Aktív turizmus
Ócsai prépostság a fennmaradt okiratok szerint már 1234 előtt fennállt, ekkor Jászó, a későbbi monostorjegyzék szerint pedig Váradelőhegy filiája volt. Az Ócsai Boldogságos Szűz Mária premontrei prépostság saját filiája Körösmonostora és Gédermonostora volt. Egy 1454-ben kelt oklevélben elöljáróját apátnak nevezték. 1516-ban a nagykáptalan nevét nem említette a kijelölt 21 magyar prépostság között. 1541-ben a törökök pusztították. Királyi alapítású monostorok közé tartozó ócsai premontrei prépostság temploma középkori templomépítészetünk jelentős és egyik legépebben megmaradt emléke. A szentélyében feltárt freskóegyüttes Árpád-kori falfestészetünk egyik kiemelkedő alkotása. Az ócsai premontrei prépostságot feltehetőleg II. András alapította, így valamikor 1210-1235 között létesülhetett. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt, román stílusban épült temploma a rend előírásainak megfelelően a plébániatemplom szerepét is betöltötte. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, melyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építették újjá, kora gótikus stílusban. A templomra stílusában nagy hatással volt az esztergomi királyi kápolna. Háromhajós, keresztházas bazilika, nyugati oldalán két toronnyal. A főhajó nagy, a mellékhajók kisebb szentélyekben végződnek, belül félköríves, kívül sokszögű záródással. Nyugat felé mindkét oldalon egy-egy sekrestye csatlakozik a keresztházhoz. A templom falait áttörő keskeny ablakok román stílusúak. Az épületen a párkányok alatt hol gótikus, hol román ívsor húzódik végig. A párkányokon időként állat- és emberfejek tűnnek fel. A hajók és a keresztház síkmennyezettel, a szentélyek bordás keresztboltozattal fedettek. A pillérkötegek díszes bimbós és levélornamentikái, valamint állatalakos fejezetei eredetileg festettek voltak. A templomba való bejárás az északi és a déli mellékhajókba nyíló kapukon keresztül biztosított. A templom északnyugati végénél állt a mára már teljesen elpusztult kolostor, amely különálló, keskeny körítőfallal kapcsolódó, egyszárnyú, feltehetően emeletes épület volt. Temploma a 13. század eleje körül épült. 1560-ban a reformátusok vették birtokba és máig ők használják. A 3 hajós román kori műemlék templom nyugati oldalán két torony áll. Keresztboltozatos szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, kereszthajóiból egy-egy kápolna nyílik. A főhajót váltakozó, köteg- és nyolcszögű pillérek választják el a mellékhajóktól. Bélletes kapui az északi és a déli oldalon nyílnak. A templom falain a 13. századból való freskórészletek találhatók. A templom északi oldalán épült kolostorból mára már semmi sem maradt.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség
Több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként az Ofella Sándor Alapítvány Kuratóriuma 2013. június 1-én megnyitotta a Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban.
Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét.
A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha.
Az első tisztaszobában vetett ágy, asztal, lóca, sublót mutatja meg a régmúlt idők berendezéseit, eszközeit, a falon családi és vallási képek díszlenek.
A bejárati részen, valamikori pitvar, mai szóval konyha - étkezéshez, főzéshez használt több mint száz éves használati tárgy, eszköz látható.
A hátsó szoba, vagy lakószoba a mindennapi élet színterét mutatja be a XX. század első felének hitelességével.
A ház fontos része volt a kamra. Ez a helyiség most más funkciót tölt be, itt működik az Ofella Sándor Hagyományőrző Népi Együttes. Elhelyezésre került az 1950-től működő Ofella Sándor Hagyományőrző Népi Együttes emléktárgyai, fényképei, dokumentumai, Ofella Sándor három könyve, amelyben leírja és közreadja élete történetét, hiszen családja életén keresztül egy falu közösségének mindennapjaiban nyerhetünk bepillantást. A helytörténeti étékek, Tápió-völgye néprajzának megmentése, a népdal, népszokás összekovácsolta szülőfalujának hagyományőrzését, melyben a falu lakosságának fele képviseltette magát az elmúlt 65 évben.
A régi, falusi portákon a nyári konyha, vagy kiskonyha külön épületként működött.
Most a cipész-, bognár mesterség szerszámait, tejes-, lekváros köcsögök, vizeskancsók gyűjteményét, katonai szolgálatot teljesítők egyes tárgyait mutatja be.
Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatjuk meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot meglátogató felnőttek, gyermekek megismerkedhetnek a régi korok gyermekjátékaival.
Őseink mindennapjait bemutató Családi Fészek Néprajzi Múzeumot megtekinthetik:
Kedd de.: 9-12 óráig, Csütörtök du.: 16-19-ig, Szombat-vasárnap du.: 15-18 óráig,
vagy igény szerint a 06 30 201 3098 telefonszámon való bejelentkezéssel.