Sóstó Csárda

Információk
Értékelések

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez.

Üzenetküldés

A műemlék csárdában a magyar konyha remek ízeivel ismerkedhetnek meg. A nagy ételválaszték mellett bármely kívánságnak eleget tesznek szakácsaink. A magyaros ételkínálat mellett faszénparázson grill ételek nagy választéka, kemencében sült finomságok, és salátabár is várja vendégeinket. Nyáron az árnyékos kerthelység egyik kedvenc helye az ide látogatóknak.A Sóstó csárda déli falán található egy 48x30 cm-es márványtábla. Felirata: Építette Kollman István és Neje Rozália. Kollman István az 1840-es években költözött Halasra. 1862-ben alapította a Sóstó fürdőt. (Forrás Halasi Újság 1883. október 7.) Kollman István vendéglős klasszicista stílusú csárda épületet és fakádas fürdőházat épített ami fénykorát az 1920-as években élte.2009-ben az „Év Vendéglátója díjat” nyerte a Csárda a Bács Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától.2009-ben a Decanter magazin az ország legjobb csárdájának titulálta a Sóstó Csárdát.A Csárda hangulatát idéző kékfestő abrosszal terített étteremben 80 fő kényelmesen étkezhet. A különterem klimatizált, barátságos, hangulatos 30 fő befogadására képes. Az árnyékos teraszt a meseszép növényzet teszi még hangulatosabbá. A fiatalok szívesen rendezik lakodalmukat a rendezvény házban ahol 250 fő fér el.

Bővebb információ:

Sóstó Fürdő Idegenforgalmi Kft.

info@sostocsarda.hu

77/521-402

http://www.sostocsarda.hu

Markerek eltüntetése

Érvényesség / Szabad lakrész -tól -ig

Aktív turizmus

Pálosszentkút |

Petőfiszállás

és között

Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok névadója Remete Szent Pál, melyet 1263-ban Özséb esztergomi kanonok alapított. Boldog Özséb (1200-1270) a tatárjárás után otthagyva kanonoki „állását” a Pilisbe vonult vissza. Ő gyűjti össze az országban elszórtan élő remetéket, s megszervezi a pálos rendet.

Pálosszentkút (Petőfiszállás) kegyhely alkalmas a világ zajától való elvonulásra, a magányos vagy kisebb csoportos lelki programokra, az elmélyedésre. A régi kolostorépület Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.

részletek

Hegyek helyett homok

Öttömös

MEGKÖZELÍTÉS
A többnapos túralehetőség helyszíne autóbusszal elérhető a Baja–Szeged közötti 55 sz. főút Back-kápolna megállójánál

ÚTVONAL
1. nap: Back-kápolna „Csillagvizsgáló” – Öttömös
Táv: 10 km

2. nap: Öttömös – Petróczi-iskola – Back-kápolna
Táv: 12 km

A buszmegállóból Szeged felé haladva pár száz méter után bal oldalon észak-keleti irányba földúton a jelzésen indulunk. A telepített fekete és erdei fenyők itt kiválóan érzik magukat, noha tájidegenek. Egy figyelemfelhívó jel később felcsalogat egy közeli homokdombra (tetején egy geodéziai mérőtoronnyal), ami egyben kilátó. Érdemes felkapaszkodni. A -ön egy erdészház mellett elérjük az Öttömöst Ruzsával összekötő utat, majd eljutunk Öttömösre. Öttömösről a jelzésen elérjük az Alföldi -ot, amely dél-keleti irányba, a Petróczi iskolához vezet (étkezési lehetőség és buszmegálló is). Folytatjuk cikcakkos utunkat (egyúttal E7 nemzetközi hosszú távú gyalogtúra útvonal része). A turistajelzés az 55-ös főút irányát követi, amikor a jelzéshez érünk, azon kimegyünk a főútra, és elérjük a Back-kápolnát, utunk végét.

NEHÉZSÉGI FOK
A túrát csak az alföldi homok teszi közepes nehézségűvé, bárkinek ajánlható, aki ezt vállalja, és aki az alföldi táj különlegességére kíváncsi. Ám tartalék vízről, főleg nyáron nap elleni védekezésről feltétlenül gondoskodjunk. Minden évszakban teljesíthető.

LÁTNIVALÓK
Öttömös és környéke:
• Geodéziai mérőtorony, a helybeliek „Csillagvizsgáló”-ja^
• Öttömös határában – Magyar László Afrika-kutató emlékműve
• Csongrád megye legmagasabb pontja (egy fenyvesekkel koszorúzott bucka, tetején kopjafával)
• Back kápolna: Back Bernát, a szegedi Rotary Klub első elnöke építtette egy közeli vadászat során elhunyt fia emlékére (kulcsa az előző napi túra indulásánál lévő tanyán található). A környéken tervezhető még harmadik napi program is. Ehhez ásotthalmi szállás található. (Iskolatörténeti múzeum, több természetvédelmi terület, ezt azonban célszerű a Kiskunsági Nemzeti Park útján szervezni.)

Gemenc-Béda kerékpártúra

Baja

Túra hossza: 61 + 58 + 60 (175) km
Nehézsége: könnyű
Terep: Síkvidék, aszfaltozott gátkoronák és kisforgalmú országutak a Duna mentén
Össz szintemelkedés: 453m
Tájegység: Sárköz, Mohácsi-sziget

A túra a legdélebbi magyar Duna-szakaszt mutatja be, körüljárja a Gemenci erdőt és a Bédát, mindkettő a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A pezsgő életű Baját leszámítva álmos helységeket és néptelen természeti területeket érint. Egy rövid, kikerülhető szakaszt (Dunafalva-Újmohács) kivéve végig jó minőségű aszfaltút, teljesen vízszintes, nagyon könnyű. Keskenykerekű bringával is járható. Kevés a frissítési lehetőség (büfé, vendéglő), elemózsiát és kulacsot kell vinni, vizet kérni gátőrházaknál is lehet. Esőruha ajánlatos, mert nincsenek betérők! Kevés az árnyék, napvédelemről gondoskodni kell. A táj gyönyörű, egyik oldalt az ártéri erdő, másikon a megművelt táj, sok a kócsag, gém, hattyú, vadkacsa és egyéb vízimadár. Egy nap alatt teljesíthető, de három napra felosztva írjuk le.

Indulás Bajáról, a Sugovica partjáról (több szálláslehetőség, éttermek, bajai halászlével!). Az 55-ös úton nyugat felé indulunk, de még a Duna-híd előtt, rögtön a vasúti aluljárót követően, jobbra rátérünk az árvédelmi gát betonozott, majd aszfaltozott koronájára. Jó megállóhely az érsekcsanádi szivattyútelep (É 46° 15,138’^ K 18° 55,087’): műemlék-gépház, információs tábla, szép vízparti hely egy pihenéshez. Tovább a gáton, át az M9 autóút alatt, majd rögtön balra fel a Szent László híd északi oldalán található kerékpárútra. Túloldalt hasonlóképp le, és a gáton dél felé, majd a gát vonalát követve eljutunk a Sió zsilipjéig. Azon át, és tovább a gáton a keselyűsi kocsmáig – frissítési lehetőség! (Ide jön be egy keskeny országút Szekszárdról.) Tovább a gáton dél felé, nemsokára elérjük a Lankóci műemlék szivattyútelepet és Vízügyi Múzeumot (É 46° 15,307’^ K 18° 50,619’). A gépházban emelet-magas régi dízelmotor! A látogatásra előre be kell jelentkezni a gátőrnél: Felker Zoltán, 06-20-541-4977. Pörböly határában kiérve az 55-ös útra, azon balra (ez az egész útvonal egyetlen forgalmasabb része), majd át a Türr István híd kerékpárútján Bajára. Végig ki van táblázva, egyértelmű, eltéveszthetetlen.

Második nap: Baja központjából dél felé, Hercegszántó irányában (51-es út), de még a városban jobbra letérés Szeremle felé. Rögtön a kis lejtő aljában érdemes megállni, megnézni a Ferenc-csatorna zsilipjét (műemlék). A forgalmatlan országúton Dunafalvára. Onnan a gátkoronán tovább, de az nem aszfaltozott, csak földes. Ha ez nem tetszik (sáros, poros), akkor tovább az országúton Szabadságpusztáig, és onnan jobbra. A cél a mohácsi komp. Mohácson egyenesen dél felé, majd az országúton Kölkedre (a faluban Gólyamúzeum). Még a falu széle előtt látszik, hol kell balra felmenni a gátra, aszfaltozott út, kerékpáros útjelző „totemoszlopokkal”, szép helyekkel. Frissítési lehetőség nincs! A gátat az országhatárig követjük (aszfalt vége, jól látszik), ott derékszögben jobbra be az erdőbe egy kis útra (sáros is lehet). Egyenesen tovább ezen, a vaskapu nincs lezárva, csukd be magad után. A néhány házból álló Erdőfűn (É 45° 54,438’^ K 18° 45,681’) nagyon jó falusi turizmus szállás (http://szallas.hu/Erd%C5%91fi-Major-Vend%C3%A9gh%C3%A1z-K%C3%B6lked-Erd%C5%91f%C5%B1 ).

Harmadik nap: vissza Bajára. Erdőfűről a tegnapi út folytatását kell követni Kölkedig, erdőben, holtágakat keresztezve.
Javasolt segédlet: A Duna-Dráva Nemzeti Park különféle térképei.

További információ:
http://www.holkerekparozzak.hu/bacs-kiskun-megye/gemenc-beda-kerekpartura

Halastermál Termálfürdő

Kiskunhalas

A fürdőt minden korosztály igényét figyelembe véve alakították ki. A sportolni vágyókat fedett és nyitott úszómedencék, míg a gyógyulni vágyó és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket fedett és nyitott termálmedencék várják.

Minden korosztály igényét figyelembe véve az uszodacsarnokban 3 medencét alakítottunk ki: gyógyvizes termálmedence 36°C, felnőtt úszómedence 26°C, gyermek medence 31°C.

Nyári strandfürdőnk területén szintén három medence található, egy 50 m-es, amely verseny célokra is alkalmas, egy 130 m2, vízforgatásos élményelemekkel ellátott gyermekmedence, valamint egy kis gyógyvizes termálmedence 36°C. A fürdő területén a víz jótékony hatása mellett különféle wellness-, szépségápolási-, és gyógyszolgáltatások is igénybe vehetőek, mint a szauna, masszázs, víz alatti vízsugármasszírozás, fényterápiás álló szolárium, manikűr-pedikűr. A strand területén igényesen kialakított büfé várja a vendégeket.

A 48 °C -os halasi vizet a ’80-as években nyilvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Az alkálihidrogén-karbonátos, fluoridos és jódos hévíz összetételénél fogva reumatológiai megbetegedések kezelésére, nőgyógyászati panaszok enyhítésére, baleseti sérülések utókezelésére, műtétek utáni rehabilitációra, mozgásszervi betegségek (idült degeneratív ízületi és gerincbetegségek, gyulladásos betegségek nem aktív szakaszában, csontritkulás, húzódások, rándulások, ficamok, sportsérülések), ideggyógyászati megbetegedések, és perifériás keringési betegségek gyógyítására alkalmas, amihez a fürdő szomszédságában álló kórház orvosi felügyeletet, szakmai hátteret biztosít.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás |

Hajdúböszörmény

2016. május 7. és 2065. május 7. között

Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

részletek

Gál Tanya

Bugac

Gál László tanyája, a Nagybugaci Biogazdaság a Kiskunsági Nemzeti Parkban található, Kecskeméttől 35 km-re gyönyörű természeti környezetben. A Gál tanyán 290 hektáron foglalkoznak biogazdálkodással, mely magába foglalja az őshonos magyar szürke szarvasmarha, rackajuh és mangalica sertés tenyésztését, valamint ökológiai szántók, gyepek gondozását. Az idelátogató vendégek elsőként tájékoztatást kapnak a tanya udvarán elhelyezkedő nádfedeles szín alatt. Eközben biotermékek - igazi gasztronómiai különlegességek, pl. különféle mangalica termékek – kóstolására nyílik alkalom. Ezt követően kerül sor a gazdaság megtekintésére, ahol a látogató megismerkedhet az őshonos magyar háziállatok tenyésztésével és betekintést nyerhet a biogazdálkodás eljárásaiba, a takarmánytermesztés munkafolyamataiba. A program utolsó pontjaként a ridegen, tehát egész évben szabadon tartott állatokat nézhetik meg a vendégek lovas kocsis kirándulás keretében. A kocsiúton a Kiskunsági Nemzeti Park és Bugac Puszta természeti szépségei – a homokbuckákkal tarkázott „sivatagos területek”, szikes puszták, hűvöst kínáló homoki erdők, mocsarak – nyújtanak felejthetetlen élményt.

Kiskunsági Nemzeti Park

Bácsborsód

Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői és a Bácska homokbuckái. Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és fokozottan védettek. Igazgatósága Kecskeméten található. A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található tanösvényekkel rendelkező látogatható helyek teszik lehetővé.

Szegedi Füvészkert

Szeged

A Füvészkertet 1922-ben, a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözését követően alapította dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-as területen. A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, "hegyvidéket" emeltek a kitermelt földből, megépültek az első szaporító üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert. A szegedi füvészkert első, s a mai napig is egyik különleges látványosságot nyújtó növényét, az indiai szent lótuszt 1932-ben telepítette át Győrffy professzor a földeáki kastélypark tavából a Füvészkertbe. Amint a tó környékének betelepítése befejeződött, a kert megnyílt az érdeklődő látogatók számára is. A kert vezetését 1940-ben Dr. Greguss Pál professzor vette át. Negyedszázados tevékenysége alatt jött létre a kert nagyobbik részének mai formája, a tavakat övező park, a rózsakert és az arborétum. Az ő nevéhez fűződik a kert másik nevezetessége, az Európában még ma is ritkaságszámba menő szecsuani ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides) betelepítése is. Az első bemutató üvegházak az ötvenes évek elején épültek, mára a téli hónapokban fóliával fedett, nyáron szabadon bejárható területekkel bővült, bennük a legfontosabb trópusi dísz-és haszonnövények gyűjteményét helyezték el .A Füvészkert területe 1968-ban 10 kh-dal növekedett. Itt kapott helyet a Magyarországon azóta is egyedülálló, hazai erdőtársulásokat bemutató gyűjtemény, továbbá a rendszertani gyűjtemény és az évelők kertje. Erdélyi mesterek faragták a kert 70 éves fennállása alkalmából készített székelykaput, amely a kert főbejáratát díszíti.

Főbb egységek:

- A park bemutatja a Füvészkert legrégebben telepített specialitásait, legöregebb fáit. Látványos része a tó, benne júliusban és augusztusban teljes pompájában csodálhatjuk meg az indiai lótuszt (Nelumbo nucifera). A tóparti sziklakertek igazi szépsége kora tavasszal mutatkozik meg.

- Rózsakert: 25 rózsafajta illatát, szín- és formagazdagságát élvezhetik a kert látogatói.

- Erdőtársulások: a hazai társulások legfontosabb fás szárú fajait mutatják be.

- Termesztett növények: A gyűjtemény gabonaféléket és ezek ősi fajait, zöldség-, fűszer- és gyógynövényeket, valamint egzotikus élelmiszernövényeket mutat be.

- Évelő növények: 300 fajt számlál a gyűjtemény.

- Rendszertani gyűjtemények: A lágyszárú növényeket bemutató ágyásokban helyeztük el. A fák és cserjék rendszertani csoportosításban az arborétumban találhatók.

- Kutatási területünkön egyre növekvő számban láthatók a hazai flóra védett fajai, amelyek a bemutatás mellett szaporodásbiológiai vizsgálatok alanyai is.

- Üvegházi gyűjtemények: pozsgások, kaktuszok, bromélia-félék, trópusi mediterrán haszonnövények, levéldísznövények, harasztgyűjtemény stb. mellett számos több méter magas pálma- és szágópálmafa teszi változatossá a gyűjteményt.

Gemenci Vadrezervátum

Szekszárd

A Dunát és a Drávát övező- ma is érintetlen- ártéri erdők és mocsarak megőrzésére jött létre a Duna- Dráva Nemzeti Park. Ennek egy része hazánk legnagyobb erdős ártere, a gímszarvas, dámvad- és vaddisznó állományáról híres Gemenc.

Tolna Megye egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna mentén elterülő kb. 50 000 hektár területű erdő, a gemenci vadrezervátum. Rendkívül gazdag, őserdő jellegű növényvilága van: 150 éves kocsányos tölgyek, fehér fűzek, fekete nyárfák, jegenyefák váltakoznak, ártéri erdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak és leszakadt dunaágak tagolják az erdőt és teszik még változatosabbá.

A sűrű növényzet élelmet és rejtekhelyet ad az őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek, apróvadaknak. Gazdag az erdő madárvilága is. Ritka, védett madarak fészkelnek a hatalmas fákon; fekete gólyák, fekete harkályok, szürke- és vörösgémek élnek a vizek környékén és a nádasokban. Az erdő - pótolhatatlan természeti értékeire való tekintettel - 1977 óta tájvédelmi körzet, amely csak szervezetten látogatható a gemenci kisvonattal, vagy a Sión és a Dunán közlekedõ túrahajóval.

A kisvasút 23 kilométer hosszan kanyarog az erdőben. A fák között és a tisztásokon gyakran lehet szarvasokat és vaddisznókat látni. Az új kirándulóközpontban fellelhető egy színvonalas vendéglő, egy emléktárgy-üzlet és egy 100 hektáros sétáló-erdő, amely ízelítőt ad az ártéri erdõ növényvilágából és a vadgazdálkodás kiállított eszközeiből. A kiránduló vonat és a túrahajó menetrendjéről, valamint a szálláslehetőségekről naprakész információval szolgál a Tolna Tourist:

Kulturális örökség

Sváb Tájház |

Császártöltés

és között

E házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. Falai 80 cm-es, vert falak, amelynek anyagát a telek mögötti magas part, a „Hofstella” adta. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Az épület nyeregtetős, cseréppel fedett, az utcai tűzfala csipkézett. Két osztott ablak, és a gang díszes, faragott bejárati ajtaja képezte a sárgára meszelt utcafrontot.Az épület fűtését kemence szolgálta, a konyha épített főzőhelyét a XX. század közepén a sparherd váltotta fel. Az eredeti döngölt padlózat helyére is ebben az időben került kő és deszkapadló.Az udvarban a baromfi és jószágtartás elengedhetetlen épületei: ólak, góré, istálló, nyitott szín, és a gémeskút álltak.A Hofstella falába pincét vájtak, később nagy présházat építettek hozzá. Ez a bor tárolásán túl a zöldségek és a burgonya telelőhelyéül is szolgált.Változást e ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Menekülni soha el nem követett bűnökért.A bútorok, a használati tárgyak, az állatok, a hús a sózódézsában, de még a befőttek is a kamrában az új tulajdonos, a felvidéki naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira. Ez 2006-ban került felújításra, és berendezésre. Ugyanekkor alakítottunk ki egy emlékszobát is, amely a császártöltési svábok II. világháborús hőseinek, a „ málenkij robot ” áldozatainak, és a kitelepítés igazságtalanságának emlékezetét őrzi.

részletek

Hajósi érseki kastély

Hajós

A kalocsai érsekek kedvelt nyári lakó és mulatóhelye volt egykor a hajósi Érseki kastély, később pedig évente egyszer a csodatévő Szűz Mária búcsújáróhely gyónáshelyéül szolgált. A múlt század elején gyermekotthon költözött a falai közé, amely közel száz évig használta a kastélyt. Az 1998 óta üresen álló épületet 2009 és 2010 közötti felújították, belső tereit turisztikai funkciókkal töltve meg.

A hajósi érseki kastélyt 1739-ben egy régi szegényes érseki ház helyére építtette Patachich Gábor érsek. Gróf Batthyány József érsek 1766-67-ben megnagyobbíttatta és saroktornyokkal látta el.

Impozáns helyen látható a barokk stílusú kastély, melynek közelében egykor vadaspark volt. A krónikák szerint Mária Terézia fogadására építették a kastélyt, de királynénk mégsem látogatott el Hajósra. Kárpótlásul a plébánián csodálhatjuk meg Mária Terézia és férje, valamint VI. Károly és felesége portréit.

Közvetlen közelében, a Köztársaság téren csodálatos barokk épület áll, a Szent Imre római katolikus templom, melyet még 1728-ban, egy romos klastrom helyén, az érsek segítségével építettek meg a helybéliek. Az 1794-ben kegyhellyé nyilvánított templomban láthatjuk a "csodatevő” Madonnát, melyet az első idetelepült sváb családok hoztak magukkal szülőfalujukból.

A régi kalocsai érseki kastély építése során a védelmi szempontok kerültek előtérbe, így az a lak kevésbé felelt meg a reprezentációs elvárásoknak, és még kevésbé a kényelem igényeinek. Nem csoda, hogy a 18. század érsekei az új palota felépítéséig szívesebben tartózkodtak Hajóson.

Kalocsáról árvaházat helyezetek Hajósra, ennek alapítása Haynald Lajos érsek nevéhez fűződik. Az árvaház funkciót az épület az 1950-es államosítást követően is megtartotta.

A volt érseki kastély a Dunához közel, Kecskeméttől délre, az 54. számú útról megközelíthetően, attól 2 km-re, Hajós nagyközség központjában található. Az érett barokk stílusú egykor volt érseki nyaraló jelenlegi 4916 m2-es területét szintén védelem alatt álló szobrokkal díszített 2 kapu és kőkerítés határolja a közterület felől. Két földszintes melléképület-szárny található az udvar 2 oldalhatárára építve, amelyben jelenleg a Gyermekotthon raktára és irodái találhatók. A hátsó kőkelyhekkel díszített, lábazatos, oszlopos kerítés a Hajósi Általános Iskola felől határolja.

A kétszintes kastély épülete kis részben alá van pincézve, földszinti alapterülete 367 m2, az emelet 433 m2, a raktárnak használt melléképület alapterülete 301 m2 és 381 m2 az irodai szárnyé.

Csipkeház és Csipkemúzeum

Kiskunhalas

Az 1935-ben épült Csipkeház, a halasi csipke bölcsője, ma a Csipkemúzeumnak ad otthont, ahol megtekinthető a halasi csipke 109 éves történetét bemutató állandó kiállítás: eredeti rajzok, a kezdeti színes, selyemszállal varrt csipkék, a több világkiállításon díjnyertes alkotások, a ’pápai ’ és a Julianna csipkék, a 60 féle öltésminta, az 570 munkaórával elkészült mellény és még sok szemkápráztató csipkecsoda. A múzeum látogatásakor lehetőség van csipkevarrási bemutató megtekintésére és különböző álomszép halasi csipkék és emléktárgyak megvásárlására is.

Endrődiné Sámel Zsuzsanna, Keramikus

Kiskőrös

Rendszeresen részt veszek Kiskőrösi Kistérség rendezvényein, kézműves bemutatóin. Kiskőrösi Kézműves Kör tagja vagyok, ahol foltvarással, nemezeléssel, kosárfonással agyagozással ismerkedhetnek meg a hozzánk járó érdeklődők. Nyári táborokban örömmel adom át ismereteimet az agyagról a gyermekeknek, felnőtteknek.




Leíratkozás