Üzenetküldés
Eredetileg téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret a 1340-es években gótikus stílusban átalakították, festésmaradványai ebből az időszakból származnak. Jelenleg a bencés rend tulajdonában és kezelésében van. A soproni Fő téren a Tűztoronnyal szemben álló Kecske-templom mellett, a kolostor épületében található. A templomból egy folyosón keresztül lehet megközelíteni a kolostor kerengőjénkeresztül. Az egykori ferences rendház terme eredetileg imahelynek épült. 1406-ban három kápolnával bővítették Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából. Az északi kápolnát két női szentet ábrázoló freskó díszíti, a középső kápolna boltozatának záróköve Isten Bárányát ábrázolja, míg a délin az Agendorfer család címere látható: a közös tőből kinövő három levél. 1552-től a termet ravatalozóként, később temetkezési kápolnának használták. A 18. században barokk stílusban átalakították. 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, ezután a ferences rendi kolostor és templom hosszú évtizedekre gazdátlanná vált. Csak 1802-ben vették újra használatba a bencés szerzetesek, akik rendbe hozták a ferencesek által kényszerűen elhagyott épületegyüttest.
1949-51-ben került sor a műemléki helyreállításra, ekkor a Káptalan-termet helyreállították és visszaállították késő gótikus formáját.A templom és a káptalanterem belépődíj nélkül látogatható. belépőt szoborfülkés lépcsőház fogadja a kapu mögött. A középkori figurális és ornamentális festés mellett említésre érdemes 1779-ben készült mennyezeti freskója is (Dorffmeister István műve). A freskó Szent Ferencet és a többi ferences szentet ábrázolja.
Az oszlopfejezeteken levélornamentikába bújtatott, állattestű, emberfejű szimbolikus alakok jelenítik meg a főbűnöket.
alvó ember és denevér – restség
állattestű férfi és nő – bujaság
kuporgó majom – kevélység
medve – falánkság
rák – állhatatlanság
patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny – irigység.
szárnyas ördög (griff) – hitetlenség
térdelő nőalak – hiúság
A díszítések között az építtető Geisel család kecskés címere is megtalálható. A teremben az építészeti értékeken kívül a Soproni Múzeum középkori kőszobrászati emlékeit láthatjuk.
Káptalan terem
Aktív turizmus
A Kecske-templom a soproni Fő tér déli oldalán áll. A ferences szerzetesek a város központjában először kolostorukat építették fel, majd 1280 körül szentmargitai faragott kőből emelték mellé templomukat, a magyar kora gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotását. Hajóboltozata és orgonakarzata a 15. század közepén épült; berendezése barokk. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom onnan kapta népies nevét, hogy az oldalához illesztett, 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt (Geisl németül kecskét jelent). Ábrázolása az épületen máshol is fellelhető, így az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. Déli kapujának timpanonját 15. századi, gótikus köpenyeges Mária-szobor díszíti. A 13. századi szentély kőfaragványai nagyon hasonlítanak a budai Nagyboldogasszony-templom nyugati részén láthatókhoz. A hajó négyzetes alaprajzú; falpillérein a szentélyéhez hasonló, de egyszerűbb, díszítetlen fejezeteket alkalmaztak: a hatalmas kerek pilléreket levéldíszes gyámkövek koszorúja övezi, és ezekről indulnak a csarnokhajó keresztboltozatai. A négy pillér oldalán egymás felé néző szoborfülkéket helyeztek el; ezek egyikén faragták ki a donátor kecskefejes címerét. Ugyanez a címer díszíti a torony gazdagon profitált, fejezetzóna nélküli csúcsíves kapuzatának vimpergáját is. A jó arányú, finoman kiképzett torony a Fő tér egyik meghatározó eleme. Formája a Szent Mihály-templomét követi. Kapuzata profitált bélletű, rizalitját meredek vimperga zárja le. A lettner finoman tagolt pillérekre támaszkodó csúcsíves árkádjai vékony válaszfalakkal elhatárolt kápolnákat foglaltak magukba. A templom építészetileg több kor terméke: a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövek, a szép boltozat és a finom kőrácsok a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítmény a 18. század ízlésvilágát és életérzését tükrözi. Ugyanezt a kettősséget látjuk a két szószéken . Az egyik egyszerű, de eszmeileg ez az értékesebb, hiszen a hagyomány szerint innen prédikált a kereszt megvédése érdekében Kapisztrán Szent János (1386–1456) ferences rendi szerzetes, aki a pápa utasítására a török ellen gyűjtött hadat, aminek élén részt vett a diadalmas nándorfehérvári csatában. Ez a szószék eredetileg fából készült, de később márvánnyal burkolták be, mert amikor a kései utódok megtudták, hogy innen prédikált Kapisztrán Szent János, szét akarták hordani, még ha szálkánként is. A másik szószék levéldíszekkel, szobrokkal, domborművekkel ékesített, 18. századi alkotás. Freskói és díszítései, csúcsíves ablakai valódi mesterművek.
Természeti értékek | Ökoturizmus
Kulturális örökség
u