A neoreneszánsz stílusú turai kastélyt a gabonakereskedő családból származó Schossberger Zsigmond a kor egyik legnagyobb építészével, Ybl Miklóssal terveztette, s az impozáns épületet a bárói család nyári tartózkodásra használta 1883-tól. Az összetett alaprajzú épület mintájául a Loire-menti kastélyok szolgáltak, belső elrendezésében olasz reneszánsz vonások tükröződnek. Az épület folyosói donga-és keresztboltozatosak, az előcsarnokot, a lépcsőházat és a Pálmaházat egykor díszítőfestés borította. A főbejáraton belépve néhány lépcsőfok visz fel a magasföldszinti előcsarnokba, ennek természetes megvilágítását fénycsapdákkal kiegészített üvegkupola biztosította. A földszinti folyosón elindulva a pálmaházba juthatunk, mely közvetlen kapcsolatban áll a Magyarország domborzatának mintájára kialakított 10 ha-os parkkal. A kastéllyal szinte egy időben épült az Operaház, melynek belső terei, díszítőfestései visszaköszönnek. A központi csarnok boltíveit, a Pálmaházat növényi ornamentikájú festés, a lépcsőház kazettás mennyezetét, a tetőtéri szintet groteszk díszítőfestés emeli ki, amit Scholz Róbert, az Operaház oldallépcsőjének falfestője készített. Az 50 év élettartamú festés maradványai ma még láthatóak. Az épület egyediségének további jellemzője, hogy korának összes technikai vívmányát magában foglalta. Az eredetileg 98 helységből álló épületben volt pl. étellift, központi fűtés, villanyáram, vízvezeték, minden szinten fürdőszoba, a falak között 30 cm-es légréteg szolgált szigetelésül, a kandallókürtők pedig a szellőzést biztosították. A 31 év után, 2005. augusztusában megnyitott épület Budapesttől 50 km-re található Turán, nyári időszakban naponta 9-19 -ig várja a látogatókat.

A kastélyt a XIX. és XX. század fordulóján építette a festői környezetben, egy mesterséges tavacska fölé magasodó sziklára - svájci vadászkastélyok mintájára - gróf Károlyi László. Azért is különleges a szépen felújított, ma szállodaként működő épület, mert számtalan praktikát rejt^ ma is látható például annak a titkos ajtónak a nyoma,amin át a társalgóból az alatta lévő szoba szekrényébe lehetett jutni. Különlegességnek számít a "toronyszoba", ahonnan gyönyörű kilátás nyílika patak völgyének mindkét oldalára. A hagyomány szerint az 1910-es években olyan sok vad élt a környéken, hogy ennek ablakából is lehetett vadászni. Megfordult itt vadászatai alkalmával Horthy Miklós, Bethlen István majd Rákosi Mátyás is.

A szlovák-magyar határon áll a Somoskői vár. A középkori várból csodás kilátás nyílik a környék településeire. A várhegytől rövid séta után eljuthatunk a somoskői bazaltorgonákhoz, melyek a területen lejátszódó, egykori vulkanizmus gyönyörű bizonyítékai.
A magyar és szlovák határon Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár. A vár északi oldalán találjuk a bazaltorgonát. A csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltorgona a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.

A vár alatt található a Petőfi Emlékkunyhó Petőfi Sándor 1845. június 12-i, Somoskőben tett látogatására utal.

Nyitva tartás: minden nap  7.00 - 19.00 óra között.
Belépődíj: felnőttek 1,15 EUR, gyermekek 0,50 EUR.

Parkolás-autóval (Siatorska Bukovinka): 35,- Sk - kb 1,20 EUR.

Parkolás-autóbusszal (Siatorska Bukovinka): 70,- Sk - kb 2,30 EUR.

A magyar oldalon a parkolás ingyenes.

Forintban és euróban is lehetséges a fizetés.

www.salgotarjan-turizmus.hu

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek a város egyik középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.
A várat a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai építtettek az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek. A várromról csodálatos körpanoráma nyílik a környező hegyekre és településekre. Feltűnik a szemlélődő előtt a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulata, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható. 

A vár egész évben szabadon látogatható.
 
Túratipp: Salgóbánya – Salgó-nyereg – Boszorkány-kő – Salgóvár – Salgóbánya. Távolság: 2,5 km. Szintemelkedés: 150 m.    

A Hajmáskéren 1908-1911-ben megépült katonai telep fontos állomása volt a község településtörténetének és identitástudatának. A tüzérségi lövőiskola, lőtér, a “tábor” és létesítményei a monarchia állítólag legnagyobb katonai telepének, egy valóságos modern városnak a megteremtését jelentették, ami feltétlenül hatott a falu népének életére, mindennapjaira és mentalitására is.

A hatalmas, soképületű hajmáskéri katonai bázist 1944-ben a németek, 1945 után a szovjet hadsereg használta egészen 1990. november 15-ig. Az országból kivonuláskor az első szovjet katonai szerelvény Hajmáskérről indult. A községben 1945-ig nyolcszáz – kilencszáz főt foglalkoztató hadiüzem is működött.

A község határában lévő hatalmas lőteret a honvédség ma is használja.

Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony építtette 1620-40 között a Királyudvarnak, vagy Rákóczi-kastélynak nevezett, kora barokk vonásokat is mutató reneszánsz épületet. Ebben helyezték el a Tokaj-hegyaljai Borkombinát múzeumát. A tokaj-hegyaljai borászat történetének megörökítésére létrehozott múzeumban megtalálhatók a szőlőművelés és -feldolgozás eszközei, a bortárolás kellékei és a különböző évjáratú borok gyűjteménye. Vannak itt 17. századi metszőszerszámok, az 1800-as évek elején készült prések, a tokaji borok számára fújt regéci üvegpalackok, egy palack 17. század végi tokaji aszú és az 1904-20 közötti muzeális borok készlete. Állandó kiállítás: A Hegyalja szőlőtermesztésének és borászatának története.

1989-bem ünnepelte a Szerencsi Cukorgyár fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalommal avatták fel a gyárral egyidős, volt pénzügyőri laktanya épületében Európa második működő cukormúzeumát. A gyárat 1991-ben privatizálták, az új francia tulajdonosok a múzeumot továbbra is fenntartják, sőt gyarapítják. A gyűjteménynek két nagy egysége van, az egyik a gyár történetére vonatkozó tárgyi emlékek és dokumentumok kollekciója, a másik a Nemzetközi Cukorgyűjtemény, amely a világ ötven országa 110 vállalatától származó 800 cukormintát tartalmaz. Állandó kiállítása is ezt a két nagy egységet mutatja be.

Az abaúji hagyományos paraszti gazdálkodás emlékanyagának megmentését a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak helyi köre vállalta. A múzeum kiállításán a mezőgazdasággal, az állattartással, a szövés-fonással kapcsolatos tárgyak láthatók. Különösen gazdag a mérőeszköz-gyűjtemény.