message

Üzenetküldés


A Magna Curia Regis (más néven Nagy Kúria vagy Kammerhof) a királyi rezidencia szerepét töltötte be IV. Béla királytól kezdve a budai Várpalota felépítéséig. Helye az I. kerület Táncsics Mihály utca 9-13. számú telek helyén volt és a vízivárosi hegyoldalban egy major tartozott hozzá. Az épületegyüttes lakótorony-épületcsoportból állt, amiben helyt kapott az 1349-ben épült Szent Mártonról elnevezett királyi házi kápolna. 1382-ben Nagy Lajos király az egész épületcsoportot a majorral együtt a budaszentlőrinci pálosoknak adományozta, akiktől az a Cilleiek és Országhok tulajdonába került. A Magna Curia Regis a 16.-18. századi ostromok során pusztult el. Az írott forrásokban a 14. század elejétől "Kammerhof"-ként feltűnő vagy "Magna curia regis"-ként emlegetett - és 1381-ig kétségkívül királyi tulajdonban lévő - objektummal. (Gerevich László ezt pusztán  királyi pénzverő kamaraháznak határozta meg.) Zolnay László úgy véli, hogy a déli palota kiépülésére csak a 14. század második felében kerülhetett sor, s a Kammerhof eladományozása jelöli a munkák befejezését. A XIII-XIV. században az egykori Szombat kapu környékén állt a közönségesen csak Kammerhofnak nevezett királyi nagykúria (Magna Curia regis). Az épület funkciójáról megoszlik a kutatók véleménye. Egyesek szerint a XIII. században ez adott otthont a királyi palotának, mások ide helyezik a királyi pénzverőműhelyt vagy kamaraházat. Az sem zárható ki, hogy királyi, illetve királynéi rezidenciaként működött. A korszakra vonatkozó források alapján változatos kép tárul a szemünk elé. Egy osztrák forrás szerint Vencelt a székesfehérvári koronázási szertartás előtt a Kammerhofba vezették, mivel ebben az épületben lakott a király és háza. (Ez a kútfő említi először az épület német nevét.) 1308-ban Károly Róbert egyik oklevelében a budai kúriájáról emlékezett meg. Egy XV. századi oklevél újabb információkat árul el. A házat, amely egykor Károly Róbert királyé volt, Lajos 1382-ben a pálosoknak adományozta. Az épülethez egy Márton tiszteletére szentelt kápolna és egy földdarab - ahol Lajos király és anyja, Erzsébet építkezett - tartozott. A területnek több birtokosa volt. A pálosok a XV. század elején a Cilleiekkel cserélték el, Ulrik halála után az ingatlan a korona tulajdona lett. Mátyás király hű emberének, Guthi Országh Mihálynak adományozta. Az 1530-as években a telek északi részén alakították ki az ún. Erdélyi-bástyát. Az évszázadok ostromait az épületek nem élték túl. A József Kaszárnyát, amelynek homlokzata az utcára néz, 1810 körül húzták fel. Itt raboskodott Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, Táncsics Mihály, Batthyány Lajos.



Bővebb információ:

Magna Curia

hand
p
l
s
u
Markerek eltüntetése
-tól -ig

Aktív turizmus

Vörös sün ház   |  
és között

A Vörös Sün Ház Budapest ma is álló és használt legrégebbi épülete. Napjainkra már nem eldönthető, hogy neve honnan származik: a ház megnevezése vagy a benne működő fogadó neve volt-e előbb. 1260 körül épített korai gótikus házak összeépítéséből alakult ki a mai épület, több középkori lakóházból a 18. században egyesítették. Az 1300-as években Konth Miklós nádor (a Pálffy grófi család ősapja) is a ház tulajdonosa volt. 1686-ban az épület előtt esett el Buda utolsó török kormányzója, Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa. Sokáig ez volt a vár egyetlen vendégfogadója. 1764-ben az épület korábbi kertjében tánctermet építettek, majd Felix Berner osztrák színigazgató javaslatára színpadot is kialakítottak benne. Az 1760-as években ebben az épületben tartották Budán elsőként színházi előadást, majd ez az épület adott otthont a Verner színháznak. Ez a társulat volt az első magyar gyermekszínház. A társulatot alkotó 6-14 éves gyermekek nem csak az épület nagytermében játszottak, hanem sikeres vidéki turnékat is bonyolítottak. 1773-ban Nepauer Mátyás budai építőmester vásárolta meg az ingatlant. Azonnal kérelmet nyújtott be Albert főherceghez, hogy a kertjében 9 éve épített tánctermet nyilvános bálok céljaira használhassa. Aztán 1776-ban a budai városi tanács véleménye alapján kérelmét elutasította, mivel nem volt szükség több redutra. 1783-ban határozta el az uralkodó a kormányszékek Pozsonyból Budára telepítését. Mivel a Vár egyetlen fogadója – a Vörös Sün – ekkora forgalomhoz 7 szobájával kicsi volt és korszerűtlen, a magisztrátus felszólította a tulajdonost, Nepauer Mátyást az épület bővítésére, de az nem tudott, vagy nem akart a felszólításnak eleget tenni. Ekkor a fogadó működtetési jogát Heinrich Bulla bérelte tőle. Meyer Johann fogorvos 1789-ben meghirdeti Pestről Budára költözését a Vörös Sün fogadó 8. sz. szobájába, ahol jobb körülmények között fogadhatja pácienseit. 1798-ban ő és Karl testvére (szintén nagy gyakorlattal rendelkező fogász) ezen a címen rendel, vagyis a rendelőben így ketten dolgoznak. A vár első fogadója 1805-ig működött. 1820-ban helyezték el az épület homlokzatán a Vörös Sün domborművet, ami a A „ZUM ROTEN IGL” fogadó cégére volt. Később kabaré is működött az épületben. 1959-ben felújították az épületet.

Természeti értékek | Ökoturizmus

Veterán Jármű Kiállítás   |  
2016. május 7. és 2065. május 7. között
Amerikai oldtimer járművek, keleti-nyugati veterán autócsodák, antik motorkerékpárok

Kulturális örökség

Helytörténeti Gyűjtemény   |  
és között
Budaörs városának német múltjával, történetével és hagyományainak ápolásával foglalkozó Helytörténeti Gyűjtemény 1987. augusztus 18-án nyílt meg az egykor a Weber-családnak otthont adó házban, a Budapesti út 47. szám alatt. A ház 1888-ban épült. A muzeális értékű dokumentumok és használati tárgyak közadakozásból kerültek a gyűjteménybe, melynek szervezett kialakítása, már az 1970-es években megkezdődött Füzér Ferencné, az I. számú Óvoda igazgatójának vezetésével.
Hírlevél

Szeretne folyamatosan értesülni a szálláshelyek aktuális ajánlatairól, akciókról, programokról? Iratkozzon fel hetente megjelenő ingyenes Hírlevelünkre és számos szezonális, valamint egyéb ajánlat közül válogathat!