítólakássá. 1845-től kezdve pedig az 1960-as évekig a mindenkori harangozó lakása volt. A XVIII. századi épület különlegessége, hogy alápincézett, ezáltal emeletes ház benyomását kelti. A pince kőfalú, melyen az eredeti vastag talpgerendákra helyezett háromhelyiséges, patics falú, azaz vesszőfonásos, agyaggal tapasztott ház áll. Ennek szerkezetét a múzeum fülkemetszetekkel mutatja be. A pince mennyezetét ma is a XVIII. századi széles deszkaborítás takarja.

Lőrincz Vitus, festő- és tűzzománc művész

Pilisszentiván

Lőrincz Vitus 1933-ban, a bukovinai Istensegíts községben született. A bukovinai székely népművészet, a maroknyi magyar közösség érzésvilága, magyarsága, szívóssága, mindennapi küzdelmei adtak számára példát egy életre.

„Anyai nagyanyám és édesanyám szőttesei, édesapám fafaragásai, apai nagyanyám, özvegy Lőrincz Antalné - akit Kodály is felkeresett népdalgyűjtő útján Istensegítsen - gyönyörű népdalai jelentették az első gyermekkori művészeti élményeimet, amelyek későbbi munkásságom meghatározói. Miután bukovinai életünk lehetetlenné vált, 1940-ben és 1941-ben öt bukovinai székely falu megvált szülőföldjétől. Bácskába telepítettek bennünket. 1944 őszén viszontagságos menekülés következtében másodszor hagytuk el otthonainkat. 1945-ben Tolna megyében kezdtük újra az otthonteremtést szüleimmel és öt testvéremmel együtt. Az összetartozás élménye, egymás segítése, erősítése, a család és a gyermek szeretete és az őseinktől kapott hitünk segített át bennünket a sokszor tragikus körülményeken. Nem véletlen, hogy képeim elsősorban az emberről szólnak. A hitről, a szeretetről, az összetartozásról. A világi témák mellett sok bibliai tárgyú képet festek. Az anyaság, az anya és gyermekének szeretete Madonnáim mondanivalója is. Munkáimra a népművészet kimeríthetetlen kincsestára is hatással van és nyomon követhető.”

Lőrincz Vitus Budapesten a Művészeti Gimnáziumban érettségizett 1953-ban, majd a Képzőművészeti Főiskolán Jakuba János tanítványa volt. Kezdetben olaj- és akvarellképeket festett. 1964-ben, a bonyhádi zománcgyárban alkalma nyílt a tűzzománc technika megismerésére. 1972-74 között több hónapot töltött Ausztriában a Wiener Email- und Glasurfarbwerk Schauer et. Co. meghívására, ahol lehetőséget kapott technikai tudásának árnyalására.

„A fafaragás gyermekkorom óta kedves tevékenységeim közé tartozik. Nagyméretű zománc kompozícióimat gyakran fafaragással ötvözöm, egy ilyen nagy méretű alkotásom látható Csopakon, a Római Katolikus templomban, ahol a Szent István legendát és a Stációkat örökítettem meg, valamint Pakson látható egy közel öt négyzetméteres murális zománcképem, amelynek Életfa a címe.”

Lőrincz Vitus európai rangú, teljesen egyéni hangú kortárs alkotóművész, alkotásai szerte a világban köz- és magángyűjteményeket gazdagítanak az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Japántól Kanadáig.

Elérhetőségek:

+36 30 313 8911

lorinczvitus@freemail.hu




Leíratkozás