Üzenetküldés
A Püspökvár Győr történelmi belvárosában, a Káptalandomb legmagasabb pontján, a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál áll. A mindenkori győri püspök lakóhelye. A Püspökvár magja a négyemeletes lakótorony, amely két emelet magasságig hasáb alakú, robusztus építmény, felső része barokk. Délről gótikus kápolna épült hozzá, melynek a nyolcszög három oldalával záródó apszisa látható. Belépve a kapun dongaboltozatos kapualjba érünk, melynek mindkét oldalán 4-4 gótikus ülőfülke látható. Ez a földszinti rész a XIV. századból származik. A palota udvarára kilépve L alakú, kétemeletes, egyszerű homlokzatú épületet hagyunk magunk mögött. Az északi szárny alatt helyezkedik el a palota legősibb része. Ez a föld alatti építményrészlet az Omodé püspök által a tatárjárás után épített többemeletes lakótorony maradványa. A palota pincéjének előteréből léphetünk be a lakótorony szűk lépcsőházába, melyet 3 méter vastag fal belsejébe építettek bele bazalttufából. A keskeny lépcsőn haladva nemsokára egy kicsi helyiségbe, pihenőbe érkezünk. A helyiség kora gótikus keresztboltozatának faragott gyámkövei művészi ízlésről tanúskodnak. Még lejjebb haladva a lépcsőház aljába érünk, melynek parányi keresztboltozata alatt elfalazott kőkeretes bejárat van. A várat a 16. században bástyákkal vették körül, ekkor több méter magas földtöltést emeltek a fülesbástyákhoz, így került föld alá ez a bejárat is. Forduljunk vissza, és felfelé menet az őrségpihenőt elhagyva jobbra térjünk be a falon vágott nyíláson. Téglával körülfalazott, betemetett kutat találunk, mely a Püspökvár eddig ismert legrégibb kútja, valószínűleg a 16. században készült. Kifelé menet a pincetér nyugati felében kőből faragott gótikus ajtókeret látható, ez volt a lakótorony második emelete. Az udvari bejárat előteréből lépcsőfeljárat vezet a Püspökvár tornyába, melynek alsó része az előbb megtekintett lakótoronynál jóval később, a 16. században épült. A torony jelenlegi legfelső részét a 18. században építették rá. A toronyból pompás körkilátás nyílik elénk a tájra és a városra. A lakótoronyhoz délről csatlakozó püspöki palota egyszerű barokk épülettömbje belül igen értékes részleteket rejt magában. A főbejárat felett klasszicista oszlopokon nyugvó kocsialáhajtó van. A pompás barokk lépcsőház a 18. század második felében készült , amikor Hefele Menyhért tervei alapján az egész palotát átalakították. A téli lakosztályban értékes barokk bútorok vannak. A nyári lakosztály az északi szárnyban helyezkedik el, empire és biedermeier bútorzattal van berendezve. Intarziás aranyozott, gazdagon díszített berendezése megkapóan szép. A püspöki palota déli szárnya és a Káptalandomb 3. számú épület közt hosszú, keskeny udvar, a zwinger látható. A középkorban itt védőárok húzódott, mely a Püspökvárat elválasztotta a Káptalandomb többi részétől.
Aktív turizmus
A Várkazamata-Kőtár Győr történelmi belvárosában, a Bécsi kapu téren található. Három állandó kiállításból áll a gyűjtemény: az Újkori Kőtár és Horváth József téglagyűjteménye a XVI. századi Sforza-udvarban, a Római Kori Kőtár a Püspökvár onnan nyíló késő gótikus és reneszánsz kazamatáinak egy részében tekinthető meg.
A Római Kori Kőtár a bejárattól nyíló késő gótikus és reneszánsz kazamatákban kapott helyet. A kiállított síremlékeket, kultuszképeket, utak mellett felállított mérföldköveket és oltárképeket Győr városában és környékén találták. A város római kori síremlékeit a XIX. század első felében Győr polgármestere, Cseh János (aki régész és a Magyar Tudós Társaság tagja is volt) kezdte gyűjteni. Az óváros délkeleti csücskénél, a Batthyány tér közelében hozta létre az ún. fácánkertet, melyben az előkerült római kori emlékeket a kutatás számára felállíttatta. Tulajdonképpen ez volt Magyarország első szabadtéri múzeuma.
A Városrét helyén lévő nagy római kori temetőből – az úgynevezett homokgödri-temetőből- származó római kori ház alakú, valószínűleg csak félig elkészült szarkofág; fehérmárvány férfiportré a harmadik századból; Acrabanis-sírkő: a Belvárosban 1788-ban előkerült sírkövön célbalövést ábrázolt a készítője; kocsijelenetes sírkő: a Bőnyrétalapról származó sírkő a másvilágba kocsin szállított halottat ábrázolja; henger alakú mérföldkő, melyet Caracalla császár idejében 212-ben állították fel, két darabban került elő az egyik Rákóczi utcai ház udvarából.
Az egyik oltárkövön a római vallás valamennyi istenének tett áldozatról olvashatunk, egy sírépítmény domborművén Héraklészt láthatjuk, amint kivezeti az alvilágból Alkestis királynőt, a hitvesi hűség mintaképét.
Egy dombormű Tellus földistennőt – a bőség és termékenység megtestesítőjét- ábrázolja, az istennő tulajdonságaira utalnak a bőségszaru és a gyümölcsök, amelyeket egy szárnyas gyermekalak önt az istennő ölébe.
Egy másik domborművön Mithrász öli meg épp a bikát.
Nyugat-pannóniai faragóműhelyben készült az a szép márvány sírkő, mely az Apollónnal versenyre kelő, és őt legyőző nádsípon játszó Marsyas szatír bűnhődését ábrázolja, akit merészségéért az isten szkíta rabszolgájával együtt egy fához kötözött, s elevenen megnyúzatott.
Természeti értékek | Ökoturizmus
A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A természet tudományos vizsgálatára, a monostor természeti környezetének tudatos alakítására a 19. század első évtizedeiből vannak adataink. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A Főapátsági Arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag a terület énekesmadár állománya is.
A Gyógynövényház és a Lepárlóépület májustól szeptemberig látogatható,- hétköznap 13-16 óra között,- szombaton és vasárnap 11-16 óra között.
A Gyógynövényház és a Lepárlóépület nyitvatartási ideje:
- március 31.–április 30.: kedd–vasárnap 11-17 óráig
- május 1.–szeptember 30.: hétfő–vasárnap 11-17 óráig
- október 1.–október 13.: kedd–vasárnap 11-17 óráig
Előzetes bejelentkezés és külön programok esetén ettől eltérő időpontokban is lehetséges a látogatás.
Kulturális örökség
u