A város főtere alatt talált római kori leletek a település korai eredetéről tanúskodnak. Egy 1257-ben kelt oklevél Morus néven említi. Máig tartó gyarapodását az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el. A város a legújabb kori történelemben arról nevezetes, hogy a település melletti Duna-szakaszon épült volna ki a Bős-Nagymaros vízlépcső gátja. A városi címét 1996-ban visszakapott településen élt az író, Afrika kutató és vadász Kittenberger Kálmán. A Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra. A kilátótól erdei turistaút vezet a Remete barlanghoz. A nagymarosi remetebarlangokat a XI. században vájták, a csatlakozó kőépületek is középkoriak, a XIV-XV. századból valók. A remetehelyet a török korban hagyták el. Útvonal leírás: Távolság: 15km Nagymaros vasútállomástól a sárga jelzésen kell elindulni, a Rigó-hegyig. Folytatva az utunkat jutunk el a Remete-barlangig, majd a sárga háromszögjelzésen haladva felkapaszkodhatunk a Szt.Mihály-hegyre, innen a kék jelzésén érhetjük el a Hegyes-tetői, Julianus barát kilátót. A kék jelzésen visszafelé haladva, majd végig azt követve érünk be Nagymarosra.
Megjegyzés: a vasútállomástól kb.:300-400m-re van a kiindulási pont!

Utunkat a Két-Bükkfa-nyergi pihenőtől kezdjük, itt bukik át a "dobogóköi út" a meleg Szentendre felőli oldalról a hideg pilisszentlelki oldalra és megy le Esztergomba. Innen a zöld kereszten indulunk el, majd jobbra rátérve a zöld háromszögre északnyugat felé haladva, jutunk el a Fekete-kőig, itt megcsodálhatjuk az alattunk elterülő csodálatos tájat. Folytatva az utat a délnyugati irányba zöld háromszög jelzésen, rövid ereszkedés után kijutunk az erdőből a Pilis-nyergi pihenőhöz, ahol a II. világháborús emlékmű szomszédságában pihenhetünk meg. Túránkat a sárga vezeti tovább szintén délnyugat felé haladva, majd 1 km séta után, tehetünk egy kis kitérőt balra Kelet felé a zöld kereszten a Klastrom-szirteken át, a Kémény-sziklához, ahol ismét elénk tárul a lenyűgöző pilisi táj. Visszatérve a sárga sáv jelzéséhez, azon balra fordulva Dél-nyugat irányba haladva, rövid séta, és gyenge ereszkedéssel érjük el a Klastrompusztai pálos-kolostorromot, itt megpihenhetünk a fogadóban, majd megcsodálva a romokat, és a Pálos-fát, induljunk tovább Keletnek a piros négyzeten a Legény és Leány-barlangig. (A jelzés régi, helyenként alig látható, de az utat követve, egyenesen felvezet a barlangig.) A kereszteződésnél ahol a piros sávval találkozunk, egyenesen haladjunk tovább az omega Keleti irányba. Erős, kavicsos kaptatóval juthatunk fel a barlangig. Visszatérve a kereszteződéshez azon jobbra fordulva északkeleti irányba folytathatjuk túránkat a piros sávon, vissza a Pilis-nyergi pihenőig. Az út középső szakasza egy nehéz kaptatón át vezet egy vízmosáson át fel a nyeregig. A Pilis-nyergi pihenőtől utunk végső szakaszát Kelet felé a zöld kereszten haladva tehetjük meg a Két-Bükkfa-nyergi pihenőig, a túrán kiindulási pontjához.

Távolság: 15km
Dobogókőről, a kilátótól a sárga jelzés mentén induljunk el, s ezen haladjunk végig. Az aszfaltos erdei feltáró útnál a Lukács-árok felé haladjunk. Dömösről három útvonalon indulhatunk vissza Dobogókőre. Sárga jelzésén, majd elérve a Szőkeforrás völgyét dönthetünk, hogy kihagyva a Rám-szakadékot a Lukács-árkon át térünk vissza sárga sávon, vagy áthaladunk a Rám-szakadékon a zöld sáv jelzését követve, ha ezt az utat választjuk, kiérve a szakadékból Dobogókőre a legrövidebben a sárga sáv jelzésen térhetünk vissza. A harmadik lehetőség, Dömösről a Szakó-nyereg felé vesszük az irányt a piros sávot követve, érintve a dömösi prépostsági altemplomot. A romokat elhagyva az erdőn át vezet minket a piros sáv a Téry úton, fel a Szakó-nyeregig. Félúton, az erdőből kiérve egy nagy tisztás fogad minket, itt a homokúton jobbra tartva haladjunk, és közben figyeljük baloldalunkon az erdőt, egy eldugott kis pihenőnél vezet minket tovább a piros egy kopjafa mellett. A Szakó-nyereg tetején az Ilona pihenőnél, Szent Bernát emlékmű alatt megpihenhetünk, majd tovább haladva a piros sávon, érintve a Tost-sziklát, és a Hegedűs obeliszket, visszaérkezünk Rezső-kilátóhoz.

Távolság: 4km
Jelzés: térképeken nincs jelezve

A szent Életfától indulunk a központi kilátóba, ahonnan ÉNy felé jól látszik a Rám-hegy. Innen a Thirring-körútra sárga görbenyíl jelzésen indulva, a táltosok építette Fény kapun át jutunk. A Siketek Mária kegyhelye előtti kikövezett forduló neve Szt.István terasza. A sárga görbenyíl jelzés vezessen itt még mindenkit. A Thirring-sziklák felett haladva, a gerincet követve mehetünk tovább lefelé, majd mikor a körút élesen balra fordul, láthatóvá válik egy keskeny ösvény, ami jobbra egy magányos kőhalomhoz vezet le, s a távolban jól láthatóvá válik egy erdei szekérút. Itt térjünk le a Thirring-körútról és kövessük az ösvényt lefelé, a kis fák, és bokrok között mindig balra tartsunk, így gyorsan elérjünk a szekérutat. Az úton balra fordulva, kényelmes sétával lehet elérni a Déry-forrást, melyet a táltosok Nagyboldogasszony forrásnak neveznek. A forrástól indulva a fák között vezet tovább az ösvény, ezen haladva kis idő múlva kiérünk egy aszfaltos útra, balra kanyarodva folytathatjuk a túránkat a Miklós-kútig. A kutat a forrással, jobboldalt a vízmű épülete mellett találhatjuk meg. A forrást elhagyva, a műúton tovább haladunk, mindaddig, amíg egy nagy útkereszteződéshez nem érünk. Itt a jobb oldali elágazást kövessük. Nemsokára meglátjuk a Rám-kaput az út jobb oldalán. Innen egy meredek ősvény megy fel a Rám-hegyre, a Ferenczy-sziklához. Ennek a helynek sokan különös kisugárzást tulajdonítanak, és erőt merítenek belőle. Visszafelé is ezen az úton haladunk. A Miklós-kúttal majdnem szemben indul egy keskeny ösvény a hegyre a nagyfeszültségű távvezeték alatt (csak száraz időben járható biztonságosan). Sehol ne térjünk le erről az útról. Így elérjük a Thirring-körútról jövő sárga görbenyíl jelzését. A gerincre érve Atilla és Buda kapuja fogadja a vándort, virágos pihenővel. A sétaúton térhetünk vissza Dobogókő központjába.

A Pilis egyik legérdekesebb, sziklaalakzatokat mutató, legromantikusabb útja. K-ről NY-felé járjuk be a körutat, azaz a Siketek Mária kegyhelye felé induljunk. Fény-kapun áthaladva érhetjük el a kegyhelyet, amit 1927-ben épített a Siketek Turista Egyesülete. A táltos iskola ezt a körutat Táltos körútnak nevezte el, mert úgy látják, hogy az út vonalvezetése egy turul madár körvonalát mintázza. Az utat máskülönben az 1990-es évek elején a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy osztálya építette kárpátaljai és erdélyi fiatalokkal karöltve. Thirring Gusztávról nevezték el. Ő a Magyar Turista Egyesület megalakulásától kezdve, Téry Ödön túra társaként dolgozott a honi természetjáró turizmus elindításáért. Az utolsó szikláknál élesen balra kanyarodunk, s most már a sziklák tövénél megyünk tovább. A régi Rám-szakadék úton érünk vissza a gerincre, a Táltos kapuhoz, ahonnan kiépített sétaúton térhetünk vissza a Főtérre.

A Főtérről a Matyi büfé mögött induljunk a kék görbenyíl, kék jelzés mentén együtt haladunk a piros és a sárga jelzésekkel. Elhagyva a piros és a sárga jelzést, a kék jelzését követve haladjunk a kanyargós patak hídjáig. A patakon átkelve enyhe lejtéssel megyünk be a romantikusan szép fenyves erdőbe. Azon az úton haladunk, amelyet "római" útnak neveznek. Mikor átlépünk a gerincen, a Zsivány-szikláknál vagyunk. Az útról nem nagyon látszanak az impozáns sziklák, ezért menjünk fel a baloldali emelkedő kis rézsűre, s akkor elénk tárul a kő utca. Ezután eldönthetjük, hogy visszatérünk Dobogókőre a piros görbenyíl jelzésen, érintve a Márton rétet, vagy folytatjuk utunkat az Ördög-lyuk felé. Az Ördög-lyukhoz a sárga kereszt jelzésén induljunk el, ami együtt halad egy rövid ideig a görbe kéknyíl jelzésével, elhagyva a görbe kéknyíl jelzést, útközben áthaladunk egy műúton, majd a sárga kereszt jelzése eléri a zöld túrautat. Ez a zöld-sávú út köti össze Pilisszentléleket Pilisszántóval az úgynevezett "Római" úttal. A sárga kereszt és zöld-sáv találkozásánál forduljunk balra pilisszántó irányába, majd egy rövid séta után elérjük úticélunkat. Az Ördög-lyuk megtekintése után induljunk visszafelé a zöld sávon, majd a kereszteződésnél kövessük továbbra is a zöld sáv jelzését. Kiérve a műútra pihenjünk meg a padoknál, a Kék bükkfa-nyeregre vezető zöld kereszt jelzés becsatlakozásánál, a parkolónál. Pihenőnk végén induljunk Dobogókőre a jobbra vezető zöld keresztet követve, felfelé az műút mellett. Innen egy rövidebb 3km-es sétával érünk be Dobogókőre.

Van itt egy folyó, amelyet legalább négy különböző néven emlegetnek errefelé. Itt, a Kakas-hegy lábánál tör utat magának a Dera-patak - más néven Kovács-patak, Pilisszentkereszti patak vagy Pomázi patak. De Balla Antal 1771-ben készült térképén például Mélly-patak néven szerepel. Ám bárhogy hívjuk is a Dera-patak jelenti a fizikai határvonalat a Pilis és a Visegrádi hegység között. Ha gondolatban összekötjük Esztergomot és Pomázt, akkor nagyjából kirajzolódik a patak vonala.

Dera-szurdok - a mi Svájcunk. Amikor a szemünk elől már eltűnnek a házak és a ma már használaton kívüli mészégető kemencék, ott kezd el meredeken mélyülni és szűkülni a völgy. A Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. A "dera" szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos, a Dera-patak völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1,5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. A Dera hangos csobogással száguld végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába torkollik. Vizét út közben a Pilis-tetőről és Dobogókőről lezúduló csapadék táplálja.

Dera-szurdok - a mi Svájcunk. A túrázók romantikus hangulatú fahidakon kelhetnek át a folyón, és ha kicsit szusszannának kirándulás közben, kényelmes kialakítású pihenőhelyek várják őket, ahol akár egy kis tábori szalonnasütésre is van lehetőség. A Dera-szurdok, a Vaskapu-szoros és a Holdvilág-árok igazi paradicsoma a túrázóknak és a hegyikerékpárosoknak. Aki azonban nem elég felkészült és edzett biciklis, az inkább válassza a környék gyalogos bebarangolását - a terep ugyanis nem kezdőknek való! Ez a környék nem csak a két keréken érkezőket csábítja. A közeli Oszolyszikla kedvelt hegymászóterület, a Pilis-tetőről pedig gyakran rugaszkodnak el siklóernyősök.

Olyan lélegzetelállító szépségű ez a környék, hogy az ember könnyen belefeledkezik a túrázásba, és egyszer csak azon kapja magát, hogy már 5-6 kilométert is megtett gyalog és leküzdött közel 200 méter szintkülönbséget. Aki azonban nem vállalkozik az összességében mégiscsak erőt próbáló túrára, az megállhat a szurdok bejáratánál található napsütéses, barátságos kis tisztáson. Itt is kellemesen el lehet tölteni az időt, de a túrát kihagyni nem érdemes! Vadregényes, mesebeli táj vár minket a mély völgyben, ami előhozza az emberből igazi gyermek énjét, a felfedezőt, a kalandozót! Friss, tiszta hegyi levegő, csobogó patak, erdő, szurdok - az embernek olyan érzése támad, mintha a távoli Svájc csodaszép hegyei között sétálna. A magas sziklafal végig a patak mellett húzódik, de a mély szakadékok és meghökkentő formájú sziklák között azért találhatunk pár igazán kitűnő kilátóhelyet, ahonnan kitekintve csodálatos panoráma tárul elénk. Akinek a túra után még marad ereje, látogasson el a Pilis hegység sáncai között sorakozó kedves, tündéri kis hegyi jellegű falvak valamelyikébe. Válasszuk akár a kegykápolnájáról híres Csobánkát, a 12. századi monostor romjait rejtő Pilisszentkeresztet, vagy a dobogókői kirándulóközpontot, csalódni biztosan nem fogunk! Megközelítése: A szurdok egyik végénél nagy parkoló, táborhely, tűzrakó helyek és padok találhatók, amely a Pomáz-Pilisszentkereszt közötti műútról könnyen megközelíthető. Másik a parkoló felőli megközelítés, végig a szurdokon, majd a végénél egy kis ösvényen lehet feljutni a szurdokot uraló sziklákhoz. A parkolóból indulva a kék jelzésén haladva, végig a szurdokon, majd a sárga kereszten érkezünk meg a Szentkútig. Innen a kék kereszten juthatunk vissza a parkolóba. 

Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége.
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
Megközelíthető autóval és gyalogosan is. Út a Tengerszemhez Károlyfalván át. A Tengerszemhez Károlyfalván a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül juthatunk el. Sárospatak felől a 37-es főúton Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, majd balra kanyarodjunk le Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van.
A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, a parkolási díjat a gazda pincéjében Tokaji borok kóstolásával, és vásárlásával egyenlíthetjük ki. Majd gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez. 950 méter séta vár ránk, erős emelkedővel. Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál, és tovább kóstolni a tokaji borokat.

A Turulos parkolóig jó minőségű betonút, sajnos autók is járnak, onnantól kényelmes erdei út a kilátóig A Szelim barlanghoz piros omega jelzésen vezet el minket, a felvezető tanösvény nehezebben járható, de a barlang megtekintését mindenképpen javasoljuk. A kilátóhoz kb. 20 perces sétával jutunk fel, kis emelkedő, könnyen járható szakaszon, a piros majd a piros háromszögön. Piros kereszten, majd a piros jelzésén haladva érjük el Vértes László-barlangot, és az Arany-lyukat. Jobbra fordulva elhagyva a piros jelzését, túránkat a sárga vezeti tovább, majd balra fordulva a piros kereszt jelét követjük. Utunk végét a piros jelzésén tesszük meg a Turul-emlékműig, a parkolóig.